Kopócsy Anna: Reformok évtizede

Cím: Reformok évtizede Alcím: Képzőművészeti Főiskola 1920-1932 Szerkesztő: Kopócsy Anna ISBN13: 9789637165481 ISBN10: 9637165487 Kiadó: Magyar Képzőművészeti Egyetem Megjelenés dátuma: 2013. január 01 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 275 oldal Súly: 700 g Listaár: 4500 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: XIX. sz.és XX. sz. első fele Kiállítási katalógusok Festészet, grafika Szobrászat és keramika   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2011-ben rendezett, a Főiskola 1920-1932 közötti történetét bemutató kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet és katalógus.

Hosszú leírás:

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2011-ben rendezett kiállítás az akkor 140 éves intézmény múltjának egyik legizgalmasabb időszakát, a húszas éveket mutatta be. Reformokkal, forradalmakkal és belviszályokkal teli fejezet ez. Művészperek, botrányok és elbocsájtások sora jelezte, hogy az intézmény egy időre művészeti és ideológiai csatatérré vált. Vajon lehet-e korszerű magyar művészetet teremteni a Trianon utáni Magyarországon? Van-e helye a progressziónak, az egyéni hangnak egy háborútól és forradalmaktól sújtott ország művészeti iskolájában? Néhányan úgy vélték, a jövő magyar művészetének alapja a megújulás. Olyan mesterek munkálkodtak a korszerű művészképzés ügyén ekkor, mint Lyka Károly, Csók István, Vaszary János, Réti István, Rudnay Gyula és Glatz Oszkár. A névsor önmagában is jelzi, hogy a tét nem pusztán egy iskolai reform volt, hanem a korszerű magyar művészet maga. A kiállításon több mint kétszáz olajfestmény, szobor és grafika tárta elénk a reformok ifjúságát; azt a nemzedéket, amely az ezt követő évtizedekben meghatározta a magyar művészet arculatát. Ámos Imre, Basilides Sándor, Hincz Gyula, Medveczky Jenő, Patkó Károly, Tóth Menyhért, Vajda Lajos, Vilt Tibor és még sokan mások ritkán vagy sosem látott ifjúkori munkái szerepeltek a kiállításon. Az egyetem saját muzeális gyűjteményének kevésbé ismert darabjai mellett 11 fővárosi és vidéki közgyűjtemény, valamint egy tucat magángyűjtemény ritkaságai kivételesen izgalmas metszetét nyújtják a húszas évek magyar művészetének. A kötet - amellett, hogy a kiállítás katalógusaként is szolgál - tíz hosszabb tanulmányban mutatja be a korszakot és annak legfontosabb szereplőit.

Tartalomjegyzék:

Előszó (Kőnig Frigyes) Szerkesztői előszó (Majkó Katalin - Kopócsy Anna) I. PROFESSZIONÁLÓDÓ MŰVÉSZKÉPZÉS: MESTERISKOLÁK 1. Lájer Vera: A Lotz Károly (1833-1904) vezette gyakorlati festészeti szakosztály (1882-1896) és a II. Freskófestészeti mesteriskola (1896-1910) története 2. Nagy Ildikó: Stróbl Alajos mesteriskolája II. AZ ORNAMENTIKA OKTATÁSA (1871-1932) 1. Katona Júlia: „Az iparból elköltözött a művészet" - Az Ékítményes rajz és az iparművészeti tárgyak oktatása a Mintarajztanodában és a Képzőművészeti Főiskolán (1871-1932) III. A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA MŰKÖDÉSE A LYKA-REFORM IDŐSZAKÁBAN 1. Révész Emese: Reformok évtizede a Képzőművészeti Főiskolán 1920-1932 2. Kopócsy Anna: A „hamelni tilinkós." Rudnay Gyula a Képzőművészeti Főiskolán 3. Révész Emese: Csók István és Vaszary János a Képzőművészeti Főiskolán 1920-1932 4. Bodonyi Emőke: Réti-növendékek Szentendrén 5. Nagy Ildikó: A szobrászat oktatása a két világháború között 6. Tóth Károly: A Képzőművészeti Főiskola vidéki művésztelepei (1920-1932) 7. Szécsényi András: Bajtársi élet és művészvilág. A Turul Szövetség a M. Kir. Képzőművészeti Főiskolán IV. SZÍNES TÁBLÁK V. KIÁLLÍTOTT MŰVEK JEGYZÉKE VI. SZÖVEG KÖZTI KÉPEK JEGYZÉKE VII. BIBLIOGRÁFIA