Rövid leírás:

Ebben a kötetben muszlim és keresztény szakértők mutatják be a széles olvasóközönségnek az iszlám tanításának és gyakorlatának egy-egy vonását, járnak körbe olyan vitatott kérdéseket, mint a nők helyzete a muszlim világban, a demokratikus berendezkedés és az iszlám vagy a párbeszéd és integráció lehetősége az európai muszlim lakosság számára.

Hosszú leírás:

Az utóbbi évek eseményei, az Európa, Afrika és a Közel-Kelet városait rendszeresen érő terrorcselekmények, a menekültek és bevándorlók tömegei, a csitulni nem akaró szír polgárháború akarva-akaratlan gondolkodásra, véleményalkotásra, állásfoglalásra kényszerítenek mindannyiunkat. Hétköznapi beszélgetéseinket, kapcsolatainkat szövik át a világ- és geopolitikai témák: vallások szerepéről, krízisekről, korszakváltásról szólunk nap mint nap. Sokszor érezzük, hogy noha a jövőnkről, gyermekeink jövőjéről van szó, nincs meg a kellő tudásunk, hogy véleményünket megalapozzuk. Az egyik ilyen, újabban központivá vált téma az iszlám megítélése, és az, hogy lehetséges-e a párbeszéd a muszlim világgal, és ha igen, milyen formában. A muszlimok nekünk magyaroknak korábban csak a történelemkönyveink lapjairól voltak ismerősek, és ez a tudásunk mára elégtelennek bizonyul. Kötetünk ahhoz kíván fogódzót nyújtani, hogy a mediatizált híráradat közepette hiteles forrásból kezdhessük meg a tájékozódást és az ismerkedést ezzel a rendkívül sokszínű világgal, Földünk második legtöbb hívet számláló vallásával. Az első fejezetben Mércz András és Giuseppe Scattolín vezetnek be minket ennek a vallásnak és kultúrának az alapfogalmaiba. A kötetben szereplő tanulmányok a párbeszéd, a megbékélés elkötelezett híveitől származnak, legyenek keresztények vagy muszlimok, magyarok vagy külföldiek. Az írások egy részét egy 2015-ben testvérkiadónknál, a Città Nuovánál megjelent kötetből válogattuk. Úgy gondoljuk, a kiválasztott tanulmányok a magyar olvasók számára is fontos tartalmat hordoznak, vagy azért, mert olyan általános tudnivalókat közölnek, melyek mindenhol érvényesek, vagy azért, mert általuk betekinthetünk egy olyan társadalom életébe, ahol már több évtizede élnek együtt a keresztények jelentős számú muszlim lakossággal. Az olaszok, mint az Roberto Catalano cikkéből kiderül, Európában eddig talán a legsikeresebbek az együttélés módozatainak kimunkálásában. Fontosnak tartottuk, hogy megszólaltassunk olyanokat is, akik magyar szemmel látják az eseményeket, így például megismerkedhetünk a magyarországi muszlim közösség életével Abdul-Fattah Munif jóvoltából. Helyet kapnak természetesen azok a kényes kérdések is, melyekről legtöbbet hallunk a médiából: az állam és a vallás kapcsolata (Pasquale Ferrara írása), a dzshidád mibenléte (Fethullah Gülen cikke) és Piazza-Georgi Barbara objektív és nagy tapasztalatról árulkodó tanulmánya a nők helyzetéről a muszlim országokban. Bízunk benne, hogy összeállításunk új tudást, nagyobb rálátást biztosít az érdeklődő olvasónak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a téma kimeríthetetlen és az igazi elmélyüléshez ezek a bevezető jellegű tanulmányok nem elegendőek, de azt reméljük, hogy közérthetőségük és őszinte hangvételük által minden, a közügyekről felelősen gondolkodó, az igazságot kereső olvasó számára hasznosak lesznek.

Tartalomjegyzék:

Ismerkedés az iszlámmal Az iszlám számokban – kulturális különbségek, felekezetek és jogi iskolák....................... 9 Mércz András Az iszlám néhány alapvető aspektusa...................................... 15 Giuseppe Scattolin Kényes kérdések A vallások és az állam. Egy fejlődő kapcsolat......................... 23 Pasquale Ferrara A nők helyzete muzulmán országokban.................................... 29 Piazza-Georgi Barbara Terrorizmus és dzsihád............................................................. 39 Fethullah Gülen Magyar szemmel Muzulmánok között magyarként és keresztényként.................. 49 Prokopp Katalin Muszlimként Magyarországon................................................. 57 Dr. Abdul-Fattah Munif Olasz szemmel „Olaszok és muzulmánok vagyunk”........................................ 67 Izzidine Elzir A miénk már nem „mono” társadalom.................................... 73 Roberto Catalano Zárszó. A felelősségvállalás és a párbeszéd kora..................... 79 Michele Zanzucchi