Papp Klára, Bárány Attila, Kerepeszki Róbert, Pallai László: Kultúra, művelődés, agrárium

Cím: Kultúra, művelődés, agrárium Alcím: Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára Sorozatcím: Speculum historiae Debreceniense 29. Szerkesztő: Papp Klára, Bárány Attila, Kerepeszki Róbert, Pallai László ISBN13: 9789634902089 ISBN10: 9634902081 Kiadó: Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Megjelenés dátuma: 2020. július 07 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 408 oldal Súly: 550 g Listaár: 4980 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Történettudomány általában, módszertana Középkor (XV. század végéig) Újkor (XIX/XX. század fordulójáig) XX-XXI. század Művelődéstörténet Európa történelme Amerika történelme Magyar történelem általában Középkori magyar történelem Török hódoltság időszaka A 18. század magyar történelme Reformkor és 1848-49 A Monarchia időszaka I. világháború magyar történelme A két világháború közötti Magyarország II. világháború magyar történelme 1945-1989, magyar történelem   Kosárba teszek példányt

Hosszú leírás:

Ennek a kötetnek a szerzői – beleértve a szerkesztőket és a lektort is – a 80 éves Barta János barátai, tisztelői, munkatársai, kutatótársai, akik tisztelgésnek tekintik írásaikat, amellyel köszöntik a debreceni egyetem professzorát, s a Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének emeritus professzorát, aki a hosszú 80 évből több mint öt és fél évtizedet töltött a tudomány művelésével, a történelem oktatásával, s olyan érdemes munkát végzett és végez még ma is, amellyel kitörölhetetlenül beírta nevét a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem életébe. A tudományos életben máig is ifj. Barta Jánosként ismerik. Az ifj. jelzőt, némi unszolásra, amelyben én is szerepet vállaltam, ő választotta magának, hogy írásait meg lehessen különböztetni édesapjáétól, Barta János akadémikus irodalomtörténészétől, aki szintén egyetemünk jeles professzora volt. A történelem és az irodalomtörténet nem áll messze egymástól, mégis öcscsével, a korán elhunyt Barta Gáborral együtt inkább a történelem iránt érdeklődtek. Persze ennek is volt családi hagyománya, hiszen nagybátyjuk, Barta István a magyar reformkor történetének nagyra becsült kutatója volt, sőt egyik unokatestvérük, Barta László is a levéltáros, történetkutató pályát választotta.

Tartalomjegyzék:

Barta János köszöntése (OROSZ ISTVÁN akadémikus) .................................. 9 BAZSA GYÖRGY: 80 éves a Debreceni Szemle főszerkesztője ..................... 13 IMRE LÁSZLÓ: Arany László és a 21. század ............................................... 19 FORISEK PÉTER: A classis Pontica rövid története ....................................... 25 TAKÁCS LEVENTE: A római földmérők földrajzi horizontja ........................ 33 BÁRÁNY ATTILA: Magyarország és Anglia az európai politikában az 1290-es években ................................................................................. 45 SOLYMOSI LÁSZLÓ: Szentek az Árpád-kori oklevelekben ........................... 75 PÓSÁN LÁSZLÓ: Szobrászat, festészet és ötvösművészet a középkori Poroszországban ...................................................................................... 89 KÓNYA ANNAMÁRIA: Vay Ábrahám és a szlovák reformátusok ................. 103 KÖRÖSPARTI PÉTER: Szeghalom egyházai a 18. században ......................... 113 KÓNYA PÉTER: Adalékok a felső-zempléni mezővárosok társadalmához a 18. században ........................................................................................ 121 BOZZAY RÉKA: Bátori Sigray Mihály élete és emlékezete .......................... 135 POÓR JÁNOS: A jozefinista rendszer felszámolásáról ................................... 153 PAPP KLÁRA: „Túl sokat fáradoztam, … és mindent jól és rendesen elindítottam…” Raisz György tevékenysége Zichy Jozefa szolgálatában ........................................................................................... 179 OROSZ ISTVÁN: Szirmay Antal egy zempléni mezővárosról ........................ 201 LÉVAI CSABA: A rabszolgák felfegyverzésének kérdése a Brit birodalomban az amerikai forradalom előtti időszakban ........................ 211 MANFRED JATZLAUK: Helmuth von Moltke katonapolitikai koncepciója és politikai nézetei a német egység létrejöttének időszakában................. 227 SCHREK KATALIN: Az 1887-es földközi-tengeri egyezmények megkötésének első szakasza és gróf Károlyi Alajos közbenjárása ......... 243 PREPUK ANIKÓ: Neológ rabbik a magyar nyelvű izraelita felekezeti publicisztikában a 19. század utolsó harmadában ..................................... 255 BARTA RÓBERT: Trianon brit bírálója. Carlile Aylmer Macartney (1895–1978) és Magyarország ................................................................ 277 PÜSKI LEVENTE: Vélemények és adatok: Hitbizományok a két világháború közötti Magyarországon ...................................................... 295 SZAKÁL IMRE: Hajótöröttek. A kárpátaljai magyar tisztviselők helyzete 1918 után ................................................................................................. 309 ANGI JÁNOS: A trianoni béke hatása Debrecen fejlődésére (1920–1944): Néhány kulturális aspektus ..................................................................... 321 CSATÁRY GYÖRGY: Kárpátalja levéltárai a Magyar Királysághoz való tartozás idején (1938–1944) .................................................................... 327 CSISZÁR IMRE: A nagyüzemi mezőgazdasághoz vezető út, és a termelőszövetkezetek működése Magyarországon 1945-től a 70-es évek elejéig .............................................................................................. 341 VÁRADI NATÁLIA: Kárpátalja gazdasági helyzete a Hruscsov-korszakban (1953–1964) ............................................................................................ 363 MOLNÁR D. ERZSÉBET: Koncepciós perek Kárpátalján a második világháború után ...................................................................................... 393