Teszt szöveg | ||
Az ön kosara üres.
2=1 Házas Misszió
Apologetica Könyvkiadó
Caeta Könyvkiadó
Danica Könyvkiadó
DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Design Media Publishing
Egely
Erawan
Erdély Történeti Alapítvány
Fátyol Kiadó
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Filmtett Egyesület
Hermeneutikai Kutatóközpont
JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója)
JEL Könyvkiadó
JEL-Odigitria Kiadó
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Magyarszék
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, Marosszentgyörgy
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Koinónia Kiadó
Lectum Kiadó 2008-ig
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Martinus Kiadó
Maximus Kiadó
Napkelet Bölcseleti Iskola
Oander
Ős-Kép Kiadó
OSKAR Kiadó
Projectograph Kiadó
Prospero
Quintus Kiadó
Rézbong Kiadó
Sarutlan Kármelita Nővérek
Savaria exkluzív kiadványok
Savaria University Press
Szegedi Középkorász Műhely
Terebint Kiadó
Új Város Alapítvány
Universitas Kiadó
Zsaka Design
Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Tartalomjegyzék:
ELŐSZÓ
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK: A LEMEZTEKTONIKAI ELMÉLET ÉS A GEOSZINKLINÁLISOK TANA
2. A PREKAMBRIUMI KONTINENTÁLIS KÉREG KIALAKULÁSA
2.1 Összefoglalás
2.2 Mélyköpeny-konvekció és tektonikai ciklusok
2.3 A proterozóos főkontinensek rekonstrukciója
2.4 Ó-proterozóos tektonika
2.5 Következtetések
3. EURÓPA
3.1 Európa magja: a Balti-pajzs fejlődése
3.11 A 2,5–2,0 milliárd éves Archaikumi-provincia proterozóos fejlődéstörténete és metallogéniája
3.12 Szvekofenniai-provincia
3.13 Ó-proterozóos varratövek és az Archaikumi-provincia
3.2 Finnország (Suomi, Suomen, Tasavalta)
3.3 Izland gejzírjei és egyes hidrotermális területei
3.31 Földtani áttekintés
3.32 Hidrogeológiai viszonyok
3.33 Egyes hidroterma előfordulások ismertetése
3.4 Belgium földtana
3.5 Németország földtana
3.6 Lengyelország földtani felépítése és fejlődése
3.7 Spanyolország földtana
3.8. Szigetív vulkánosság a Földközi-tenger térségében
3.9 Az észak-erdélyi szigethegységek és a Pannon-medence alaphegysége
3.91 Az Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni) északi területe
3.92 A Szamos-platform metamorf szigethegységei
3.93 A Szilágyi-medence szigethegységei
3.94 Szerkezeti megfigyelések
3.10 Az Erdélyi-középhegység földtani felépítése és fejlődéstörténete
3.101 Észak-Erdélyi-középhegység
3.102 Dél-Erdélyi-középhegység
3.103 Az Erdélyi-középhegység fejlődéstörténete
3.104 A hegység morfológiai fejlődéstörténete
3.11 A romániai Keleti-Kárpátok földtani felépítése és fejlődéstörténete (a Keleti-Kárpátok tektonikája és kőzetrétegtana)
3.111 Vázlat
3.112 A közép-kelet-kárpáti takarórendszer
3.113 A kelet-európai platform
3.114 Románia további platformjai
3.115 A Keleti-Kárpátok olaj- és gázterületei. A szénhidrogének felhalmozódásának általános feltételei
3.12 A Déli-Kárpátok földtani felépítése és fejlődéstörténete
3.121 Földtani felépítés
3.122 Dunai nagyszerkezeti egység (Danubikum)
3.123 A Szörényi (Severin) nagyszerkezeti egység
3.124 Géta nagyszerkezeti egység (Getikum)
3.125 Banatitos magmatizmus
3.126 Harmadidőszaki poszttektonikus képződmények
3.127 A Déli-Kárpátok fejlődéstörténete
3.13 Bulgária földtani felépítése
3.14 Korzika földtana
3.15 Délkelet-Európa (Keleti Alp–Kárpát–Balkán–Dinarid) érclelőhelyei és metallogéniája
3.151 A fő lemeztektonikai egységes metallogéniai jellemzése
3.152 Délkelet-Európa érctelepei
4. ÁZSIA
4.1 A Kaukázus földtani felépítése és metallogéniája
4.2 A Földközi-tenger keleti térségének földtana, Izrael
4.21 Izrael földtana
4.3 Irán földtana
4.31 Irán földtanának rövid összefoglalása
4.32 Irán földtanának fejlődéstörténete
4.33 Irán endogén metallogenezise
4.4 Törökország földtana
4.5 A Bajkál-tó kialakulása és jellemzése
5. AFRIKA
5.1 Egyiptom földtana
5.11 Az ország morfológiai helyzete
5.12 Egyiptom földtani képződményei (rétegtana)
5.13 Egyiptom vízföldtani viszonyai
5.14 A vízkutatás és –feltárás eddigi eredményei
5.2 Tunézia földtanának rövid áttekintése szénhidrogén-földtani szempontok kiemelésével
5.21 Tunézia jelenleg ismert fontosabb szénhidrogén-tárolói
5.22 Perspektívikusnak ítélt területek, képződmények
5.3 Líbia földtanának vázlata
5.31 Líbia vízföldtana – és terve
5.4 Nyugat-Afrika földtana és ásványvagyona
5.41 Földtani felépítés
5.42 Ásványi nyersanyagok
5.43 Az egyes országok jelentősebb nyersanyag-termelési adatai
5.5 Mozambik és a környező területekkel való kapcsolatainak földtana
5.51 Általános földtani áttekintés
5.52 A Zimbabwe Kraton
5.53 A Mozambik övezet
5.6 Afrika déli részének földtana
6. AMERIKA
6.1 A Kanadai-pajzs földtani felépítése és fejlődéstörténete
6.11 A Kanadai-pajzs idős archai és proterozóos képződményei
6.12 A Kanadai-pajzs fiatalabb paleo-mezozóos képződményei
6.2 Szigetív vulkánosság a Karib régióban
6.3 A Szent András-törés
6.4 Sziklás-hegység
6.41 A belső medencék Egyesült Államok-beli földtani vázlata
6.5 Mexikó földtana és fejlődéstörténete
6.51 Sierra Madre Oriental (a Keleti Sierra Madre)
6.52 Sierra Madre Occidental (a Nyugati Sierra Madre)
6.53 Sonorai medencék és vonulatok
6.54 Kaliforniai-félsziget (Alsó-Kalifornia)
6.55 Sierra Madre del Sur (a Déli Sierra Madre)
6.56 A Mexikói-öböl parti síksága (Gulf of mexico: Coastal Plain)
6.57 Yukatán-félsziget
6.58 Transzmexikói vulkáni öv (Trans-Mexico Volcanic Belt)
6.59 Mexikó szerkezetének kialakulása, a térség földtani fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatai
6.6 A permi Capitan zátony a Guadalupe-hegységben
6.61 Bevezetés
6.62 Földrajzi helyzet
6.63 Ősföldrajzi helyzet, földtani felépítés
6.64 A mai és az ősi zátonyok általános üledékképződési modellje
6.65 A Capitan zátonyrendszer fáciesegységei
6.7 Dél-Florida – Szedimentológiai laboratórium a természetben
6.71 Bevezetés
6.72 Földrajzi helyzet
6.73 Földtani felépítés
6.74 Környezeti egységek
6.75 Mangrove lápvidék az Everglades peremén
6.76 A Floridai-öböl szárazföldperemi lagúnája
6.77 Belső self
6.78 Part menti sekély, iszaplapályos öv
6.79 Foltzátonyok
6.710 Mészhomokos öv
6.711 Keményfelszínek
6.712 Selfperemi zátonyok
6.713 Gyakorlati jelentőség
6.8 Kuba fejlődéstörténeti és szerkezeti rekonstrukciója
6.81 Kuba helyzete a Karib régióban
6.82 Kuba fejlődéstörténete és szerkezetalakulása
6.83 Összefoglalás
6.9 A chilei és az argentin Andok fejlődéstörténete
6.91 Bevezetés
6.92 Felépítés – fejlődéstörténet
6.93 Az első a kambriumtól a felső-devonig tartó, Farmáciai tektonikai ciklushoz köthető szakasz
6.94 A felső-paleozóos Gondwana tektonikus ciklus
6.95 Mezo-kainozóos tektonikai ciklus
6.96 Összefoglalás
7. ÚJ-ZÉLAND
7.1 Új-Zéland regionális földtana
7.2 A vulkáni eredetű kőzetek eloszlása Új-Zéland északi-szigetén és a mai vulkanizmus
7.3 A Wairakei geotermikus mező és erőmű
7.4 Új-Zéland déli-szigetének vulkanizmusa
8. A VILÁG BAUXIT-POTENCIÁLJÁNAK KÉRDÉSEI
8.1 Dél-Vietnam bauxit-potenciálja
8.11 Bauxitföldtani ismertetés
8.12 Az eddig elvégzett dél-vietnami bauxitkutatások
8.13 Felderítő fázisú kutatás
8.14 Előzetes fázisú kutatás
8.15 A Tan Raj-i kutatás újraértékelése
8.16 Az újraértékelés jelentősége
8.2 A világ alumíniumiparának fejlődése és nyersanyagbázisa
8.21 Az alumíniumipar nyersanyaga
8.3 Az alumíniumipar fő sajátosságai
8.31 Vertikális felépítésű
8.32 A nyersanyag és feldolgozásának területi kapcsolata
8.4 A bauxitbányászat és az elsődleges fémalumínium termelése az elmúlt 25 év alatt
8.5 Az alumíniumipar környezetszennyezése
IRODALOM
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom