Baráth Lajos: Egészségügyi gazdaságtan

Cím: Egészségügyi gazdaságtan Alcím: Egészségügyi gazdaságtani, finanszírozási, gazdálkodási és pénzügyi ismeretek Szerző: Baráth Lajos ISBN13: 9789633152058 ISBN10: 9633152054 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2014. december 03 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 280 oldal Súly: 450 g Listaár: 3780 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Hol kapható: Ezt a könyvet megvásárolhatja viszonteladó partnereinknél is. BUDAPEST: RONNI Bt. (tel: 0036203312689, web: www.ronniszakkonyv.hu). Vásárlás előtt tájékozódjon telefonon, hogy valóban van-e példányuk! Nyelv: magyar Témakör: Általános gazdasági, üzleti könyvek Közgazdaságtan Pénzügy, befektetés További könyvek a gazdaság területén

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

EGÉSZSÉG–GAZDASÁGTANI ISMERETEK
A. Az egészségügy mint a nemzetgazdaság szerves része
1. A közgazdaságtan fogalma, tárgya, módszertana és fajtái
1.1. A közgazdaságtan fogalma
1.2. A közgazdaságtan tárgya
1.3. A közgazdaságtan módszertana
1.4. A közgazdaságtan fajtái
2. A gazdaságszervezés alapvető problémái – ráfordítás és kibocsátás, a szűkösség törvénye
2.1. A gazdaság működésében megjelenő alapvető kérdések
2.2. Ráfordítás, kibocsátás
2.3. Erőforrások elosztása
2.4. A szűkösség törvénye
3. A nemzetgazdasági teljesítmény kategóriái és összefüggései
4. A közgazdaságtan és az egészségügyi gazdaságtan kapcsolatáról
4.1. Az egészségügyi gazdaságtan kialakulása, gyökerei, tárgya
4.2. Az egészségügyi gazdaságtan elvei
5. A szükséglet fogalma és kapcsolata a hasznossággal és azok specifikumai az egészségügyben
5.1. A szükséglet fogalma
5.2. Egészségügyi szükséglet
5.3. A szükséglet specifikumai az egészségügyben
6. Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása az egészségügyi piacon és a szabályozott piaci célmodellről
6.1. Az egészségügyi piac felépítése, szerkezete, jellemzői
6.2. Az egészségügyi termék
6.3. Kornai János nézetei a szabályozott piacról, annak mechanizmusairól
6.4. A szabályozott piacról és a szabályozás területéről, mint célmodellről
7. Erőforrás mint a gazdálkodás alapja
7.1. Erőforrások mérése és azok típusai

B. Makroszinten az egészségügyről, az egészségügy és a gazdaság kapcsolatáról
1. Az egészségügy definíciója
1.1. Az egészség definíciója
1.2. Az egészségügy
2. Az egészségügy intézményrendszere, célrendszere, állam és biztosító szerepe az egészségügyben
2.1. Az egészségügy intézményrendszere
2.2. Az egészségügy célrendszere
2.3. Az állam és a biztosító szerepe az egészségügyben
3. Az egészségügy fő mutatói
4. Az egészségügy közgazdasági és makrogazdasági összefüggései
4.1. Az egészségügy mint a nemzetgazdaság szerves része
4.2. Az egészség–gazdaságtan tárgya
4.3. Az egészségügy mint a gazdaság speciális területe
4.4. A közgazdaságtan alapproblémája és annak megjelenése az egészségügyben, s az egészségügyi költségek természetéről
5. Az egészségügy kihívásai, azok válaszai a XXI. században, különös tekintettel a válságra
5.1. Az egészségügyi ellátás alapproblémája: egészségügy mint világjelenség
5.2. Egészségügyi rendszer, elvei és azok változtatása
5.2.1. Az egészségügyi rendszer működését meghatározó elvek, illetve feltételek
5.2.2. Az egészségügyi ellátást nehezítő, és minden országnak kihívást jelentő költség-árrobbanási okok
5.2.3. A gazdasági környezet, kiemelten a világgazdasági válság hatása a magyar egészségügyre
5.2.4. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításánál figyelembe vehető okok

FINANSZÍROZÁSI ISMERETEK
A. Finanszírozási és gazdálkodási ismeretek
1. Az egészségügy finanszírozásáról, az egészségügyi finanszírozás főbb típusai
1.1. Az egészségügyi finanszírozás főbb típusai
1.2. Az árképzés mechanizmusa
1.3. Fix előirányzatú rendszerek, bázisfinanszírozás
1.4. Teljesítményelvű finanszírozás
2. Az egészségügyi finanszírozás nemzetközi szinten
2.1. Egészségbiztosítási rendszerek
2.2. A köz- és magánkiadások alakulása az egyes modellt követő országokban

B. A magyar egészségügy finanszírozása
1. A magyarországi rendszer jellemzői
1.1. Örökölt helyzetünk, az egészségbiztosítás alapvető jellemzői hazánkban
1.2. A szolidaritás elvének szükségessége, a szolidaritást befolyásoló központi elemek
1.3. Forrásbiztosítás, teherviselés, szabályozás és a szolidaritás összefüggései
2. Finanszírozási reform a magyar egészségügyben
3. A homogén betegségcsoportokon alapuló teljesítménymérési módszer összefoglaló ismertetése
4. A HBCS rendszer bevezetése
4.1. Eltérő térítési díjak
4.2. „Díjlebegtetés”
4.3. Az eltérő díjak és a díjlebegtetés együttes hatása
4.4. Díjkiegyenlítés
5. Forrásteremtés a jelenlegi helyzetben

GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK
A. A gazdálkodás fogalma, a nemzetgazdaság fogalma
1. A gazdálkodás fogalma
2. A gazdálkodás körforgásának elemei: termelés, csere, elosztás, fogyasztás
3. A nemzetgazdaság fogalma, ágai, az egészségügy helye a nemzetgazdaságban
4. Bevezetés az egészségügyi gazdálkodás rendszerébe
4.1. Egészségügyi szervezetek, szolgáltatók és megváltozott körülmények
4.2. A szolgáltatók reakciója a környezeti hatásokra és azok irányai, feladatai
4.3. Új típusú együttműködés szükségessége a XXI. században
4.4. Az együttműködésre ható változások, kihívások
4.5. A magyar egészségügyi rendszer kihívásai

B. A kórházgazdálkodás szervezeti keretei
1. A kórház mint szervezet, annak fajtái és a várható fejlődési irányok
1.1. A kórház fogalma és feladatai
1.2. Kórháztípusok, kórházrendszer
1.3. Tulajdonviszonyok, szektorsemlegesség
1.4. Kis kórházak, területi elv, progresszivitás, választás
1.5. A kórházi szervezet
1.6. Szakmai irányítás
1.7. Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés
2. A kórház mint nagyüzem az Európai Unióban
2.1. Optimális üzemnagyság
2.2. Kapacitás-szervezés
2.3. Az intézményi üzemi gazdaságosságról, hatékonyságról
3. A kórházi menedzselés általános követelményei, különös tekintettel a gazdálkodásra
4. Gazdaságosság és humanitás
5. A költség-meghatározás jelentősége a kórházgazdálkodás szervezeti kereteiben
6. Költségek csoportosítása az egészségügyi ellátásban
6.1. Költségnemek szerinti csoportosítás
6.2. A költségek csoportosítása a keletkezés helye szerint
6.3. A költségek felosztása az elszámolhatóság módja alapján
6.4. A költségek felosztása a tevékenységi volumenhez való viszony alapján
7. A kórházi egészségügyi szolgáltatás költségeinek jellemzői
7.1. A legfontosabb költségnemek jellemző tulajdonságai
7.2. A kórházi gyógyítás – ellátás költségei
7.3. A kórházi költségek változása az ápolási idő függvényében
7.4. A kórházi költségek és a kapacitás összefüggése (optimális üzemnagyság)
7.5. A kórházi költségek és a progresszív betegellátás összefüggése
7.6. A fekvőbeteg-ellátás költségeinek rugalmassága
8. A kórház mint az egészségügyi ellátás legköltségesebb intézettípusa
9. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.
9.1. „Kórház” fogalmi rendszere
9.2. A korszerű menedzsment módszerek

C. A költségvetési gazdálkodás mint tipikus egészségügyi intézményi gazdálkodási forma
1. A jelenlegi gazdálkodási rendszerről
1.1. A gazdálkodás jogi szabályozásáról
1.2. A gazdálkodás fogalma, fajtája
1.3. A költségvetési gazdálkodásról
1.4. Költségvetési, kiemelten kórházgazdálkodás területei
1.5. A gazdálkodási tevékenység folyamatáról
1.6. A gazdálkodás operativitása a kórházban
1.6.1. A gazdálkodás havi tervezése, bevétel–költség egyezőségi terv
1.6.2. gazdálkodási keretek tervezése, keretgazdálkodás
1.6.3. A gazdálkodás havi monitoringja
1.7. A gazdálkodás pénzügyi egyensúly felbomlásának helyreállítása
2. Az anyaggazdálkodási, anyagellátási feladatokról
2.1. Az anyaggazdálkodás fogalma, feladata
2.2. A anyaggazdálkodás tárgya, célja
2.3. A gazdálkodás tervezése
2.4. A tervek jóváhagyása és beépítése a költségvetésbe
2.5. Beszerzés – készletezés
2.6. A készletek raktárba vétele és kiadása
3. Controllingról, fogalmáról, működéséről, feladatáról és kialakításáról
3.1. A controlling fogalma
3.2. A controlling működési modellje
3.3. A controlling feladata
3.4. A controllingrendszer felépítési terve egy intézményben
3.5. Az intézményi controlling struktúrájáról (példa alapján)
3.6. A tervezés folyamata a controllingrendszerben – kiemelten a gördülő tervezésről
3.7. Költséggazdálkodás, likviditás-menedzselés a controllingrendszerben
3.8. Érdekeltségi rendszer a controllingrendszerben

D. Humánerőforrással történő gazdálkodás, kiemelten a létszám- és bérgazdálkodásról
1. A létszám- és bérgazdálkodás módszerei
1.1. Jelentősége, módszerei
1.2. Hogyan kerül megállapításra az intézmény egyes részlegeinek (osztály, költséghely) létszám- és bérkerete?
1.3. A bérkeret-felhasználás menete
1.4. Létszámgazdálkodás
1.5. A bérmegtakarítás felhasználása
1.6. A bér- és létszámgazdálkodás feladatainak végrehajtása
2. A humánerőforrás menedzselése, annak jelentősége és kapcsolata a kórházban mint speciális üzemben
3. Az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentősége
3.1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentősége
3.2. A munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezői
3.3. Az emberi erőforrás felértékelődése
3.4. Az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája
3.5. Munkaerő-gazdálkodási feladatok
3.7. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tevékenységei
4. A munkaerő-szükséglet meghatározása

PÉNZÜGYI ISMERETEK
A. Az állami pénzügyek rendszere
1. A pénzügypolitika fogalma, célja és fajtái
2. Az államháztartás rendszere
2.1. Az államháztartás pénzügyi mérlege
2.2. Költségvetési szervek

B. Pénzgazdálkodás intézményi szinten
1. Az intézményi gazdálkodás fogalma, sajátosságai, szabályozása, területei
1.1. A megváltozott gazdálkodási körülményekről és követelményekről
1.2. A költségvetési gazdálkodásról és területeiről
1.3. Adósságkonszolidációs intézményi szintű terv
2. A pénzgazdálkodás szervezeti kerete és annak működése
2.1. A Közgazdasági Osztály szervezeti struktúrája
2.2. A Pénzügyi és Számviteli Osztály tevékenységének meghatározása
3. Pénzügy és számvitel kapcsolata
4. A pénzgazdálkodás tervezése, annak elméleti és gyakorlati kérdései
4.1. A tervezés fogalmáról, funkciójáról
4.2. A pénzügyi tervezésről
4.3. A költségvetési szervek tervezéséről és annak formáiról
4.4. A „0” bázisú pénzügyi tervezés folyamatáról és készítéséről
4.5. A fedezeti pont számítás fogalma és jelentősége
4.6. Gördülő tervezés
4.7. Funkcionális típusú tervezés

C. Az intézményi bevételekről és kiadásokról
1. A bevételekről
1.1. A pénzforgalmi bevételekről
1.2. Pénzforgalom nélküli bevételek
1.3. Kiegyenlítő – függő – átfutó bevételek
1.4. Egészségügyi intézmények finanszírozási módozat szerinti bevételei
2. A kiadás fogalma, csoportosítása
2.1. Megjelenési formájuk szerint
2.2. Összetételük szerint
2.3. Elszámolási mód szerint
2.4. A szakfeladat volumenében bekövetkezett változások szerint

D. A költség fogalma, fajtái, elszámolása
1. A költség fogalma
2. A költségek csoportosítása
2.1. Költségnemek szerinti csoportosítás
2.2. Elszámolási mód szerinti csoportosítás
2.3. Elemzési szempontok szerinti csoportosítás
2.4. A költségek csoportosításának összefoglalása
3. A költségek elszámolása
3.1. A költségek megoszlása költségnemek szerint
3.2. A költségek megoszlása költségelszámolási szempontok szerint
4. Költség – bevétel elszámolási algoritmusok
5. Költséggazdálkodás az egészségügyi intézményekben
5.1. A költséggazdálkodás fogalma
5.2. Az egészségügyi ellátás célja
5.3. Rezsiviselő képesség
5.4. A költségnövekedés okai, megfékezésének lehetőségei
5.5. Költség–haszon kapcsolata az egészségügyben

E. Az intézményi költségvetésről, kiemelten annak készítéséről
1. A tervezés fogalmáról, a költségvetési tervezés formáiról
1.1. A terv fogalma
1.2. A tervezés részei, fázisai, funkciói
1.3. A költségvetési szervek tervezéséről és annak formáiról
1.4. A költségvetési szervek tervezésének fajtái
1.4.1. Szakmai terv
1.4.2. Teljesítményterv
1.5. A költségvetés működési előirányzatainak tervezési módszere
2. Az intézményi költségvetés
2.1. A költségvetés-készítés módszere
3. A költségvetés végrehajtásának vertikális és horizontális folyamatairól

F. A beruházás gazdaságossági számítások elkészítési folyamatáról
1. A beruházás fogalma és annak egészségügyi finanszírozási rendszere
1.1. A beruházás fogalma
1.2. A gazdasági egység eszközei és kihasználásuk jelentősége
2. Beruházás gazdaságossági számításokról
3. A beruházást szervező erők, annak következményei és jelentősége
4. A beruházási projekt döntéshozatal vezérfonala és döntési mechanizmusa
4.1. A beruházási döntéshozatal vezérfonala
4.2. A beruházási project döntési mechanizmusa
5. Az eszközkihasználás hatékonyságáról és annak három csoportjáról
5.1. Az eszközkihasználás hatékonysága
5.2. Az állóeszközök és kihasználásuk fokozásának útjai
5.3. A gépek – berendezések gazdaságos élettartama
5.4. A gazdaságos vagy optimális élettartam problémája
6. Az állóeszközök amortizációja

G. Hitel a gazdaságban, hitel az egészségügyben
1. A hitel fogalma, fajtái
2. Speciális finanszírozási ügyletek
3. Speciális hitelügyletek
4. Hitel és privatizáció
4.1. Az egészségügyi ellátórendszer reformfolyamatairól és annak problémáiról, összefüggésben a társadalmi–gazdasági körülményekkel
4.2. Az egészségügyi ellátórendszer alapelveiről és azok változásairól
5. A privatizáció közgazdasági és jogi fogalom-meghatározása
5.1. Az alapfogalmak definíciója
5.2. A privatizáció gazdasági és társadalmi jelentősége
6. Az egészségügyi privatizáció alapelveiről és ezzel összefüggésben az ellátási felelősségről
7. Az ellátórendszer privatizációja
7.1. Fekvőbeteg-szakellátás
7.2. Járóbeteg-szakellátás
7.3. Alapellátás
7.4. Holdingszerű működtetés
8. A tulajdonváltozás és ellátási felelősség egymáshoz való viszonya

FÜGGELÉK
Önköltség-számítási táblázat

IRODALOMJEGYZÉK