Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Tartalomjegyzék:
1. BEVEZETÉS 1.1. A könyv felépítése 1.2. Kinek szól ez a könyv?
2. KÖRNYEZETINTEGRÁCIÓ ÉS FENNTARTHATÓSÁG A TERÜLETI TERVEZÉSBEN – ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS 2.1. Környezeti és ökológiai tudományok és a tervezés
2.2. Területi tudományok és tervezés
2.3. A környezeti és a területi tervezés kapcsolódási pontjai 2.3.1. A tevékenységek idő- és térdimenziói 2.3.2. Tárgy és célok 2.3.3. A gyakorlati tervezői tevékenységek napjainkban 2.3.3.1. A területi és környezeti tervezés, mint közérdekű és közösségi tevékenység 2.3.3.1.1. A környezeti tervezés, mint közösségi tevékenység 2.3.3.1.2. A területi tervezés, mint közösségi tevékenység 2.3.3.1.3. A területi és környezeti közösségi tervezés viszonya 2.3.3.2. Hasonlóságok a területi és környezeti tervezés elméletének és megközelítésének fejlődésében 2.3.3.3. A posztmodern (területi) tervezés főbb irányelvei 2.3.3.4. Kortárs tervezési irányelvek a környezeti és a területi tervezésben, különös tekintettel az Európai Unió gyakorlatára 2.3.3.5. Az európai uniós környezetpolitika alapelvei 2.3.4. A környezeti és a területi tervezés kapcsolódásának összegzése
3. KÖRNYEZETINTEGRÁCIÓ ÉS FENNTARTHATÓSÁG A TERÜLETI TERVEZÉSBEN – A GYAKORLAT 3.1. Környezetintegráció a szakirodalmakban 3.1.1. Környezetintegrációs modellek a közszféra tervezési-fejlesztési tevékenységeiben 3.1.2. A területfejlesztési környezetintegrációs eljárások kialakulása 3.1.2.1. A területi tervezés a környezetügy első számú letéteményese a közösségi fejlesztési és tervezési tevékenységekben 3.1.2.2. A környezetintegrációs eljárások fejlődése 3.1.3. Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) 3.1.3.1. Egyes SKV-megközelítések és kapcsolatuk egyéb környezetintegrációs eljárásokkal 3.1.3.2. Az SKV ambíciói és korlátai 3.1.3.3. Az SKV jellemző típusai 3.1.3.3.1. Az SKV integráltság és formalizáltság szerinti felosztása 3.1.3.4. Az SKV történeti háttere és formalizálódása nemzeti és nemzetközi szinteken 3.1.4. Az SKV a közszféra tervezési-fejlesztési tevékenységeiben, különösen a területfejlesztésben 3.1.4.1. Az SKV mint formalizált eljárás kialakulása 3.1.4.2. SKV-módszerek, -eszközök és kommunikáció 3.1.4.2.1. Külső formájú SKV tervezői módszerek 3.1.4.2.2. Belső formájú SKV tervezői módszerek 3.1.4.2.3. Az SKV kommunikációja
3.2. A területi tervezési környezetintegráció nemzetközi gyakorlata 3.2.1. Brit esettanulmányok 3.2.1.1. A brit területi tervezési rendszerről 3.2.1.2. A Délnyugat-angliai Régió tervdokumentumai 3.2.1.3. Brit formák a fenntarthatóság területi tervezésében való érvényesítésére 3.2.1.4. A jelenlegi eljárások az SKV követelményeinek tükrében 3.2.1.5. Az SKV délnyugat-angliai bevezetésének kihívásai 3.2.1.6. Brit kételyek az EU SKV direktívája körül 3.2.1.7. A brit értékelési eljárások vizsgálatának konklúziói 3.2.2. Finn SKV tapasztalatok 3.2.3. SKV-tapasztalatok az EU Bizottságnál 3.2.4. Ausztrál SKV-tapasztalatok
3.3. A területi tervezési környezetintegráció haladó hazai gyakorlata 3.3.1. hazai vizsgálatok tárgyának bemutatása 3.3.2. Haladó hazai területfejlesztési példák a fenntarthatóság integrálására 3.3.2.1. A 2005-ös új Országos Területfejlesztési Koncepció 3.3.2.2. A Balaton Stratégia 2007-13 tervezése 3.3.3. A területfejlesztési SKV jó hazai gyakorlatainak bemutatása 3.3.3.1. A Balaton Stratégia 2007-13 stratégiai környezeti vizsgálata 3.3.3.2. A 2009-10-es regionális területfejlesztési operatív programok stratégiai környezeti vizsgálata
3.4. A területi tervezési környezetintegrációs gyakorlatok tanulságai 3.4.1. Az SKV előremutató megközelítései 3.4.2. Követendő gyakorlatok az SKV egyes komponenseiben 3.4.2.1. Az SKV alkalmazandó tervezői eszközei 3.4.2.2. Az SKV során alkalmazandó adatbázisok 3.4.2.3. Az SKV követendő dokumentációja 3.4.2.4. Az SKV előremutató kommunikációja, partnersége és nyilvánossága 3.4.2.5. Az SKV kívánatos humánerőforrás háttere 3.4.2.6. Az SKV optimális politikai környezete 3.4.2.7. Az SKV optimális tervezési környezete 3.4.2.8. Az SKV kívánatos területi szemlélete
4. A FENNTARTHATÓSÁG GONDOLATÁRA ÉPÜLŐ TERÜLETI TERVEZÉS 4.1. A térségi fenntarthatóság 4.1.1. A fenntarthatóság kritikáinak alapja: a térbeliség hiánya 4.1.2. A térségi fenntarthatóság kritériumai 4.1.3. A térségi fenntarthatóság erőforrás orientált alapelvei 4.1.4. Térségi fenntarthatósági elvek a területi struktúrák harmóniájáról 4.1.5. Identitás, értékválasztás, mint térségi fenntarthatósági elvek 4.1.6. A térségi fenntarthatóság tervezési fogalmi ellentétpárjai 4.1.6.1. Térségi fenntarthatóság vs. tematikus fenntarthatóságok 4.1.6.2. Térségi fenntarthatóság vs. fenntartható fejlődés 4.1.6.3. Térségi fenntarthatóság vs. térségi versenyképesség
4.2. A fenntarthatóság elvére épülő területi tervezési rendszer (fenntartható területi tervezés) 4.2.1. A fenntartható területi rendszer elvei a tervezési gyakorlatban 4.2.2. A fenntartható területi tervezés rendszerének áttekintése 4.2.3. A térség fenntarthatósági értékrendjének rögzítése (térségi fenntarthatósági keretstratégia) 4.2.3.1. A területi tervek térségi fenntarthatósági üzeneteinek egyes típusai 4.2.3.2. Térségi fenntarthatósági üzenetek az egyes tervezési fázisokban 4.2.3.2.1. Helyzetelemzés és helyzetértékelés 4.2.3.2.2. Térségi fenntarthatósági célok és elvek kitűzése 4.2.4. A fenntartható térhasználat elvei 4.2.5. Stratégiai környezeti vizsgálatok a fenntartható területi tervezési rendszerben 4.2.6. Az előzetes programértékelés környezeti része a fenntartható területi tervezési rendszerben
5. FELHASZNÁLT IRODALMAK
6. FÜGGELÉK 6.1. Ábrajegyzék 6.2. Táblázatok jegyzéke 6.3. Végjegyzetek jegyzéke 6.4. Rövidítések jegyzéke 6.5. Az RTOP SKV környezeti értékelésének példája 6.6. Példák a fennhatóságot és érvényesítő tervi indikátorokra 6.7. Végjegyzetek függeléke
|