Farkas Beáta; Várnay Ernő: Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába

Cím: Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába Szerző: Farkas Beáta; Várnay Ernő ISBN13: 9789633150511 ISBN10: 9633150515 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2011. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 218 oldal Súly: 316 g Listaár: 3465 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

I. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS
1. Út az Európai Közösségekhez
1.1. Történelmi előzmények
1.2. A hidegháború hatásai

2. A Közösségek megalakulása
2.1. A Benelux együttműködés
2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség
2.3. A Spaak-jelentés
2.4. A Római Szerződés

3. Az Európai Közösségektől az Európai Unióig
3.1. A dinamikus fejlődés évei
3.2. feszültségek az integráció folyamatában, a luxemburgi kompromisszum
3.3. Nagy-Britannia útja a Közösségbe
3.4. Az integráció mélyítésének terve a világgazdasági válság árnyékában
3.5. Bővülés a mediterrán országokkal
3.6. Az egységes belső piac felé
3.7. A belső piaci fehér könyv
3.8. Az Egységes Európai Okmány
3.9. A Maastrichti Szerződés
3.10. A bővülés újabb hulláma
3.11. Az Amszterdami Szerződés és a keleti bővülés
3.12. A lisszaboni stratégiától az EU 2020-ig
3.13. A Lisszaboni Szerződés

II. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, JOGRENDJE, DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSAI 1. Az Európai Unió szervezete
1.1. Az Európai Tanács
1.1.1. Az Európai Tanács elnöke
1.2. A Miniszteri Tanács
1.2.1. A Tanács elnöksége
1.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
1.4. Az Európai Parlament
1.4.1. Az Európai Parlament szervezete
1.4.2. A petíció
1.4.3. Az ombudsman
1.5. Az Európai Bizottság
1.6. A Számvevőszék
1.7. Az Európai Unió Bírósága
1.8. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
1.9. A Régiók Bizottsága
1.10. Az Európai Beruházási Bank
1.11. Az ügynökségek
1.12. Az Eurojust és az Europol

2. Az uniós jog
2.1. Rendelet
2.2. Irányelv
2.3. Határozat
2.4. A másodlagos jogi aktusok hierarchiája
2.5. Az Európai Bíróság esetjoga
2.6. Az uniós jog közvetlen hatálya és elsőbbsége

3. Döntéshozatal és jogalkotás az Unióban

III. A KÖZÖS PIACTÓL A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓIG
1. A közös (belső) piac és a négy belső piaci szabadság
1.1. Az áruk szabad mozgása
1.2. A szolgáltatások szabadsága
1.2.1. A szolgáltatási irányelv
1.3. A vállalkozás (letelepedés) szabadsága
1.3.1. A vállalkozásokra és a szolgáltatásokra egyaránt vonatkozó másodlagos uniós szabályozás
1.3.2. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv
1.4. A munkavállalók szabad mozgása
1.5. A tőkemozgások és fizetések szabadsága
1.5.1. Az „aranyrészvény” ügyek

2. Az Unió versenyjoga
2.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
2.1.1. Megengedhető versenykorlátozó megállapodások
2.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
2.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése
2.4. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
2.4.1. A közvállalkozásokra, privilegizált vállalkozásokra és az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás

3. Fogyasztóvédelem
3.1. Az Európai Unió fogyasztóügyi politikája
3.2. A Bizottság fogyasztóügyi stratégiája

4. A monetáris unió
4.1. Út a monetáris unió felé
4.1.1. Az ECU
4.2. Az Európai Monetáris Rendszer tündöklése és bukása
4.3. Maastricht forradalma: a gazdasági és monetáris unió immár alapszerződésben vállalt cél
4.4. A monetáris integráció közgazdasági indokoltsága
4.5. A Maastrichti Szerződés forgatókönyve
4.5.1. Az átmenet szakaszai
4.5.2. A monetáris unió szervei
4.5.3. A konvergencia kritériumai
4.5.4. Az átmenet harmadik szakasza
4.6. Az ERM II
4.7. A gazdasági és monetáris unió fiskális dimenziója
4.8. A 2008–2009-es világgazdasági válság: új korszak az euróövezetben és a gazdaságpolitikai koordinációban
4.8.1. A 2008-as válság hatása
4.8.2. A pénzügyi felügyeleti rendszer intézményei
4.8.3. A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése

IV. UNIÓS POLITIKÁK
1. Agrárpolitika és vidékfejlesztés
1.1. A közös agrárpolitika kialakulása
1.1.1. A célok meghatározása
1.1.2. Az alapelvek
1.1.3. Az érdekek összehangolása
1.1.4. Piaci rendtartások és árrendszer
1.1.5. Különleges pénzügyi megoldások
1.2. A közös agrárpolitika kezdeti eredményei és problémái
1.2.1. A Mansholt-terv
1.2.2. A KAP eredményei
1.3. Reformok az 1980-as években
1.4. Reformok 1990 után
1.4.1. A KAP 1992-es reformja: a McSharry reform
1.4.2. Az Agenda 2000 mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezései
1.4.3. A KAP 2003-as reformja: luxemburgi kompromisszum
1.4.4. A reformok eredményei
1.5. A 2007–2013 közötti időszak

2. Halászati politika
2.1. A tenger halállományának felosztása
2.2. Közös piac a halászatban

3. Iparpolitika
3.1. Az átfogó iparpolitika hiánya
3.2. A válságágazatok kezelése az 1973-as olajválság után
3.3. A kilencvenes évek szemléletváltása

4. Energiapolitika
4.1. Energiapolitika tagállami szinten
4.2. Közös energiapolitika az olajárrobbanás után
4.3. A közös energiapolitika fejlődése az 1990-es években
4.4. Az energiapolitika és más szakpolitikák kapcsolata
4.5. Változások az ezredforduló után

5. Közlekedéspolitika
5.1. A jogharmonizáció feladatai
5.2. Transzeurópai hálózatok
5.3. Közlekedéspolitika az ezredforduló óta

6. Kutatás-fejlesztés politika
6.1. Közösségi intézmények a kutatás-fejlesztésekre
6.2. A közösségi kutatás-fejlesztési politika kialakulása
6.3. A lisszaboni stratégiától a Lisszaboni Szerződésig
6.4. Kutatás-fejlesztési keretprogramok
6.5. A Közös Kutatóközpont ma

7. Környezeti politika
7.1. A környezet állapotának romlása
7.2. A környezetvédelem megjelenése önálló politikaként
7.3. A környezeti politika finanszírozása
7.3.1. Kezdeti finanszírozási lehetőségek
7.3.2. A LIFE+ program (2007–2013)
7.4. Az akcióprogramok
7.4.1. Az ötödik akcióprogram
7.4.2. A hatodik akcióprogram (2002–2012)
7.5. Közös akciók
7.6. A környezeti politika főbb kérdései napjainkban

8. Kohéziós politika
8.1. Regionális egyenlőtlenségek
8.2. Regionális politikától a gazdasági, társadalmi és területi kohézióig
8.3. A Strukturális Alapok reformja
8.4. A kohéziós politika 2007–2013 között
8.5. A kohéziós politika jövője

9. Szociális ügyek és a foglalkoztatás
9.1. Az Európai Szociális Alap
9.2. A szociálpolitika szabályozása
9.3. Foglalkoztatáspolitika
9.4. Oktatás, szakképzés, ifjúság és sport

V. A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS
1. A költségvetés története

2. A közös költségvetés elvei

3. Az éves költségvetés
3.1. A költségvetési eljárás
3.2. A költségvetés bevételei
3.3. A költségvetés kiadásai
3.4. A költségvetéssel kapcsolatban felvetett problémák

VI. AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLKAPCSOLATAI
1. Az Unió a világban – az Unió mint globális szereplő

2. Az Európai Unió (kül)kereskedelmi politikája
2.1. Egyoldalú (autonóm) piacvédő intézkedések
2.2. Az általános preferenciális elbánást nyújtó rendszer
2.3. Az Európai Gazdasági Térség
2.4. A társulási megállapodások
2.4.1. A stabilizációs és társulási megállapodások
2.4.2. Társulási szerződések a mediterrán térség országaival – az euro-mediterrán megállapodások
2.4.3. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal fennálló partnerségi viszony

3. A bővítési folyamat

4. A közös kül- és biztonságpolitika
4.1. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Külügyi Szolgálat
4.2. A KKBP-t támogató ügynökségek