Vanyó László: Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története

Cím: Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története Alcím: Septuaginta, Diatesszaron, Vetus Latina, Vulgata Szerző: Vanyó László ISBN13: 9799639318297 ISBN10: 9639318299 Kiadás sorszáma: 2 Kiadó: JEL Könyvkiadó Megjelenés dátuma: 2002. június 02 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 328 oldal, 142 x 197 x 18 mm Súly: 386 g Listaár: 1980 Ft (áfával) Beszerezhetőség: Nem disztribútolt kiadó könyve. Nem rendelhető tőlünk. Nyelv: magyar Témakör: Ókori filozófia Egyháztörténelem Keresztény teológia Kereszténység Bibliakiadások és -értelmezések

Rövid leírás:

A kötet a Szentírás fordításainak (Septuaginta, Diatesszaron, Vetus Latina, Vulgata) keletkezését mutatja be és felsorakoztatja mindazokat a korabeli módszereket, melyekkel ezeket a szövegeket megközelítették és kifejtették, felhívva figyelmünket a fordítás és értelmezés sajátos kapcsolatára.

Hosszú leírás:

A régebbi biblikus hermeneutikai tankönyvek lefektették az értelmezés szabályait, amelyek alkalmazásával a leírt bibliai szöveg jelentése kifejthető. Ezek értelmezési szabályok, amelyek azonban nem a megértés szabályai. Mai felfogásunkban mind a megértésnek, mind az értelmezésnek történeti feltételei vannak, és a szöveg keletkezése és hermeneutikája nem különíthető el két merev szakaszra, a szöveg keletkezése és értelmezése már eredetében egy tőről sarjad. Ezért foglalkozunk a görög bibliai szöveg keletkezése történetével, amely ennek a folyamatnak az összefonódását mutatja, a latin fordítással, és utána az ókori hermeneutikai, exegetikai alapfogalmakkal, szabályokkal. Erre mindenképpen szükség van, mert a „hetvenes fordítást” mint fordítást a legutóbbi időkig csak kritika tárgyaként kezelték. Mert igaz ugyan, hogy a „hetvenes fordítás” fordítás, és mindig úgy kell nézni, de olyan fordítás, amelynek relatív történelmi önállósága van még a héber szöveg mellett is, amennyiben azt a héber szöveget tanúsítja, amely a textus massoreticus elődje, olyan korban készült fordítás, amely a zsidó kanonizálást megelőzte, amikor még az egyes szentírási könyvek több szövegváltozatban voltak ismertek. A mai héber szöveg is sokszor rá van utalva a „hetvenes fordítás” szövegére, amely nélkül számos hely jelentése nem deríthető ki. Amikorra a zsidó kánon mindenütt érvényre jutott, még létrejött egy másik fontos fordítás, a „vetus latina”, és nyomában a Jeromos-féle szövegrevízió, a Vulgata, amelyet követett az Ószövetség héber szöveg alapján való latinra fordítása, amely Bibliotheca divina azonban soha nem hódította meg már a latin egyházat, sem exegetikai irodalmát, sem liturgiáját.

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

A „SZENT ÍRÁS” ÁLTALÁNOS FOGALMA
1. A szent könyv vallástörténeti fogalma
2. A mennyei könyv ikonográfiája

AZ EGYHÁZ ÓSZÖVETSÉGE
A „görög” Biblia
1. Az ún. „hetvenes fordítás”(újabb terminológia szerint „régi görög fordítás), amely eredetileg azonos Mózes 5 könyvével
a.) A „hetvenes fordítás” keletkezésének közege
b.)Részletfordítások egyesítése, vagy az egész tervszerű fordítása
c.) A Törvény fordításának helye, kora, a fordítók
d.) A fordítás célja
e.) A görög fordítás lelkes fogadtatása majd elvetése
3. A „hetvenes fordítás” szövegével kapcsolatos kérdések
a.) Zsidó szövegjavítások (recensiones)
b.) Keresztény szövegjavítások (recensiones)
c.) A „textus massoreticus” és a görög fordítás szövegének eltérései:
aa. terjedelemben
bb. a fordítók héber mintái következtében
cc. a „hetvenes fordítás” „messianizmusa”
4. A „hetvenes fordítás” nyelvezete
a.) A szent nyelv kérdése a zsidóságban
b.) A fordítás rendeltetése
c.) Fordítói alternatívák
d.) Szemantikai kérdések
e.) A héber Biblia „hellenizálása”
f.) Önálló mű, vagy csak fordítás
g.) A fordítói teljesítmény

A „HETVENES” FORDÍTÁS AZ ÓKERESZTÉNY EGYHÁZBAN
1. A Septuaginta elfogadása az ókeresztény egyház részéről
2. Idézetek az Újszövetségben
3. A „hetvenes fordítás” nyelvezetének hatása az Újszövetségre
4. A „hetvenes fordítás” messiási szövegei
a.) zsidókkal közös messiási helyek;
b.) messiási testimonia
c.) a messiási értelmezésnek kedvező görög fogalmak a fordításban
5. A Septuaginta az egyházatyáknál:
a) Az egyházatyák véleménye a hetvenes fordítás szövegéről
b) Jelentősége a keresztény hit megfogalmazásában
c) Félreértett héber szövegek 6. A Septuaginta az ókeresztény liturgikus életben, hatása a kereszténység görög nyelvének fejlődésére
7. A Septuaginta kánonja és a különböző fordítások
8. Függelék:
a.) Szövegtörténeti elméletek;
b.)A qumrani leletek jelentősége a görög Biblia szövegkritikája szempontjából;
c.) A Septuaginta kiadásai

AZ EVANGÉLIUM-HARMÓNIÁK
1. A Diatesszaron-jelenség
2. Tatianosz Diatesszaronja
3. Jézus életének egyes mozzanatai az evangéliumharmóniákban

A LATIN BIBLIA
1. A Biblia a latin világban
2. A Vetus Latina
3. A Vulgata
4. A zsoltárok fordítása
5. A Psalterium Gallicanum és a Hexapla alapján készült javítás
6. Szent Jeromos: „veritas hebraica”
7. Miről tanúskodnak a latin Biblia legrégebbi kéziratai?

EXEGETIKAI FORMÁK ÉS IRÁNYZATOK AZ ÓKORBAN
1. Az ókori exegézis módszere és rövid története a.) A zsidó exegézis ősformái és terminológiája
b.) Szentírásértelmezés a Szentíráson belül
c.) Az Ószövetség az Újszövetségben
d.) Az ókeresztény exegézis alapformái
e.) A zsidó és görög exegézis közös jellegzetességei
2. Az exegézis és hermeneutika a görög világban a.) A szakkifejezések
b.) Görög keresztény szerzők exegetikai módszere
(1.) Exegetikai szakkifejezések az Újszövetségen belül
(2.) A gnosztikus exegézis „princípiumai”
( (3.) Kis-ázsiai szerzők exegézise
(4.) Az alexandriaiak exegézise
(5.) Exegézis a 3. század végén, a 4. század elején.,
(6.) Melyik a patrisztikus exegézis aranykora?
(7.) Az antiochiaiak exegetikai elvei
(8.) A késői alexandriaiak és az „újalexandriaiak”(kappadokiaiak)
(9.) A katénák kora
c.) Latin keresztény szerzők exegetikai módszere
1. A 2-3. században: Tertullianus és Cyprianus
2. A 4-5. században: Hilarius, Ambrus, Jeromos, Ágoston
3. A latin keresztény költők parafrázisai
4. A manuálék kora
Összefoglalás
Irodalom