Dolhai Lajos: Az ókeresztény egyház liturgiája

Cím: Az ókeresztény egyház liturgiája Alcím: A liturgia fejlődése az egyházatyák írásainak tükrében LITTERATURA PATRISTICA 7. Sorozatcím: Litteratura Patristica Szerző: Dolhai Lajos Szerkesztő: Babarczi-Győrffy Andrea, Dolhai Lajos, Orosz Atanáz, Perendy László ISBN13: 9786155147807 ISBN10: 6155147809 Kiadás sorszáma: 2. javított kiadás Kiadó: JEL Könyvkiadó Megjelenés dátuma: 2018. január 12 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 208 oldal, 142 x 197 x 10 mm Súly: 250 g Listaár: 2100 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál átmenetileg nincs raktáron, de rövidesen lesz Hol kapható: Ezt a könyvet megvásárolhatja viszonteladó partnereinknél is. BUDAPEST: Szent István Társulat (tel: 318-69-57, email: beszerzes@stephanus.hu) SZEGED: Korda Könyvkereskedés (tel: 06-62-426-617, email: kordaszeged@gmail.com). Vásárlás előtt tájékozódjon telefonon, hogy valóban van-e példányuk! Nyelv: magyar Témakör: Egyháztörténelem Keresztény teológia Kereszténység Keresztény liturgia, imakönyvek, énekeskönyvek   Kosárba teszek példányt

Hosszú leírás:

Az egyházban a szentségi élet kialakulását elég későn követte a teológiai reflexió. Az egyházatyák liturgikus jellegű írásai arról tanúskodnak, hogy már a kezdeti időben is tisztában voltak azzal, hogy az Egyházban nem minden liturgikus cselekmény egyformán fontos. A legfontosabbnak a kereszténységbe bevezető szentségeket tartották. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai tanúsítják, hogy a többi szentség kiszolgáltatása is – bár másféle formában –, élő gyakorlat volt az első évezredben is. Csak a XII. században született meg az általános szentségtan és a szentségek hagyományos definíciója. Sajnálatos módon a skolasztikus teológiával kezdődően a szentségekről szóló tanítás kikerült természetes közegéből, a liturgikus összefüggésekből, s évszázadokon keresztül csak a fogalmi gondolkodás módszerével határozták meg a szentségek szentségek lényegét. A szentségek liturgikus vonatkozásait pedig csak a liturgika tárgyalta.
A Katolikus Egyház Katekizmusa (1992) példaszerűen mutatja számunkra, hogy a jövőben meg kell szüntetni a liturgika és az elméleti szentségtan merev szétválasztását. Ebből a szempontból is tanulságos és mérvadó szá­munkra az egyházatyák módszere, akik müsztagógikus katekézisükben (vö. Szent Ambrus, Jeruzsálemi Szent Kürillosz) szinte mindig a szentségi jelből indultak ki.

Tartalomjegyzék:

Előszó
I. Az egyházatyák liturgikus jelentősége
1. Az egyházatyák teológiai jelentősége
2. Az egyházatyák és a liturgia

II. Az egyházatyák liturgikus művei
1. A Didakhé szentségtani-liturgikus jelentősége

2. Szent Jusztinosz szentségtani-liturgikus jelentősége

3. Szent Irenaeus keresztségi katekézise
4. Tertullianus a keresztségről
5. A Traditio apostolica szentségtani-liturgikus jelentősége
6. Órigenész és „az Atyához intézett imádság”
7. Szent Cyprianus levele az Eucharisztiáról
8. A keresztség és az Egyház egysége Cyprianus műveiben
9. Athanasziosz levele Marcellinushoz a zsoltárok használatáról
10. Baszileiosz A Szentlélekről című művének liturgikus jelentősége
11. Müsztagogikus katekézis a keleti egyházatyáknál
12. Liturgikus prédikáció a latin hagyományban
13. Szent Ágoston levele a húsvét ünnepéről
14. A keresztény beavatás Ágoston műveiben
15. Szent Ágoston Krisztus áldozatáról
16. A kézbe áldoztatás az egyházatyák korában

III. Az egyházatyák korának liturgiája
1. Az apostoli egyház liturgikus formái
2. A görög-római világba való belépés kora
3. A római liturgia teljes kifejlődésének kora


Felhasznált irodalom