Teszt szöveg  
     

Független magyar kiadók könyvei


Tóth Gyula: A könyvek generálisa

Miért becsült az ár?

Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.

Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?

A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.

Cím:

A könyvek generálisa

Szerző:

Tóth Gyula

ISBN13:

9786156489036

ISBN10:

6156489037

Kiadás sorszáma:

1.

Kiadó:

Savaria University Press

Megjelenés dátuma:

2022. október 03

Kötetek száma:

1

Kötéstípus:

Keménykötés

Terjedelem:

342 oldal, 170 x 240 x 18 mm

Súly:

700 g

Illusztrációk:

20 oldal

Listaár:

3980 Ft (áfával)

Kedvezmény(ek): 10 %
A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva!

Beszerezhetőség:

Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk.

Nyelv:

magyar

Témakör:

Könyvtár és információtudomány
Tankönyv, segédkönyv

 

Kosárba teszek

példányt

Rövid leírás:

A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is. Szabó Ervin egész életében főfoglalkozású könyvtáros volt, azzal kereste kenyerét. Igaztalan, ha ezt háttérbe szorítjuk. Újraolvasta Szabó Ervin könyvtárosi írásait és a róla szóló irodalmat, s ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy könyvtárosi gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert Szabó Ervin kezdettől angolszász példákat követett, és bár kortársai is ismerték azt, ő volt az, aki a fővárosban – sok értetlenséggel körülvéve és korlátozva – megteremtette Magyarország első nyilvános közkönyvtárát, a korszak legkorszerűbb intézményét.

Hosszú leírás:

A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is. Szabó Ervin egész életében főfoglalkozású könyvtáros volt, azzal kereste kenyerét. Igaztalan, ha ezt háttérbe szorítjuk. Újraolvasta Szabó Ervin könyvtárosi írásait és a róla szóló irodalmat, s ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy könyvtárosi gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert Szabó Ervin kezdettől angolszász példákat követett, és bár kortársai is ismerték azt, ő volt az, aki a fővárosban – sok értetlenséggel körülvéve és korlátozva – megteremtette Magyarország első nyilvános közkönyvtárát, a korszak legkorszerűbb intézményét. Az elmúlt fél évszázad úgy tartotta, hogy legfőbb érdeme a róla elnevezett Fővárosi Könyvtár. A szerző kimutatja, hogy első önálló munkájaként 1900 és 1904 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárát az első hazai korszerű könyvtárrá fejlesztette, és így vált méltóvá a főváros meghívására. Részletesen bemutatja a kötet a német Walter Hofmann-nal kialakult barátságát akire azért figyelt fel Szabó Ervin, mert Hofmann szintén angolszász orientációját erős pedagógiai meggondolásokkal egészítette ki, így az akkori felfogással szemben mindketten az embert tették a könyvtári gondolkodás középpontjába. Mint történelmi materialista szociológus lerakta a hazai olvasási ismeretek alapját. Szabó Ervin újfajta könyvtárosképzésre vállalkozott, iskolát alapított, tanítványai pedig 1945 után bemutatták és folytatták törekvéseit. Az írás azt sugallja, hogy a mai könyvtárosnemzedék is tanulhat gondolkodásából és példájából, s nem szabad hagynunk emlékét elmerülni, miként szülőfalujával, Szlanicával történt.

Tartalomjegyzék:

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések
8 1. Előszó
9 2. Szabó Ervin (nép)könyvtári környezete
18 3. A könyvtáros Szabó Ervin változó megítélése
40 4. 1899–1904
65 A pályakezdés
65 A kamarai könyvtáros
69 …és bibliográfus
79 5. 1904-1910
85 A főváros (szak)könyvtárosa
85 Szabó Ervin a pécsi szabadtanítási kongresszuson
98 Szabó Ervin útja az Emlékiratig
118 6. 1910–1914
133 A két emlékirat
133 A szakértekezlet
157 Vita a Magyar Könyvszemlében
160 Szabó Ervin lépései, kezdeményezései a tudományos központért, könyvtárpalotáért
170 A fiókhálózat kiépítése
187 Szabó Ervinnek más véleménye volt az ifjúság könyvtári ellátásáról is
208 …és mi történt eközben országosan?
223 7. 1914–1918
230 8. Szabó Ervin és Walter Hofmann
235 9. Két irányzat képviselői: Szabó Ervin és Gulyás Pál
252 10. „Ő tudta a használóról […], amit a kor könyvtárosa egyáltalán nem tudhatott”
265 11. Szabó Ervin, az iskolateremtő nevelő
279 12. És könyvtárára hagyta magángyűjteményét
296 13. Zárszó
303 Felhasznált irodalom
306 Képek és dokumentumok Szabó Ervin életéből
319

 
Copyright © 2000-2022. Minden jog fenntartva. Prospero Könyvei Budapest
Csomagküldő kereskedelmi tevékenység nyilvántartási száma: C/003 272  A Prospero a Prospero Könyvei Budapest Kft. EU Közösségi Védjegye (OHIM No. 003781564)
Prospero Könyvei Kft. | 1066 Budapest, Weiner Leó u. 20. | Tel.: (06-1) 301-0642, Fax: (06-1) 302-8410

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom

/katalogus/konyvek/index.html