Sümegi István: Alanyi filozófia

Cím: Alanyi filozófia Alcím: Irodalmi-bölcseleti írások Szerző: Sümegi István ISBN13: 9789639882775 ISBN10: 9639882771 Kiadó: Savaria University Press Megjelenés dátuma: 2011. augusztus 24 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 319 oldal, 148 x 212 x 17 mm Súly: 448 g Listaár: 2700 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: További könyvek a filozófia területén   Kosárba teszek példányt

Hosszú leírás:

"- Te komolyan gondolod, hogy két énünk van? Hogy - a tapasztalható ego mögött, alatt vagy Isten tudja hol, valami másik, seholsincs világban - van egy nem empirikus énünk is? - Miért volna ez abszurd? Platóntól a test és lélek dualizmusát hírdető kersztény bölcselőkön át, Nietzschéig, Wittgensteinig, Freudig és tovább számos kiváló gondolkodó képviselte ezt a nézetet, igen erőteljes érveket felsorakoztatva. S a távol-keleti vallások is jól tudják, nem csak az empirikus én létezik. De csak verklizek, ne haragudj. Megpróbálok újra, de most egészen őszintén (?) válaszolni: nem tudom. [...] A rejtőzködő én és annak világa érzékszerveink, szavaink, logikánk segítségével nem megtanulható, mert ezek az empirikus világunkra szabottak - ezt már sokan és sokféleképpen elmagyarázták nekünk. Ebből azonban nem következik, hogy hallgatnunk kell. És talán nem csak arról beszélhetünk, amiről lehetséges arisztotelészi értekezést írni, s talán nemcsak a rejtőzködő én közelébe juthatunk el, hanem annak világában is megtehetünk néhány térova lépést. Talán. Föltéve, hogy lehetséges olyan nem arisztotelészi gondolkodás, logika, és nyelvhasználat, mely illik erre a nem empirikus világra. S ha ezek létezhetnek, akkor nem csak a műalkotások léphetnek túl azon, ami empirikusan megragadható. Ezért érdekel a hálózatok és a történetmondás logikája, a fogalmak képekkel való felcserélésének lehetősége, valamint azok a műfajok, amelyek az efféle kísérletek formába önthetőségével kecsegtetnek. Ottlik különös regényformái vagy éppen a filozófiai kritika. Az utóbbi legalább annyira gyakorlatként - műalkotásokkal dialógusba bocsátkozva -, mint elméletileg."