Prohászka Lajos: A MAI ÉLET ERKÖLCSE

Cím: A MAI ÉLET ERKÖLCSE Alcím: Kuminetz Géza tanulmányával Szerző: Prohászka Lajos ISBN13: 9786156418296 ISBN10: 6156418296 Kiadó: Ős-Kép Kiadó Megjelenés dátuma: 2025. január 01 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 440 oldal Súly: 520 g Listaár: 4400 Ft (áfával) Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Gyermeknevelés További könyvek az életmód területén Tankönyv, segédkönyv Keresztény lelkiségi irodalom, hitélet Keresztény pedagógia, hitoktatás Keresztény irodalom, életrajzok, regények Keresztény filozófia Kereszténység   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

Prohászka Lajos neves katolikus-keresztény gondolko- dó volt (1897–1963), akit a kommunista rendszer meg- fosztott MTA levelező tagságától, a század második fele szellemi életébe való beleszólásának a lehetőségétől. Pedig nagyot alkotott akár a neveléstudományban, akár a törté- nelem és kultúra bölcseletében. A mai élet erkölcse című munkája művészi formában írt esszé, mely az erkölcsi tudat alakulását és egyre erőteljesebb torzulását mutatja be látomás szerűen, prófétai erővel. Úgy látjuk, hogy ez a torzulás az elmúlt nyolcvan évben tovább erősödött, vagy ahogy ő nevezte az akkori jelent, a gyötrődő világ további mélységekbe süllyedt. Miért? Ha ezt a művében nem is hangsúlyozza, de egyértelmű volt számára is az ok: a való- di erénynek, mint az erkölcsi tudat érettségének, az igazi moralitásnak egyre erőteljesebb hiánya. Más szavakkal a hiteles keresztény egyéni és társadalmi erkölcsi tudat el- gyengülése, s vele párhuzamosan az alantas vágyak és a ráció szövetsége erősödött egészen a kíméletlen gyűlölet „erkölcsévé”. Kuminetz Géza Prohászka Lajos György (Brassó, 1897. március 2. Budapest, 1963. június 16.) pedagógus, kultúrfilozófus,a 20. századi magyar neveléstudomány egyik kiemelkedő egyénisége, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Hosszú leírás:

E mbernek lenni nemcsak születés és felnövés dolga, hanem egész életen át tartó nagy, hősi feladat is. Olyan feladat, ami egész lé- nyünk alakítását követeli: meghajlás az erkölcsi érték és az azt kifeje- ző törvény és szerzője előtt. Az erkölcsi élet fejlesztése az emberség iskolája, melynek „mozgástere elsődlegesen nem a gondolkodás és az elméleti megfontolás, noha ezeket sem nélkülözheti, hanem az életvitel, a gyakorlati tevékenység, mely erkölcsös csak akkor lehet, ha emberséges”.1 Másképp fogalmazva, az erkölcsös ember a jó em- ber, szemben a csak jó szakemberrel, aki nagyon elvetemült is lehet. Fordítva nem áll a helyzet, tehát aki jó ember, az rossz szakember is lehet. Azért nem, mert a fejlett erkölcsi tudat kizárja a szakmában való felkészületlenséget, kizárja a rossz minőségű munka végzését. Mit látunk társadalmainkban, vajon komolyan törekszik az egyén és a társadalmi tekintély arra, hogy az emberség kivívása legyen az emberi (személyiségfejlesztő) tevékenység állandó centruma? Azt kell válaszolnunk, hogy nem ez a törekvés fő iránya. Ma már nemcsak súlyos erkölcsi kihívásokkal kell szembenéznünk, ahogy ezt Hársing László 2001-ben fogalmazta,hanem az erkölcsi élet egyetemes hanyatlását kell megállapítanunk. Kuminetz Géza A mű ma aktuálisabb mint amikor megszületett.