Cserjés Katalin: Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában

Cím: Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában Szerző: Cserjés Katalin ISBN13: 3159780000261 ISBN10: 9780000267 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 1998. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 188 oldal Súly: 308 g Listaár: 1260 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: További könyvek az irodalomtudomány területén

Tartalomjegyzék:

Németh László: Óraadók királysága
Biológia
Filozófia
Irodalomtörténet
Csábítás munkára

BEVEZETÉS

I. AZ IRODALOMTANÍTÁS RÉSZPROBLÉMÁI, TEVÉKENYSÉGI TÍPUSAI

1. „Olvasóvá nevelés”. A diákok olvasmányai

Kamarás István: Diák olvasók az olvasáskutatók szemével
1. Milyen olvasók jönnek az általános iskolából?
2. Mit ér a középiskolás diák, ha olvasó?
3. Hogyan alakul az iskola és az olvasó viszonya?

2. Szempontok a tanári kérdezés problémájához
3. A tankönyvhasználat problémái
4. Klasszikusok vagy kortárs művészet?
5. Magyar irodalom-világirodalom
6. Kötelező olvasmányok elemzése
7. Írásbeli (házi) feladatok
8. Kapcsolat a társművészetekkel
9. Referátumok az irodalomórán
10. Csoportmunka az irodalomórán
11. A fakultáció problémái
12. Érettségi irodalomból: érettségi tételek
13. Átfogó bevezető irodalomóra: a kor általános jellemzése
14. „Találkozás az íróval” – a bevezető óra
15. A pályakép fontosságáról. Az író életútját bemutató óra
16. Irodalmi hatás-viszonyok. A szerző és a mű utóélete
17. Az összefoglaló óra
18. Irodalmi játékok

II. A MŰELEMZÉS MÓDSZEREI A MAGYARÓRÁN (Bevezetés)
1. Kiindulás a vers címéből
2. A mű szerkezete mint elemzési kiindulópont
3. Tér- és időviszonyok a versben
4. Kiindulás a vers alapszituációjából, illetve a verscselekményből
5. A költői képek okozta hatás tudatosítása, fény-árnyék, csend és hangok, színek és mozgások a versben
6. Kiindulás a vers visszatérő elemeiből (keret, refrén, ismétlődések)
7. Verset szervező képek, vezérmotívumok, vándormotívumok
8. A költő viszonya saját verséhez, önmagához és az olvasóhoz

III. MEGKÖZELÍTÉSI KÍSÉRLETEK
1. Dante: Isteni Színjáték; Pokol. A bevezető ének szöveggyűjteményben lévő részletének elemzése (I. osztály)
2. Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Az Előhang elemzése (II. osztály)
3. Petőfi Sándor: Mögöttem a múlt… A Felhő-ciklus egy versének elemzése (III. osztály)
4. Rimbaud: Gyerekkor – III. A prózavers elemzése (III. osztály)
5. Ady Endre: Ésaiás könyvének margójára. Verselemzési terv (III. osztály)
6. Franz Kafka: Testvérgyilkosság. A novella megközelítési lehetőségei (IV. osztály)
7. Antun Branko Šimič: Fülledt levegő. Kísérlet a vers megközelítésére (IV. osztály)

IV. NÉGY MŰ – NÉGY KÍSÉRLET. MŰELEMZÉSEK
Ryunoszuke Akutagawa: A cserjésben [Halász László]
Pilinszky János: Négysoros [Ódor József]
Pilinszky János: Életfogytiglan [Szilasi László]
Menj, s légy magad levél!
Tandori Dezső: 1976823/a2 – Előszó Paul Klee-hez
199O33/ax – Miről „mesél” az anyag, avagy: A nézés erejéig menjünk el labirintusnak? [Kurdi Fehér János]

V. SZÖVEGEK
Victor Hugo: Stella
Arany János: Bor vitéz
Arthur Rimbaud: Gyerekkor – III.
Franz Kafka: Testvérgyilkosság
Paul Éluard: A férfi elfut
Antun Branko Šimič: Fülledt levegő
Pilinszky János: Félmúlt