Piczil Márta; Pikó Bettina: Az ápolás mint hivatás

Cím: Az ápolás mint hivatás Alcím: Magatartástudományi elemzés Szerző: Piczil Márta; Pikó Bettina ISBN13: 9789633150924 ISBN10: 9633150922 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2012. november 15 Kötéstípus: Puhakötés Kapcsolódó kötet(ek): 3159780001558 (A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban) Terjedelem: 204 oldal Súly: 336 g Listaár: 3150 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Pszichológia Orvostudomány

Hosszú leírás:

"Leggyakrabban az orvosok állnak a vizsgálatok fókuszában, így ritkábban esik szó a paramedikális személyzetről, akik igen heterogén csoportot képezve az egészségügy valamennyi területén jelen vannak. Közöttük találjuk az ápolókat, akik miközben nélkülözhetetlen szereplői a kuratív folyamatnak, anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában, ám magas fokú elvárásokkal terhelten végzik munkájukat több műszakos munkarendben, nap mint nap. Jelen munka azt a célt tűzte ki, hogy komplex vizsgálat tárgyává teszi az ápolók élet- és munkakörülményeit, bemutatja és elemzi azokat a tényezőket, melyek meghatározzák a betegekkel foglalkozó egészségügyi szakdolgozók szakmával kapcsolatos attitűdjeit, illetve befolyásolják létezésük privát síkjának történéseit."

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

A humán szféra és a segítő hivatás

Az egészségügyben dolgozók

Az ápolói hivatás jellemzői a szakirodalmi megállapítások tükrében
Az ápolói hivatás kialakulása
Az ápolói hivatás fejlődésének hazai sajátosságai
A pályaválasztással kapcsolatos motivációk, a pályán maradás okai és az ápolói hivatás presztízse
Az ápolói munka jellemzői. Munkahelyi stressz az ápolók körében
A humán segítés és a kiégés
A kiégés jelensége az ápolói munkában
Az egészségi állapot és az életmód jellemzői. Egészség- és rizikómagatartás ápolók körében
Megküzdési (coping) stratégiák és társas támogatottság az ápolók körében
Az egészségügyi szakdolgozók szociális helyzete

Csongrád megyei dolgozó ápolók és leendő ápolók vizsgálata
Az empirikus kutatás célkitűzései
Az empirikus kutatás módszertana
A minta jellemzői
Alkalmazott mérőeszközök
a) Szociodemográfiai változók mérése
b) A pályaorientációval kapcsolatos kérdés
c) Az ápolói hivatás presztízsével kapcsolatos kérdések
d) A munkaelégedettséggel kapcsolatos kérdések
e) A lelki megterhelést vizsgáló kérdések
f) Pszichoszomatikus skála
g) Az egészségi állapot önértékelése
h) A rizikómagatartások előfordulásának gyakoriságát vizsgáló kérdések
i) A dohányzással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdések
j) A stressz-felméréssel kapcsolatos kérdések
k) A konfliktusmegoldással kapcsolatos kérdések
l) A társas támogatást biztosító magatartások listája (ISSB)
A tanulók pályaválasztással kapcsolatos motivációi és a szakma presztízsének megítélése
Eredmények
Megbeszélés
A dolgozó ápolók pályaválasztással kapcsolatos orientációi és a szakma presztízsének megítélése
Eredmények
Megbeszélés
A pszichés terhek előfordulásának gyakorisága a tanulók körében
Eredmények
Megbeszélés
A pszichés terhek előfordulásának gyakorisága dolgozó ápolók körében
Eredmények
Megbeszélés
A saját egészségi állapot megítélése. Egészségkárosító magatartások és a stressz előfordulásának gyakorisága tanulók körében
Eredmények
Megbeszélés
A saját egészségi állapot megítélése. Egészségkárosító magatartások és a stressz előfordulásának gyakorisága dolgozó ápolók körében
Eredmények
Megbeszélés
Konfliktusmegoldás és társas támogatás a tanulók és a dolgozó ápolók körében
Eredmények
Megbeszélés

Szeged kórházi osztályain dolgozó egészségügyi szakdolgozók vizsgálata
Az empirikus kutatás célkitűzései
Az empirikus kutatás módszertana
A minta jellemzői
Alkalmazott mérőeszközök
a) A szociodemográfiai változók mérése
b) A pályaorientációval kapcsolatos kérdés
c) Az ápolói hivatás presztízsével kapcsolatos kérdés
d) A munkaelégedettséggel kapcsolatos kérdések
e) A lelki megterhelést vizsgáló kérdések
f) Az egészségi állapot önértékelése
g) Pszichoszomatikus skála
h) A rizikómagatartások előfordulásának gyakoriságát vizsgáló kérdések
i) A lakáskörülményeket vizsgáló kérdések
j) A tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot vizsgáló kérdés
k) A rekreációs tevékenységeket vizsgáló kérdések
l) A társas támogatórendszer elemeit felmérő kérdések
m) A kiégést vizsgáló kérdések
n) A szubjektív jóllétet mérő kérdések
A pályaválasztással kapcsolatos orientációk és a szakma presztízsének megítélése a szegedi kórházi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
A pszichés terhek előfordulásának gyakorisága a szegedi kórházi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
A saját egészségi állapot megítélése és az egészségkárosító magatartások előfordulásának gyakorisága a szegedi kórházi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
Az életmód, az életkörülmények legfőbb jellemzői és a rekreáció lehetőségei a szegedi kórházi szakdolgozók körében Eredmények
Megbeszélés
A kiégés (burnout) jelenségének előfordulása a szegedi kórházi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
A társas támogatás, a kiégés és az élettel való elégedettség vizsgálata a szegedi kórházi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés

Vajdasági egészségügyi szakdolgozók vizsgálata
Az empirikus kutatás célkitűzései
Az empirikus kutatás módszertana
A minta jellemzői
Alkalmazott mérőeszközök
a) A szociodemográfiai változók mérése
b) A pályaorientációval kapcsolatos kérdés
c) Az ápolói hivatás presztízsével kapcsolatos kérdés
d) A munkaelégedettséggel kapcsolatos kérdések
e) A lelki megterhelést vizsgáló kérdések
f) Az egészségi állapot önértékelése
g) Pszichoszomatikus skála
h) A rizikómagatartások előfordulásának gyakoriságát vizsgáló kérdések
i) A lakhatás körülményeit vizsgáló kérdések
j) A tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot vizsgáló kérdés
k) A rekreációs tevékenységeket vizsgáló kérdések
l) A társas támogatórendszer elemeit felmérő kérdések
A pályaválasztással kapcsolatos orientációk és a szakma presztízsének megítélése a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
A pszichés terhek előfordulásának gyakorisága a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
A saját egészségi állapot megítélése. Egészségkárosító magatartások és a stressz előfordulásának gyakorisága a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
Az életmód, az életkörülmények legfőbb jellemzői és a rekreáció lehetőségei a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés
A társas támogatás, a kiégés és az élettel való elégedettség vizsgálata a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében
Eredmények
Megbeszélés

A szegedi és a szabadkai egészségügyi szakdolgozók helyzetének összehasonlítása a pályaválasztási orientációk, az egészségi állapot, az életmód és az egészségmagatartás, valamint a szociális helyzet és az elégedettségi mutatók tükrében
A mintában szereplő szegedi és szabadkai ápolók státuszának összehasonlítása
A pályaválasztás motivációinak és a szakma jellemzőinek összehasonlítása
Eredmények
Megbeszélés
Az egészségi állapot mutatóinak összehasonlítása
Eredmények
Megbeszélés
Az egészségügyi szakdolgozók szociális helyzete az ápolás társadalmi környezetének tükrében, Szegeden és Szabadkán
Eredmények
Megbeszélés
Az elégedettség mutatóinak összehasonlítása
Eredmények
Megbeszélés

Kvalitatív vizsgálat Szeged kórházi és klinikai osztályain dolgozó ápolók körében
A kvalitatív vizsgálat célkitűzései
A kvalitatív vizsgálat módszertana
A minta jellemzői
Eredmények
Az eredmények összefoglalása
Megoldási javaslatok az ápolók élet- és munkakörülményeinek, mentális és szomatikus egészségének javítása érdekében

Irodalomjegyzék

1. sz. melléklet
Csongrád megyei tanuló és dolgozó ápolók vizsgálata
Kérdőív

2. sz. melléklet
Szeged kórházi osztályain dolgozó egészségügyi szakdolgozók vizsgálata. Vajdasági egészségügyi szakdolgozók vizsgálata
Kérdőív

3. sz. melléklet
Kvalitatív vizsgálat Csongrád megyei ápolók körében
Interjú-vázlat