Toldi, József; Varga, Csaba: Élettani gyakorlatok

Cím: Élettani gyakorlatok Szerző: Toldi, József; Varga, Csaba Szerkesztő: Toldi József - Varga Csaba ISBN13: 3159780001879 ISBN10: 9780001875 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2009. november 11 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 224 oldal Súly: 364 g Listaár: 1890 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: További könyvek a biológia területén

Tartalomjegyzék:

I. BEVEZETÉS
I.1. A laboratóriumi munka rendje
I.2. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások
I.3. Az állatkísérletek etikai szabályai
I.4. Kísérleti műtéttani alapismeretek
I.4.1. Érzéstelenítés, altatás
I.4.2. Sebészeti műszerek és használatuk

II. A MŰSZERISMERET ALAPJAI
II.1. Ingerlők
II.2. Átalakítók, erősítők
II.3. Adatfeldolgozó és megjelenítő készülékek

III. SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK
III.1. Isosys
III.1.1. Alapbeállítások
III.1.1.1. Experiment Form kiválasztása
III.1.1.2. Channel Form
III.1.1.3. Printer Form
III.1.1.4. A Calibration menü
III.1.1.4.1. Az erősítő részei
III.1.1.4.2. Az érzékelő kalibrálása
III.1.1.5. Acquisition menüpont
III.1.1.5.1. Felső menüsor
III.1.1.5.2. Bal oldali menüsor
III.1.1.5.3. Jobb oldali menüsor
III.1.1.5.4. Középső menüsor
III.1.2. Analysis
III.1.2.1. Experiment Form
III.1.2.2. Channel Form
III.1.2.3. Printer Form
III.1.2.4. Start analysis
III.1.2.4.1. Felső menüsor
III.1.2.4.2. Bal oldali menüsor
III.1.2.4.3. Jobb oldali menüsor
III.1.3. Az értékelés menete
III.2. Haemosys
III.2.1. Alapbeállítások
III.2.1.1. Experiment Setup
III.2.1.2. Channel Form
III.2.1.3. Marker Form
III.2.1.4. Printer Form
III.2.1.5. A Calibration menü
III.2.1.5.1. EKG kalibrálása
III.2.1.5.2. Vérnyomásmérő kalibrálása
III.2.1.5.3. Légzés kalibrálása
III.2.1.6. Acquisition
III.2.1.6.1. Felső menüsor
III.2.1.6.2. Bal oldali menüsor
III.2.1.6.3. Jobb oldali menüsor
III.2.1.6.4. Alsó menüsor
III.2.2. Analysis
III.2.2.1. Montage
III.2.2.2. Jelanalízis
III.2.2.2.1. Felső menüsor
III.2.2.2.2. Oldalsó menüsor
III.2.2.2.3. Alsó menüsor
III.2.2.3. Trend analízis
III.2.2.3.1. Felső menüsor
III.2.2.3.2. Oldalsó menüsor
III.2.2.3.3. Alsó menüsor
III.2.3. Az értékelés menete
III.3. Neurosys
III.3.1. Kiváltott potenciálok regisztrálása
III.3.1.1. Alapbeállítások
III.3.1.1.1. Experiment Setup
III.3.1.1.2. Channel Form
III.3.1.1.3. Parameter Selection
III.3.1.2. Kalibráció
III.3.1.3. Regisztrálás
III.3.2. EEG
III.3.2.1. Alapbeállítások
III.3.2.1.1. Experiment Setup
III.3.2.1.2. Channel Form
III.3.2.1.3. Parameter Selection
III.3.2.2. Kalibráció
III.3.2.3. Acquisition
III.3.2.4. Analízis
III.3.2.4.1. Experiment Setup
III.3.2.4.2. Analysis

IV. A SEJTMEMBRÁN MŰKÖDÉSE
IV.1. Elméleti alapismeretek
IV.1.1. Az akciós potenciál
IV.1.2. Feszültségzár-módszer (Voltage-clamp)
IV.1.3. A folt-feszültségzár (Patch-clamp) módszer
IV.1.4. Egyenáram hatása az idegre
IV.1.5. A gerinces axonok osztályozása
IV.2. Kísérletek
IV.2.1. Preparálás
IV.2.2. Elektrotónus vizsgálata béka ideg-izom készítményen
IV.2.2.1. Anelektrotónus
IV.2.2.2. Katelektrotónus
IV.2.2.3. Extracelluláris akciós potenciálok elvezetése és a rostkomponensek szétválasztása
IV.2.2.3.1. Anyagok és eszközök
IV.2.2.3.2. Preparálás
IV.2.2.3.3. A számítógép kalibrálása
IV.2.2.3.4. A kísérlet menete
IV.2.2.3.5. Kiértékelés
IV.3. Az axovacs program ismertetése
IV.3.1. Akciós potenciál szemléltetése
IV.3.2. Az abszolút és a relatív refrakter periódus szemléltetése
IV.3.3. Szuperingerlékeny periódus kimutatása
IV.3.4. Szelektív csatornablokkolók hatása az AP-ra
IV.3.5. Az ionkoncentrációk változásának hatása az AP-ra
IV.3.6. Voltage-clamp kísérletek
IV.3.6.1. Na+ és a K+ konduktancia változása különböző kommand potenciálokon
IV.3.6.2. A Na- és a K-ionáramok változása különböző kommand potenciálokon
IV.3.7. Patch-clamp kísérletek

V. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉLETTANA
V.1. Túlélő simaizom preparátumok vizsgálata
V.1.1. Elméleti alapismeretek
V.1.1.1. Patkány emésztőrendszerének felépítése és szabályozása
V.1.1.1.1. Gyomor
V.1.1.1.2. Vékonybél
V.1.1.1.3. Vastagbél
V.1.1.1.4. A gyakorlat menete
V.1.1.2. Csiganyelőcső (gyomor)
V.1.1.2.1. Anatómia
V.1.1.2.2. Élettan
V.1.1.2.3. A gyakorlat menete
V.1.1.3. Törpeharcsa gyomor
V.1.1.3.1. Élettan
V.1.1.3.2. A gyakorlat menete
V.1.1.4. Patkány uterus (méh)
V.1.1.4.1. Anatómia
V.1.1.4.2. Oxytocin (OT) hatása
V.1.1.4.3. A gyakorlat menete
V.1.2. Anyagok és eszközök
V.1.3. Preparálás
V.1.3.1. Patkány vékonybél preparálása
V.1.3.2. Csiganyelőcső preparálása
V.1.3.3. Törpeharcsa gyomor preparálása
V.1.3.4. Patkány uterus preparálása
V.1.4. A mérőrendszer kalibrálása
V.1.5. A kísérlet menete
V.1.5.1. Emlősbél
V.1.5.1.1. Acetilkolin hatás vizsgálata
V.1.5.1.2. Adrenalin hatás vizsgálata
V.1.5.1.3-4. Pilokarpin és hisztamin hatása
V.1.5.2. Csiga nyelőcső
V.1.5.3. Harcsa gyomor
V.1.5.4. Patkány uterus
V.1.6. Az értékelés menete
V.1.7. Jegyzőkönyv
V.2. A mozgás és a perifériás idegrendszer élettana. Kísérletek harántcsíkolt vázizom készítményeken
V.2.1. Elméleti alapismeretek
V.2.1.1. Neuromuszkuláris szinapszis
V.2.1.2. Az összehúzódás lépései
V.2.1.3. Az elernyedés lépései
V.2.1.4. A mozgató véglemez működését gátló hatóanyagok
V.2.1.5. Az ideg-izom preparátum elektromos ingerlése során megfigyelhető jelenségek
V.2.1.5.1. Ingerküszöb megállapítása indirekt ingerléssel
V.2.1.5.2. Maximális ingererősség megállapítása
V.2.1.5.3. Ingerszummáció
V.2.1.5.4. Szuperpozíció, tetanusz
V.2.1.5.5. Fáradási görbe felvétele
V.2.1.6. K+ hatás vizsgálata
V.2.1.7. Ca++ hatás vizsgálata
V.2.1.8. Savak, ill. lúgok
V.2.1.9. D-tubokuranin-hatás vizsgálata
V.2.1.10. Sztrichnin hatásának megfigyelése inakt békán
V.2.2. Anyagok és eszközök
V.2.3. Preparálás
V.2.3.1. M. sartorius
V.2.3.2. M. gastrocnaemius-n. ischiadicus (ideg–izom preparátum)
V.2.4. A mérőrendszer kalibrálása
V.2.5. A kísérlet menete
V.2.5.1. A Ch kontrakúra vizsgálata, dózis-hatásgörbe felvétele
V.2.5.2. Az ideg–izom preparátum elektromos ingerlése során megfigyelhető jelenségek
V.2.5.3. Kálium kontrakúra vizsgálata
V.2.5.4. Ca-hiány vizsgálata
V.2.5.5. Sósav, tejsav hatásának vizsgálata
V.2.5 6. D-tubokuranin-hatás vizsgálata
V.2.6. Értékelés
V.2.6.1. Kémiai ágensek hatásának analízise
V.2.6.2. Elektromos ingerlés hatásának vizsgálata
V.2.7. Jegyzőkönyv
V.2.7.1. Kémiai ágensek hatásának analízise
V.2.7.2. Elektromos ingerlés hatásának vizsgálata
V.2.8. Példaregisztrátumok

VI. A TESTFOLYADÉKOK ÉLETTANA
VI.1. Vér 1.
VI.1.1. Elméleti alapismeretek
VI.1.1.1. A vérsejtsüllyedés sebességének mérése
VI.1.1.2. A vörösvérsejtek ozmotikus rezisztenciájának vizsgálata
VI.1.1.3. A vér és vérplazma relatív viszkozitásának mérése
VI.1.1.4. Hematokrit érték meghatározása
VI.1.1.5. A vér pH-jának meghatározása
VI.1.1.5.1. Bikarbonát puffer rendszer
VI.1.1.5.2. Hemoglobin puffer rendszer
VI.1.1.5.3. Foszfát puffer rendszer
VI.1.1.5.4. Plazmafehérjék puffer rendszere
VI.1.1.6. A vér szárazanyag-tartalmának mérése
VI.1.1.6.1. A vér fehérjetartalmának meghatározása
VI.1.1.7. Vérpigmentek spektroszkópiája
VI.1.1.8. A vér fajsúlyának mérése
VI.1.2. Anyagok és eszközök
VI.1.3. Kísérletek
VI.1.3.1. A vérsejtsüllyedés sebességének mérése
VI.1.3.2. A vörösvérsejtek ozmotikus rezisztenciájának vizsgálata
VI.1.3.3. A vér és vérplazma relatív viszkozitásának mérése
VI.1.3.4. Hematokrit érték meghatározása
VI.1.3.5. A vér pH-jának meghatározása
VI.1.3.6. A vér szárazanyag-tartalmának mérése
VI.1.3.7. A vér fehérjetartalmának meghatározása
VI.1.3.8. Vérpigmentek spektroszkópiája
VI.1.3.9. A vér fajsúlyának mérése
VI.2. Vér 2.
VI.2.1. Elméleti alapismeretek
VI.2.1.1. Az AB0 vércsoport meghatározása
VI.2.1.2. Rh vércsoport meghatározása
VI.2.1.3. Vér vizsgálata natív állapotban és vérkenetben
VI.2.1.4. Vérzési idő meghatározása emberen
VI.2.1.5. A véralvadás mechanizmusának vázlata
VI.2.1.6. A vörösvérsejtszám (vvt) meghatározása vérben
VI.2.1.7. A fehérvérsejtszám (fhv) meghatározása vérben
VI.2.1.8. Festett vérkenet készítése, kvalitatív vérkép
VI.2.1.9. A hemoglobin mennyiségének meghatározása fotometriás úton
VI.2.1.10. Egyetlen vörösvérsejt átlagos hemoglobintartalmának kiszámítása
VI.2.2. Anyagok és eszközök
VI.2.3. Kísérletek
VI.2.3.1. Az AB0 vércsoport meghatározása
VI.2.3.2. Rh vércsoport meghatározása
VI.2.3.3. Vér vizsgálata natív állapotban és vérkenetben
VI.2.3.4. Vérzési idő meghatározása emberen
VI.2.3.5. A vér alvadási idejének meghatározása
VI.2.3.6. A vörösvérsejtszám meghatározása vérben
VI.2.3.7. A fehérvérsejtszám meghatározása vérben
VI.2.3.8. Festett vérkenet készítése, kvalitatív vérkép
VI.2.3.9. A hemoglobin mennyiségének meghatározása fotometriás úton
VI.2.3.10. Egyetlen vörösvérsejt átlagos hemoglobintartalmának kiszámítása

VII. A NEDVKERINGÉS ÉLETTANA
VII.1. Vizsgálatok in situ szíven
VII.1.1. Elméleti alapismeretek
VII.1.2. Anyagok és eszközök
VII.1.3. A mérőrendszer kalibrálása
VII.1.3.1. Experiment Form kiválasztása
VII.1.3.2. Channel Form
VII.1.3.3. A Calibration menü
VII.1.4. Preparálás
VII.1.4.1. In situ szívpreparátum készítése éti csigából
VII.1.4.2. In situ szívpreparátum készítése törpeharcsából
VII.1.4.3. In situ békaszív készítése
VII.1.5. A kísérlet menete
VII.1.5.1. Törpeharcsa
VII.1.5.2. Béka
VII.1.6. Értékelés
VII.1.6.1. Törpeharcsa
VII.1.6.1.1. In situ szív spontán kontrakciói és elektromos ingerek hatása a szívműködésre
VII.1.6.2. Béka
VII.1.6.2.1. In situ békaszív spontán kontrakciói és elektromos ingerek hatása a szív működésére
VII.1.6.2.2. In situ békaszív spontán kontrakciói és hűtés hatása a szívműködésre
VII.1.6.2.3. In situ békaszív működése a Stannius I ligatura felhelyezése előtt és után
VII.2. Vizsgálatok izolált szíven
VII.2.1. Elméleti alapismeretek
VII.2.2. Anyagok és eszközök
VII.2.3. A mérőrendszer kalibrálása
VII.2.4. Preparálás
VII.2.4.1. Izolált csigaszív készítése
VII.2.4.2. Izolált törpeharcsa szívpreparátum készítése
VII.2.4.3. Izolált békaszív készítése (módosítva Straub után)
VII.2.5. A kísérlet menete
VII.2.6. Értékelés
VII.3. A perifériás vérkeringés vizsgálata
VII.3.1. Elméleti alapismeretek
VII.3.2. Anyagok és eszközök
VII.3.3. Kísérletek
VII.3.3.1. Vérkeringés megfigyelése béka tüdejében, nyelvében és úszóhártyájában
VII.3.3.2. Laewen-Trendelenburg kísérlete
VII.3.3.3. A vérnyomás mérése vértelen úton emberen
VII.3.4. Jegyzőkönyv
VII.3.4.1. Vérnyomásmérés
VII.3.4.2. Laewen-Trendelenburg kísérlete
VII.4. A vérnyomás, a légzés és az EKG együttes vizsgálata emlősön. EKG elvezetése emberről
VII.4.1. Elméleti alapismeretek
VII.4.1.1. Vérnyomás szabályozása
VII.4.1.1.1. Vazomotor központ
VII.4.1.1.2. Depresszor központ
VII.4.1.1.3. Sinus caroticus
VII.4.1.1.4. Kemoreceptorok
VII.4.1.2. Légzés szabályozása
VII.4.1.2.1. Nyúltvelői központok
VII.4.1.2.2. Híd
VII.4.1.2.3. Hipotalamusz
VII.4.1.2.4. Limbikus rendszer
VII.4.1.2.5. Agykéreg
VII.4.1.2.6. Légzési kemoreceptorok
VII.4.1.2.7. Légzési receptorok
VII.4.1.3. EKG
VII.4.1.3.1. A szív ingerületvezetése
VII.4.1.3.2. Az elektrokardiogram (EKG)
VII.4.1.3.3. Einthoven-féle elvezetések
VII.4.1.3.4. AZ EKG tájékoztatást ad
VII.4.1.4. A gyakorlatok során bekövetkező változások magyarázata
VII.4.1.4.1. A vérnyomás, a légzés és az EKG együttes vizsgálata emlősön
VII.4.1.4.2. EKG elvezetése emberről
VII.4.2. Anyagok és eszközök
VII.4.2.1. Felhasznált állat
VII.4.2.2. Eszközök
VII.4.2.3. Anyagok
VII.4.3. Preparálás
VII.4.3.1. Altatás
VII.4.3.2. Véna kanülözés
VII.4.3.3. Artéria carotis preparálása
VII.4.4. Számítógép kalibrálása
VII.4.5. A kísérletek menete
VII.4.5.1. A vérnyomás, a légzés és az EKG együttes vizsgálata emlősön
VII.4.5.1.1. Presszor reflex tanulmányozása
VII.4.5.1.2. A n. vagus ingerlése
VII.4.5.1.3. Adrenalin hatásának tanulmányozása
VII.4.5.1.4. Az acetilkolin hatásának tanulmányozása
VII.4.5.1.5. A széndioxid hatásának tanulmányozása
VII.4.5.1.6. Hisztamin hatásának tanulmányozása
VII.4.5.1.7. Regitin hatásának vizsgálata
VII.4.5.1.8. Adrenalin kezelés
VII.4.5.1.9. Vazopresszin hatásának vizsgálata
VII.4.5.2. EKG elvezetése emberről
VII.4.6. Értékelés
VII.4.6.1. A vérnyomás, a légzés és az EKG együttes vizsgálata emlősön
VII.4.7. Jegyzőkönyv

VIII. AZ EMÉSZTŐ ÉS KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER ÉLETTANA
VIII.1. Emésztés és kiválasztás
VIII.1.1. Az ember nyálának kémiai összetétele és fermentatív sajátságai
VIII.1.2. A vizelet fizikai és fiziko-kémiai jellemzőinek tanulmányozása
VIII.1.3. A húgysav izolálása vizeletből
VIII.1.4. A kreatinin kimutatása vizeletből Jaffe szerint
VIII.1.5. Foszfátok kimutatása vizeletből
VIII.2. Só- és vízháztartás hatása a vese működésére patkányon
VIII.2.1. Elméleti alapismeretek
VIII.2.1.1. Vese
VIII.2.1.1.1. Anatómia
VIII.2.1.1.2. Beidegzés
VIII.2.1.1.3. A vese véráramlásának mérése
VIII.2.1.1.4. Clearance (C)
VIII.2.1.1.5. Glomerulus filtrációs ráta (GFR)
VIII.2.1.1.6. A vese véráramlása (RBF – renal blood flow)
VIII.2.1.1.7. A vesében lejátszódó transzport folyamatok
VIII.2.1.1.8. A legfontosabb összetevők anyagforgalma
VIII.2.1.2. Megfigyelések és azok magyarázata
VIII.2.1.2.1. N. vagus ingerlése
VIII.2.1.2.2. Acetilkolin hatása
VIII.2.1.2.3. Adrenalin hatása
VIII.2.1.2.4. Szerotonin hatása
VIII.2.1.2.5. Vazopresszin hatása
VIII.2.1.2.6. A húgyhólyag nyomásterhelése
VIII.2.1.2.7. Só- és vízháztartás hatása a vese működésére
VIII.2.1.2.8. Altatók hatása
VIII.2.2. Anyagok és eszközök
VIII.2.3. Preparálás
VIII.2.3.1. A húgyhólyag preparálása
VIII.2.3.2. Kreatinin-clearance meghatározása
VIII.2.3.2.1. A húgyhólyag kanülálása
VIII.2.3.2.2. Artéria carotis communis preparálása
VIII.2.3.3. Sódiurezis és ozmotikus diurezis előidézése
VIII.2.3.3.1. Húgyhólyag kanülözése
VIII.2.3.3.2. V. jugularis preparálása
VIII.2.3.4. Só- és vízterhelés hatása a vese működésére
VIII.2.3.5. Különböző kémiai anyagok hatása
VIII.2.3.5.1. V. jugularis preparálása
VIII.2.3.5.2. Húgyhólyag kanülözése
VIII.2.3.6. Antidiuretikus aktivitás vizsgálata
VIII.2.4. A kísérlet menete
VIII.2.4.1. Kreatinin-clearance meghatározása
VIII.2.4.2. Sódiurezis és ozmotikus diurezis előidézése
VIII.2.4.3. Só- és vízterhelés hatása a vese működésére
VIII.2.4.4. Különböző biológiai anyagok hatása a kiválasztásra
VIII.2.4.5. Antidiuretikus hatás vizsgálata
VIII.2.5. Az értékelés menete
VIII.2.5.1. Kreatinin meghatározása
VIII.2.5.2. Sódiurezis és ozmotikus diurezis előidézése
VIII.2.5.3. Só- és vízterhelés hatása a vese működésére
VIII.2.5.4. Idegingerlés és különböző anyagok hatása
VIII.2.5.5. Antidiuretikus hatás vizsgálata
VIII.2.6. Jegyzőkönyv

IX. A LÉGZÉS ÉLETTANA
IX.1. A légzés
IX.1.1. Az éti csiga (Helix pomatia) légzésének vizsgálata
IX.1.2. A halak légzésének vizsgálata
IX.1.3. A kecskebéka légzése
IX.1.4. Az éti csiga és a patkány O2-fogyasztásának mérése
IX.1.5. A légzésszám és a vitálkapacitás mérése emberen
IX.1.6. A kilégzett levegő CO2-tartalmának kimutatása Müller-féle készülékkel
IX.1.7. Harvard step-teszt

X. AZ ENDOKRIN RENDSZER ÉLETTANA
X.1. Belsőelválasztás
X.1.1. Elméleti alapismeretek
X.1.2. Anyagok és eszközök
X.1.3. Kísérletek
X.1.3.1. Belsőelválasztású mirigyek felkeresése
X.1.3.2. A hipofízis portális érrendszerének vizsgálata tusmódszerrel
X.1.3.3. ADH hatása a béka vízháztartására
X.1.3.4. A hipofízis irtás hatása a béka melenofóráira
X.1.3.5. A nőstény fehér patkány ivari ciklusának megfigyelése
X.1.3.6. Galli–Mainini-reakció
X.1.3.7. Nőstény patkány kasztrálása
X.1.3.8. Hím patkány kasztrálása
X.1.3.9. Az inzulin hatása a vércukorszintre
X.1.3.9.1. A kísérlet menete
X.1.3.9.2. A vércukorszint meghatározása

XI. AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA
XI.1. Érzékszervek
XI.1.1. Anyagok és eszközök
XI.1.2. Elméleti alapismeretek és kísérletek
XI.1.2.1. Reflexvizsgálatok emberen
XI.1.2.1.1. Exteroceptív (bőr) reflexek
XI.1.2.1.2. Proprioceptív reflexek
XI.1.2.2. Reakcióidő mérése emberen
XI.1.2.3. Sértetlen béka reflexeinek vizsgálata
XI.1.2.3.1. Megfordulási reflex
XI.1.2.3.2. Iránytű-reflex (Compass-reflex)
XI.1.2.3.3. Cornea-reflex
XI.1.2.3.4. Menekülési reflex
XI.1.2.3.5. Mozdulatlansági reflex
XI.1.2.4. Reflexvizsgálatok spinális békán
XI.1.2.4.1. Átkarolási rexlex
XI.1.2.4.2. Törlőreflex
XI.1.2.4.3. Reflex-irradáció
XI.1.2.4.4. Reciprok innervázió
XI.1.2.4.5. Reflexidő mérése spinális békán
XI.2.4.6. Szummáció
XI.1.2.5. A nagyagy és a középagy eltávolításának következményei békán
XI.1.2.5.1. A nagyagyvelő eltávolítása
XI.1.2.5.2. A nagyagyi féltekék, a közti- és középagy együttes eltávolítása
XI.1.2.5.3. Szecsenov-féle reflexgátlás
XI.1.2.6. Audiometria
XI.1.2.7. A látórendszer vizsgálata
XI.1.2.7.1. Látásélesség meghatározása
XI.1.2.7.2. Szemtükrözés
XI.1.2.7.3. Kontrasztjelenségek, utóképek
XI.1.2.7.4. Be- és kikapcsolási effektus
XI.1.2.7.5. A retinális utóképek kimutatása
XI.1.2.7.6. Optikai csalódások
XI.1.2.7.7. A látótér vizsgálata
XI.1.2.8. Mechanorecepció
XI.1.2.8.1. A nyomásérzékelés vizsgálata emberen
XI.1.2.8.2. A tapintási (taktilis) feloldóképesség megfigyelése emberen
XI.1.2.9. A hőérzés vizsgálata
XI.1.2.9.1. A hideg és meleg alapingerek érzékelésének vizsgálata
XI.1.2.9.2. A Weber-féle illúzió megfigyelése
XI.1.3. Jegyzőkönyv

XII. KÖZPONTI IDEGRENDSZER
XII.1. Az agy működését kísérő elektromos jelenségek elemzése
XII.1.1. Elektroenkefalográfia (EEG)
XII.1.1.1. Elméleti alapismeretek
XII.1.1.1.1. Jellegzetes humán EEG mintázatok
XII.1.1.1.2. EEG elvezetése emberen
XII.1.2. Az agykérgi térpotenciálok (ECoG) elvezetése patkányon
XII.1.2.1. ECoG elvezetés altatott patkányon
XII.1.2.1.1. Az állat műtéti előkészítése ECoG és kiváltott potenciálok elvezetéséhez
XII.1.2.1.2. Agyi potenciálok elvezetése
XII.1.2.2. Éber, viselkedő állatokon történő folyamatos ECoG elvezetés
XII.1.2.3. ECoG elvezetése Neurosys program segítségével
XII.1.2.3.1. Kiváltott potenciálok elvezetése és elemzése
XII.1.2.3.2. Kiváltott potenciál elvezetése altatott patkányon
XII.1.2.3.3. Kiváltott potenciál elvezetése Neurosys program segítségével
XII.1.2.3.4. A kísérlet menete
XII.1.2.3.5. Kiértékelés
XII.1.2.3.6. Példaregisztrátumok
XII.1.3. Jegyzőkönyv
XII.2. Tanulási folyamatok vizsgálata patkányon: operáns és klasszikus feltételes reflex kiépítése
XII.2.1. Elméleti alapismeretek
XII.2.2. Elvégzendő kísérletek
XII.2.2.1. Elhárító feltételes reflex kidolgozása patkányon
XII.2.2.2. Hangingerre kondicionált elhárító reflex kiépítése
XII.2.2.3. Differenciáló gátlás kiépítése
XII.2.2.4. A reflex kialvása
XII.2.2.5. Patkány tájékozódási tanulásának vizsgálata labirintusban
XII.2.2.6. Szomatoszenzoros diszkriminációs teszt
XII.2.2.7. Morris-féle weater maze teszt
XII.2.3. Jegyzőkönyv

XIII. VIDEOMELLÉKLET AZ ÉLETTANI GYAKORLATOK CÍMŰ JEGYZETHEZ