Tóth Gyula: A könyvek generálisa

Cím: A könyvek generálisa Szerző: Tóth Gyula ISBN13: 9786156489036 ISBN10: 6156489037 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Savaria University Press Megjelenés dátuma: 2022. október 03 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 342 oldal, 170 x 240 x 18 mm Súly: 700 g Illusztrációk: 20 oldal Listaár: 3980 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Könyvtár és információtudomány Tankönyv, segédkönyv   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is. Szabó Ervin egész életében főfoglalkozású könyvtáros volt, azzal kereste kenyerét. Igaztalan, ha ezt háttérbe szorítjuk. Újraolvasta Szabó Ervin könyvtárosi írásait és a róla szóló irodalmat, s ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy könyvtárosi gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert Szabó Ervin kezdettől angolszász példákat követett, és bár kortársai is ismerték azt, ő volt az, aki a fővárosban – sok értetlenséggel körülvéve és korlátozva – megteremtette Magyarország első nyilvános közkönyvtárát, a korszak legkorszerűbb intézményét.

Hosszú leírás:

A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is. Szabó Ervin egész életében főfoglalkozású könyvtáros volt, azzal kereste kenyerét. Igaztalan, ha ezt háttérbe szorítjuk. Újraolvasta Szabó Ervin könyvtárosi írásait és a róla szóló irodalmat, s ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy könyvtárosi gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert Szabó Ervin kezdettől angolszász példákat követett, és bár kortársai is ismerték azt, ő volt az, aki a fővárosban – sok értetlenséggel körülvéve és korlátozva – megteremtette Magyarország első nyilvános közkönyvtárát, a korszak legkorszerűbb intézményét. Az elmúlt fél évszázad úgy tartotta, hogy legfőbb érdeme a róla elnevezett Fővárosi Könyvtár. A szerző kimutatja, hogy első önálló munkájaként 1900 és 1904 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárát az első hazai korszerű könyvtárrá fejlesztette, és így vált méltóvá a főváros meghívására. Részletesen bemutatja a kötet a német Walter Hofmann-nal kialakult barátságát akire azért figyelt fel Szabó Ervin, mert Hofmann szintén angolszász orientációját erős pedagógiai meggondolásokkal egészítette ki, így az akkori felfogással szemben mindketten az embert tették a könyvtári gondolkodás középpontjába. Mint történelmi materialista szociológus lerakta a hazai olvasási ismeretek alapját. Szabó Ervin újfajta könyvtárosképzésre vállalkozott, iskolát alapított, tanítványai pedig 1945 után bemutatták és folytatták törekvéseit. Az írás azt sugallja, hogy a mai könyvtárosnemzedék is tanulhat gondolkodásából és példájából, s nem szabad hagynunk emlékét elmerülni, miként szülőfalujával, Szlanicával történt.

Tartalomjegyzék:

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések
8 1. Előszó
9 2. Szabó Ervin (nép)könyvtári környezete
18 3. A könyvtáros Szabó Ervin változó megítélése
40 4. 1899–1904
65 A pályakezdés
65 A kamarai könyvtáros
69 …és bibliográfus
79 5. 1904-1910
85 A főváros (szak)könyvtárosa
85 Szabó Ervin a pécsi szabadtanítási kongresszuson
98 Szabó Ervin útja az Emlékiratig
118 6. 1910–1914
133 A két emlékirat
133 A szakértekezlet
157 Vita a Magyar Könyvszemlében
160 Szabó Ervin lépései, kezdeményezései a tudományos központért, könyvtárpalotáért
170 A fiókhálózat kiépítése
187 Szabó Ervinnek más véleménye volt az ifjúság könyvtári ellátásáról is
208 …és mi történt eközben országosan?
223 7. 1914–1918
230 8. Szabó Ervin és Walter Hofmann
235 9. Két irányzat képviselői: Szabó Ervin és Gulyás Pál
252 10. „Ő tudta a használóról […], amit a kor könyvtárosa egyáltalán nem tudhatott”
265 11. Szabó Ervin, az iskolateremtő nevelő
279 12. És könyvtárára hagyta magángyűjteményét
296 13. Zárszó
303 Felhasznált irodalom
306 Képek és dokumentumok Szabó Ervin életéből
319