Tóth Csaba: A mi Sziklás Madonnánk

Cím: A mi Sziklás Madonnánk Alcím: Esszék, tanulmányok Szerző: Tóth Csaba ISBN13: 9786155753923 ISBN10: 615575392X Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Savaria University Press Megjelenés dátuma: 2022. június 01 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 646 oldal, 165 x 235 x 310 mm Súly: 1028 g Listaár: 4980 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Hol kapható: Ezt a könyvet megvásárolhatja viszonteladó partnereinknél is. SZOMBATHELY: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó (tel: 06-94-513-191, web: www.martinuskiado.hu). Vásárlás előtt tájékozódjon telefonon, hogy valóban van-e példányuk! Nyelv: magyar Témakör: Művészettörténet általában További képzőművészeti ágak A művészetről általában Festészet, grafika Szobrászat és keramika   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A Google Earth-ben ráközelíthetünk a Föld bármely pontjára, régiójára, és ismereteket szerezhetünk azokról, akik ott élnek, láthatjuk, hogy kanyarognak a patakok, hol vannak erdők, sőt, minden lakóházra, udvarra ráláthatunk, csak épp az ott élő embereket, állatokat, növényeket nem látjuk.

Hosszú leírás:

Tóth Csaba festőművész három évtizednyi, a vizuális művészeti felsőoktatásban és egy évtizednyi, a művészeti közoktatásban eltöltött pedagógiai tapasztalata és több mint negyvenévnyi művészeti alkotótevékenysége (amelyről 2020-ban jelent meg Isten és a világ című albuma) áll e kutatások mögött, és persze több száz kiállításmegnyitó, megszám-lálhatatlanul sok kiállítás megrendezése. Az utóbbi időben azonban különös változások történetek a művésztanár látókörében, ugyanis az a bizonyos Google Earth nevű keresőprogram az idő mélységei felé is közelít, és a kötetben helyet kaptak az utóbbi két évben született Leonardo-tanulmányok, melyek több szempontból is új megvilágításba helyezik a földkerekség talán máig legtitokzatosabb személyiségének életművét. A kötet címét adó tanulmány, A mi Sziklás Madonnánk a korábbi megjelenéséhez képest is tartalmaz új felfedezést, és így növeli a kutatómunka eufórikus érzését. A kép mint olyan, évezredek óta a világ értelmezésének lehetőségét jelenti számunkra. Népi bölcsességünk, a „vigyázz rá, mint a szemed világára!” arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a színésznek a világot jelentő deszkák adják az élet értelmét, addig a képzőművésznek a szemünkkel látott dolgok, a látványjelenségek feldolgozása, az, amiből maga a kép-fogalmunk is született. A mögöttünk hagyott évszázad képzőművészete ezt a látványt, a látott világot rombolta le, gyökerétől szakítva el a fát. A képzőművészet azáltal, hogy a látott és megélt világot rögzítette és anyagba, anyaggá formálta át, egyben megörökítette a kort, a történelmi időt. Az időt, azt a különleges jelenséget, amely látszólag nem az képzőművészet hatáskörébe tartozik. Olyan ez egy kicsit, mint egy vonatszerelvény, amelybe beszállunk, és együtt utazunk másokkal, akik hol előttünk, hol utánunk szállnak le és föl. Ahogy távolodunk kiindulási helyünktől, az úgy alakul át, és egyre több olyan dologra tudunk visszatekinteni, amit – mivel benne éltünk, ezért –, nem láthattunk át. Távolodva tőle azonban tapasztalataink emlékekké, képpé sűrített értelmezésekké állnak össze, s ezeket immár képesek vagyunk megragadni, a jövő idő számára megörökíteni. Ez az időutazás tehát egyben térben is történik, mert – mint a sziámi ikrek – a tér és idő szétválaszthatatlanok. Ha a közös voltukra figyelünk, éberen, szemlélődő koncentráltsággal, akkor feltárul előt-tünk a létezés transzcendens világa, az egyetlen világ, mert nincs másik, amiről a művészetek mindig is tudósítottak és hírt adtak. Talán ez a közös élmény fűzi egybe az itt olvasható képzőművészeti írásokat, s talán ezért érdemes kézbe venni e könyvet és időt szánni rá.

Tartalomjegyzék:

Bevezető sorok
11 1990-ES ÉVEK A kis herceg – Garzuly Gábor pécsi emlékkiállításáról (1993)
15 Döbröntei Zoltán új képeiről (1993) 17 Képző- és iparművészek Vas megyében (1994) 19 2000-ES ÉVEK Egy életmű feltámadása – Samodai József munkásságáról (2002)
27 Gondolatok a Szombathelyi Képtárról (2003) 34 A festészet dicsérete – Zoltánfy István emlékkiállítása elé (2004) 38 Benkő László emlékkiállítása (2005) 40 Lírai strukturalizmus – Stekovics Gáspár újabb munkáiról (2005)
42 Hommage á Cézanne – Cézanne hatása a magyar festészetre
1905–1937 között (2006)
44 Jaksa István emlékkiállítás a Médium Galériában (2007)
49 Az ezredforduló képzőművészete Vas megyében (2007)
52 Garas retrospektív (2007)
89 Őshazák és szabadságvágyak – Sütő Éva és Tóth Emőke kiállítása a Gönczi Galériában (2007)
92 Csipkerózsika-álomból ébredt életmű – Rombay István (1888–1974) festőművész emlékkiállítása a Szombathelyi Képtárban (2008)
95 Rumi Rajki István helye a 20. századi magyar művészetben (2008)
98 Tarjáni Simkovics Jenő-emlékkiállítás Répcelakon (2008)
101 Derkovits, az abszolút festő (2009)
102 2010-ES ÉVEK A statikus tájképtől a dinamikus természeti képig – Mészáros Szabolcs legújabb képeiről (2010)
107 A rajzművészet mestere – Radnóti Kovács Árpád (2010)
112 A műgyűjtő is elhivatott ember – Pittmann László (2011)
116 A mágia genealógiája (2011)
118 „A gondolat érvényesülésének esélyei egy meghatározott közegben” Egy életmű félárnyékban – Marosits József (2011)
126 Létesszenciák – Rasperger József művészetéről (2011)
132 Búcsú Dóczi Lászlótól (2012)
135 Emlékezés Ozsvári Csabára (2012)
136 A Vasvári Békeház Képzőművészeti Gyűjteménye Vasi Pantheon (2014)
138 Pirchala Imre emlékkiállítása Répcelakon (2014)
140 Értékátörökítési válság Vas megyében (2014)
143 Műhelytitkok, pályamódosítások – Sütő Éva kiállítása elé (2014)
155 „Csöndes estéli zsoltár...” Szakács László rejtett életművéről (2015)
157 „Meg akartam váltani a világot...” Sz. Habetler Márta művészetéről (2015)
162 „Az ismert formavilágon belül is lehet korszerűt teremteni” Gondolatok Mészáros József életművéről (2015)
167 A mozaikművészet mestere – Krizsán István művészetéről (2015)
177 „Gyermekkorom óta a rögeszmém, hogy festek” Emlékezés Zentai Pálra (2016)
185 „Festeni kell, de nem akárhogyan” V. Tóth László emlékezete (2016)
193 Marosfalvi Antal művészetéről (2016)
204 „Kézműves vagyok” – Tűnődések Sulyok József szobrászművész életéről, művészetéről (2016)
208 „Felszabadultabb, univerzálisabb kifejezésmódokra van szükség” Emlékezés Pozsonyi János festő- és grafikusművészre (2016)
222 Egy remekmű születése – A szombathelyi Szent Márton-kút
szoborkompozíció keletkezéstörténete (2016)
237 „Kit anya szült, mind csalódik végül…” – Drimmer László festőművész ismeretlen munkássága (2017)
265 „S mégis, magyarnak számkivetve…” – Gyöngyösi Simon József festőművész kirekesztett és elfeledett életművéről (2017)
280 „Isten is egy kedves festménynek lát engem…” – Rendhagyó sorok
Kecskés Miklós művészetéről (2017)
292 Változatok egy témára Vas megyei képzőművészek önarcképei (2017)
307 A Balatonnak nincs hétköznapja A Balaton és a vasi képzőművészek (2017) 353 Létezésünk dramaturgiája – Ughy István művészetéről veszprémi Aranykor című kiállítása kapcsán (2017) 373 Az idő megállítása – Gondolatok Garas Kálmán új portréfotói kapcsán (2017)
375 Lélekből festeni Sodics László festőművész nagycenki kiállításáról (2017)
378 Képi rétegződések Ale Ildikó festészetében (2017) 380 Emlékkonstrukciók és félelemvíziók Dóczi Virág festészetéről (2018) 382 A Vasi Műhely először a Szombathelyi Képtárban (2018)
385 Kolozsvártól Kőszegig – Bartha László festőművész és Tornay Endre András szobrászművész emlékkiállítása Kőszegen (2018)
388 Tornay Endre András szobrászművész életműve, amelyben a népi és magaskultúra egyetemes értékű szintézisét alkotta meg (2018)
396 A csempeszkopácsi templom képzőművészeti ábrázolásai (2018)
398 Shakespeare reneszánsza – Ughy Miklós munkáiról (2018)
409 „Ó, fényességes, ó békességes, ó dicsőséges Karácsony!”
Karácsony a XX. századi vasi képzőművészetben (2018)
412 „Egészen szép vagy, ó, Mária…” – Szűz Mária-ábrázolások
a XX. századi és kortárs vasi képzőművészetben (2019)
434 Vasi képzőművészek egregyi templom-ábrázolásai (2019)
464 A Gyulai Iskola – Rezümé (2019)
470 2020-AS ÉVEK „Aranyból épült ház” –
Vas megyei művészek jákitemplom-ábrázolásai (2020) 475 „Nem! Nem! Soha!” Trianon a Vas megyei képzőművészetben (2020)
485 Nemez-világ-kép – Tóth Lívia művészetéről (2020) 494 Ars Sacra – Varga Bernadett művészetéről (2020)
496 „Csak én maradtam itt mindörökre” Varga József festészetéről (2021)
499 Nagy Kálmán elégikus festészetéről (2021) 511 „Szívet cserél, ki égboltot cserél” Kecskés Miklós immanens festészetéről (2021) 518 A mi Sziklás Madonnánk (2020) 526 A Pálffy Madonnáról – fél év távolából (2020) 583 A Pálffy Madonna felmagasztalása (2021)
593 Verrocchio műhelye és Jézus megkeresztelése (2021)
599 Leonardo két Angyali üdvözletéről (2021) 607 A mi Sziklás Madonnánk a Trattato tükrében 615 Leonardo vagy Boltraffio? 633 Köszönetnyilvánítás 645