Cieger András: "Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!": Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai

Cím: "Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!": Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai Szerkesztő: Cieger András ISBN13: 9789639671607 ISBN10: 9639671606 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Universitas Kiadó Megjelenés dátuma: 2017. július 19 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 366 oldal, 170 x 240 x 25 mm Súly: 714 g Illusztrációk: 2 Listaár: 2940 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 20 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Irodalomtörténet Líra Epika, elbeszélő irodalom A Monarchia időszaka   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A kötet vizsgálat alá veszi Arany János pályájának fordulópontjait, az életmű megértése szempontjából fontos élethelyzeteit, valamint áttekinti egyes alkotásainak művelődéstörténeti összefüggéseit: irodalomtörténészek mellett a néprajz, a jogtörténet, a történettudomány, a színháztörténet, a zenetudomány és a nyelvészet művelői közölnek benne tanulmányt. - A kötet kiadói: OSZK, MTA BTK, Universitas Kiadó.

Hosszú leírás:

A kötet tanulmányai – ha nem is szigorúan véve – Arany pályaszakaszainak időrendjében követik egymást, ám ennél fontosabbnak tartjuk a tematikai kapcsolódásokat. Az első három elemzés Arany János ifjúkorának zenei hagyományait és összetett színházi élményeit tárja fel, illetve zenei és színházi műveltségének a tükröződését kutatja művészetében. A következő négy írás a költő jogról és politikáról vallott felfogását járja körül, és mindennek a népi kultúrába, a magyar közjogi hagyományokba, illetve az antik műveltségbe vezető gyökereit rekonstruálja, nem mellőzve azonban annak elemzését sem, hogy az 1840-es és 1850-es évek aktuális politikai eseményei miként befolyásolták Arany közéleti és alkotói, lapszerkesztői magatartását. A negyedik tematikai egység két tanulmánya a néprajz felől közelít Arany epikai műveihez és a motívumelemzés eszközeivel a kulturális kölcsönhatásokat vizsgálja, továbbá áttekinti a költőnek az epikus műfajokhoz kapcsolódó elméleti munkásságát. A következő két tanulmány már átvezet bennünket a kiegyezés körüli évekkel kezdődő pályaszakaszhoz: az egyik írás a költő ekkor keletkezett nyelvészeti fejtegetéseit gondolja újra, a másik elemzés pedig Arany hivatalnoki, tudományszervezői tevékenységét követi nyomon, amelyet az Akadémia főtitkáraként látott el. Végül az utolsó tematikai egység azt a – rokoni, vallási és később politikai alapokon is nyugvó – kapcsolati hálót és szellemi környezetet igyekszik feltérképezni, amely Arany Jánost körülvette és amelynek kiépülése már a debreceni kollégium falai között elkezdődött, de elkísérte egész életén keresztül. Sőt, a kötet zárótanulmánya arra mutat rá, hogy még azon is túl, hiszen Arany János emlékének tisztelete szervesen beépült e debreceni szellemi hagyományba.

Tartalomjegyzék:

Előszó.....................7 Csörsz Rumen István Arany János dalgyűjteménye és a debreceni kollégium..................9 Rajnai Edit „könnyebbnek találtam Thália zászlaja alá esküdni.” Arany János a színházban...........37 Tari Lujza Gitár és „tambura” – A „hangzó művészet” Arany János életművében......................67 Völgyesi Orsolya Arany János és a honorácior-kérdés Bihar vármegyében 1845 júniusában................89 Bognár Szabina – Homoki-Nagy Mária – Nagy Janka Teodóra A népi jogtudat Arany János műveiben.............101 Takáts József A Buda halála politikája................................131 Deák Ágnes „mint toronyból a bakter” – Arany János folyóiratai „nemzeti és társadalmi kérdések” erőterében.........153 Hoppál Mihály Újabb adatok és megjegyzések a Toldi mitológiai hátteréhez.....................195 Gulyás Judit „Ama solidaritás…” – A mese értelmezése Arany János értekező prózájában az 1850-es és 1860-as évek fordulóján..............209 Imrényi András A mondat „jelleme” – Arany János szórendi írásai a 19. századi és a mai magyar nyelvészet tükrében.........243 Gábori Kovács József Arany János és az akadémiai jutalomtételek......265 Sárai Szabó Katalin Az irodalmi Deák-párt és a „protestáns etika”.....................289 Baráth Béla Levente – Keczán Mariann A Debreceni Református Kollégium mint Arany János kitüntetett emlékezethelye................313 A kötet szerzői..........347 Névmutató.................349