Bitskey István: Religió, stúdium, literatúra

Cím: Religió, stúdium, literatúra Alcím: Tanulmányok a régi magyarországi irodalmi műveltségről Kötet sorszáma és címe: 29 Historia Litteraria Sorozatcím: Historia Litteraria 29. Szerző: Bitskey István ISBN13: 9789639671416 ISBN10: 963967141X Kiadás sorszáma: 1 Kiadó: Universitas Kiadó Megjelenés dátuma: 2013. szeptember 26 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Kapcsolódó kötet(ek): 9789639671416 (Religió, stúdium, literatúra, Tanulmányok a régi magyarországi irodalmi műveltségről) Terjedelem: 314 oldal, 165 x 240 x 21 mm Súly: 614 g Illusztrációk: 1 Listaár: 4095 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Irodalomtudomány általában, referensz művek Irodalomtörténet További könyvek az irodalomtudomány területén Török hódoltság időszaka Egyháztörténelem Keresztény filozófia Vallástudomány általában Kereszténység

Rövid leírás:

A kötet címében jelölt fogalmak részletes értelmezését adják a kötet tanulmányai a kora-újkori Magyarország és Európa viszonylatában. A nehezen hozzáférhető írások egy kötetben közreadva a kérdéskör monografikus feldolgozását jelentik.

Hosszú leírás:

A kora újkori Európa történetét alapjaiban meghatározó vallási megújulási folyamat, a reformáció a kontinens szellemi arculatát, műveltségi viszonyait döntő módon átalakította. A korábban egységes keresztény kultúrkör felekezetekre tagozódott, s ezek mindegyike igyekezett kialakítani saját teológiai tanítását, vallásos mentalitását és oktatási intézményrendszerét. Ennek a sok vitát kiváltó intellektuális folyamatnak néhány jellemző mozzanatát igyekszik kiemelni a jelen kötet a címében szereplő három fogalommal, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A reformáció sodrában létrejövő konfesszionális intézmények ugyanis sajátos fényekkel ragyogtatták fel a korábban még közös religiózus műveltségnek a jellegzetességeit, eredményeit, kimagasló teljesítményeit. A felekezeti keretek által meghatározott vallásosság a műveltség egyik legfőbb alakító tényezőjévé vált a kora újkor évszázadai során. Az oktatás és a tudomány, a studium és az arra épülő erudíció az egyházi intézmények irányítása alatt fejlődött, s így vált történelemalakító tényezővé. Mivel a Kárpát-medence köztudottan multikonfesszionális területté vált, s a felekezetek szellemi versengésének terepe lett a 16. századtól kezdve, így itt az általuk létrehozott kulturális értékek számbavételének, árnyalt bemutatásának fokozott jelentősége lehet e régió múltjának megismerésében. A felekezeti sokszínűség befolyásolta, formálta a társadalmi élet egészét s ezáltal a politikai események menetét is. A vallásos indíttatású irodalom identitásképző, kultuszteremtő erővé vált. Jelen kötet írásai mindezt szövegek vizsgálatával, könyvek és eszmék útjának nyomon követésével, oktatási intézmények és módszerek múltjának feltárásával, szellemi kapcsolatok feltérképezésével, több tudományág eredményeinek hasznosításával kívánják megvilágítani.

Tartalomjegyzék:

Tartalom Előszó I.
KONFESSZIÓ ÉS ERUDÍCIÓ Válaszkísérletek a krízisre: felekezetek az iszlám árnyékában Felekezetiség és identitástudat a kora újkori Kárpát-medencében Református tankönyvkiadói program a 16. század végi Debrecenben Katolikus retorikai kompendiumok a barokk kori Magyarországon „Kis Róma” vagy „magyar Athén”? Egyetemszervezési terv a 18. századi Egerben Mit tudtak a régi magyarok Amerikáról? II.
EURÓPÁBÓL HUNGÁRIÁBA Olasz polihisztor a Jagelló-kori Magyarországon Németalföldi humanisták a Magyar Királyságban A reformáció kezdetei Nyugat-Magyarországon De Ruyter admirális a magyar irodalomban A Caritas Romana motívum európai vándorútja III. HISTÓRIA ÉS LITERATÚRA „Erkölcsöknek tündöklő gyöngyszeme” (Szent Erzsébet a kora újkor magyar irodalmában) Pázmány Péter prédikációja Szent Mártonról „Christus példájára néztek” (A szentkultusz retorikája Pázmány-prédikációkban) A Mohács-téma egy hitvitában Velencei humanista antológia Báthory Istvánról A Bocskai-apológia előtörténete „Erdély Hektora” avagy „tyrannusa”? (Báthory Gábor a kora újkor magyar irodalmában) Szabadsághős vagy „törökös cimbora”? (Thököly Imre a magyar költészetben) „Hol vagy te most, nyalka kuruc?” (Kutatástörténeti szemle) FÜGGELÉK Rövidítésjegyzék A tanulmányok korábbi megjelenései helyei Személynévmutató