Pap Kinga: A nyelvi agresszió természetrajzához

Cím: A nyelvi agresszió természetrajzához Szerző: Pap Kinga ISBN13: 9786155753732 ISBN10: 6155753733 Kiadó: Savaria University Press Megjelenés dátuma: 2021. május 20 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 165 x 235 x 18 mm Súly: 505 g Listaár: 3480 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Hol kapható: Ezt a könyvet megvásárolhatja viszonteladó partnereinknél is. BUDAPEST: Írók Boltja (tel: 322-16-45, web: www.irokboltja.hu). Vásárlás előtt tájékozódjon telefonon, hogy valóban van-e példányuk! Nyelv: magyar Témakör: Szociolingvisztika Nyelvhasználat, nyelvhelyesség További könyvek a pedagógia területén

Rövid leírás:

A nemzetközi kutatások fényében állíthatjuk, az erőszak körébe tartozó jelenségek és ezek hatása legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. A középiskolás korúak nyelvi agressziójának interdiszciplináris keretekben mozgó, empirikus kutatáson alapuló nyelvészeti leírása ezért nélkülözhetetlenné vált.

Hosszú leírás:

A nemzetközi kutatások fényében állíthatjuk, az erőszak körébe tartozó jelenségek és ezek hatása legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. Az erőszakos magatartás, a zaklatás, az agresszív beszéd legkülönbözőbb formái jelen vannak az intézményes nevelés szereplőinek életében, a diákok agresszorként és áldozatként egyaránt érintettek, ezért az agresszióval való megküzdés kérdése kiemelten fontos területe a jelenség kutatásának. A középiskolás korúak nyelvi agressziójának interdiszciplináris keretekben mozgó, empirikus kutatáson alapuló nyelvészeti leírása ezért nélkülözhetetlenné vált. Ezt a hiányt igyekszik pótolni jelen kutatás.

Tartalomjegyzék:

I.
A NYELVI AGRESSZIÓ FORMAI ÉS FUNKCIONÁLIS
JELLEMZŐINEK ELMÉLETI VIZSGÁLATA 1.
Bevezetés
15
1.1.

A kutatás problémafelvetésének társadalmi aktualitása
16
1.2.

A középiskolások nyelvhasználatában jelentkező


nyelvi agresszió kutatásának tudományos jelentősége
18 2. A beszéd társas szükséglet
20
2.1.

Az interakció a társalgás közege
21
2.2.

A beszéd az emberi viselkedés sajátos formája és
a viselkedés megértésének eszköze
22
2.2.1.
A beszéd az interakcióban születő benyomáskeltés eszköze
23
2.2.2.

A beszéd a társas normákhoz való alkalmazkodás


kinyilvánítása
24 3.
Az agresszió interdiszciplináris keretben
26
3.1.

Az agresszió mint humánetológiai probléma
29
3.2.

Az agresszió mint biológiai probléma
31
3.2.1.

Az agresszió érzelmi háttere
32
3.2.2.

Az agresszió fiziológiai háttere
34
3.3.

Az agresszió mint (szociál)pszichológiai probléma
35
3.3.1.

Az agresszió mint az emberi természetbe írt ösztön
36
3.3.2.

Az agresszió mint kognitív tartalom
37
3.4.

Az agresszió mint társadalmi és kulturális probléma
38
3.4.1.

Az agresszió fogyasztása
39 4.
A nyelvi agresszió
40
4.1.

A nyelvi agresszió és az agresszió kapcsolatának kérdése
40
4.2.

A nyelvi agresszió neurológiai, pszichológiai és szociológiai megközelítésben
41
4.2.1.

A nyelvi bántalmazás prototipikus esetének, a közvetlen


nyelvi agressziónak a jellemzése


az elkövető szempontjából
44
4.2.2.

A nyelvi bántalmazás prototipikus esetének, a közvetlen nyelvi agressziónak a jellemzése az áldozat szempontjából
45
4.3.

A nyelvi agresszió rendszerezési kísérlete
48
4.4.

A nyelvi agresszió nyelvtudományi megközelítései
52 II.
A NYELVI AGRESSZIÓ FORMAI ÉS FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐINEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA 5.
Anyag és módszer
69
5.1.

A kutatásban részt vevők bemutatása
69
5.1.1.

A mintában szereplők és szociális hátterük bemutatása
70
5.2.

A kutatás nyelvi korpuszai
72
5.2.1.

A kérdőívekből származó adatok jellemzése
73
5.2.2

A szociolingvisztikai interjúból származó adatok jellemzése
74
5.2.3.

A spontán beszélgetéseket rögzítő adatok jellemzése
75
5.2.4.

Az osztálytermi diskurzusok jellemzése
75
5.3.

A kutatás vizsgálati módszerei
77
5.3.1.

A diskurzuselemzés mint a formális és informális szövegek mikroelemzésének kvalitatív módszere
78 6.
A nyelvi agresszióhoz kapcsolódó nyelvi attitűd kérdőíves vizsgálata
82
6.1.

A nyelvi attitűd hatása az énkép kialakulására


és a mindenkori „másik” értékelésére
82
6.1.1.

A nyelvi attitűd szerepe a nyelvi agresszió személyes


megítélésében
83
6.2.

A kérdőíves adatok elemzése
84
6.2.1.

A nyelvi agresszióval kapcsolatos attitűd alakulása


a beszédpartnerek és a beszédformák összefüggésében
85
6.2.2.

A nyelvi attitűd alakulása a nyelvi agresszióval kapcsolatos


önismereti tényezők és a személyes nyelvhasználat


külső megítélése alapján
95
6.2.3.

A nyelvi attitűd hatása a nyelvi agressziót használó


személyekkel szembeni „elő”ítéletre
99
6.2.4.

A nyelvi agresszióval kapcsolatos nyelvi attitűd alakulása


a nyelvi környezet tükrében
107
6.2.5.

A nyelvi agresszióval kapcsolatos nyelvi attitűd alakulása


a személyes nyelvhasználati szokások tükrében
117
6.3.

A tanórán alkalmazható nyelvi agresszió alakulása a nyelvi attitűd és a nyelvi agresszióval kapcsolatos nyelvi tudatosság összefüggésében
123
6.3.1.

A tanórán elkövetett nyelvi agresszió konkrét eseteinek


személyes megítélése
139
6.3.2.

A tanórán elszenvedett nyelvi agresszió konkrét eseteinek


személyes megítélése
144
6.4.

A kérdőíves vizsgálatok eredményeinek összefoglalása
148 7.
A szociolingvisztikai interjúkorpusz adatainak diskurzuselemzése
150
7.1.

Az szociolingvisztikai interjú kérdéseinek bemutatása
151
7.2.

Stílusváltozatok
153
7.2.1.

Az identitás vonásainak nyelvi stratégiái
160
7.3.

Az interjúkorpusz adatai mint metanyelvi szövegek
171
7.4.

A nyelvi agresszióra adott példákhoz használt stratégiák


szerepe az attitűdfeltárásban
171
7.5.

A nyelvi agresszió használatának funkcionális sokszínűsége


és normájának alakulása a középiskolás korúak spontán


és osztálytermi diskurzusaiban
182
7.5.1.

A kulturális/szubkulturális beszédmódokhoz kötött


nyelvi agresszió elfogadása
189
7.5.2.

A családon belüli nyelvi agresszió akceptálásának lehetséges


változatai és következményei
200
7.6.

Összefoglalás
203 8.
A középiskolás korúak spontán és osztálytermi nyelvhasználatának
formai és funkcionális jegyei az empirikus adatok tükrében
205
8.1.

A középiskolás korúak nyelvhasználatának


néhány jellemzőjéről
205
8.2.

A középiskolás korúak spontán nyelvhasználatának formai


és funkcionális jegyei az empirikus adatok tükrében
206
8.2.1.

A virtuális társalgás mint az írott spontán beszédműfaj


rövid jellemzése
206
8.3.

A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei


a spontán társalgásokban
209
8.3.1.

A középiskolás korúak spontán társalgásában szereplő


közvetlen nyelvi agresszió (A) típusai
209
8.3.2.

A középiskolás korúak spontán társalgásában szereplő


közvetett nyelvi agresszió (B) típusai
226
8.3.3.

A középiskolás korúak spontán társalgásában szereplő


rejtett nyelvi agresszió (C)
230
8.4.

Összefoglalás
235
8.5.

Az osztálytermi diskurzusok elemzése
235
8.5.1.

Az aszimmetrikus társalgás néhány jellemzőjéről
236
8.5.2.

A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei


az osztálytermi diskurzusokban
238
8.5.2.a
A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban


szereplő közvetlen nyelvi agresszió (A) típusai
239
8.5.2.b
A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban


szereplő közvetett nyelvi agresszió (B)típusai
265
8.5.2.c
A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban szereplő rejtett nyelvi agresszió (C) típusai
267
8.5.2.d
A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban szereplő


konstruktív nyelvi agresszió (D) típusai
272
8.6.

Összefoglalás
274 9.
Összegzés
276
9.1.

Az eredmények alkalmazhatósága
276 Irodalom
278 Mellékletek
297