Csiszár Jolán; Erdei László; Pécsváradi Attila; Szabó Margit; Tari Irma: Növényélettan

Cím: Növényélettan Alcím: Növekedés- és fejlődésélettan Szerző: Csiszár Jolán; Erdei László; Pécsváradi Attila; Szabó Margit; Tari Irma Szerkesztő: Erdei László ISBN13: 9789634826682 ISBN10: 9634826687 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2011. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 368 oldal Súly: 586 g Listaár: 4095 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Botanika, növénytan

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

1. ENDOGÉN FAKTOROK ÁLTAL INDUKÁLT JELÁTVITEL ÉS GÉNEXPRESSZIÓ NÖVÉNYEKBEN
1.1. A génexpresszió
1.1.1. Az eukarióta gén és mRNS szerkezete
1.1.2. Az mRNS érési folyamata
1.1.3. A transzkripció szabályozása
1.1.3.1. A génexpresszió szabályozása
1.1.3.2. A transzkripció szabályozása; cisz- és transz-ható faktorok
1.2. Jelek, receptorok és jelátvitel
1.2.1. Bevezetés
1.2.2. Jelátvitel prokarióta szervezetekben
1.2.3. Jelátvitel eukarióta szervezetekben
1.2.3.1. A jelérzékelés és jelátvitel mechanizmusa
1.2.3.2. A kalcium szerepe a jelátvitelben
1.2.3.3. A Ca2+-függő proteinek aktiválása
1.2.3.4. Peptid jelmolekulák és receptoraik
1.2.3.5. Egyéb jelmolekulák és jelzőrendszerek

2. FÉNYINDUKÁLT JELÁTVITELI FOLYAMATOK ÉS GÉNEXPRESSZIÓ NÖVÉNYEKBEN
2.1. A vörös fény receptora: a fitokróm rendszer
2.1.1. A fény direkt hatása a növények növekedésére és fejlődésére
2.1.2. A fitokróm rendszer
2.1.2.1. A fitokróm apoprotein és a kromofór csoport jellemzése
2.1.2.2. A fitokróm lokalizációja a szövetben és sejtekben
2.1.2.3. A fitokróm által szabályozott folyamatok
2.1.2.4. A fitokrómszint szabályozása
2.1.3. A fényhatás gyors mechanizmusa
2.1.4. A fitokróm által szabályozott génexpresszió
2.1.5. A fotomorfogenezis gyakorlati vonatkozásai
2.1.5.1. A fitokróm segíti a növényeket a változó fényviszonyokhoz való alkalmazkodásban
2.1.5.2. A szomszéd növény és az egyedsűrűség érzékelése
2.1.5.3. A csírázás szabályozása
2.2. A kékfény-receptor: a kriptokróm rendszer
2.2.1. A kék fény receptorai
2.2.1.1. A kriptokrómok, a fotomorfogenezis receptorai
2.2.1.2. A fototropin, a fototropizmus receptora
2.2.1.3. A zeaxantin-violaxantin rendszer: a sztómamozgás kékfény-regulációja
2.2.2. Az UV sugárzás hatása a növekedés-fejlődésre

3. A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS VONÁSAI
3.1. A növekedés
3.1.1. A növekedés és fejlődés fogalma
3.1.2. A növekedés lokalizációja térben és időben
3.1.3. A növekedés mértéke és sebessége
3.1.4. A növekedés matematikai elemzése
3.1.5. A növekedés kinematikai elemzése
3.1.6. A növekedési folyamatokat meghatározó sejtalkotók
3.2. A differenciálódás
3.2.1. A differenciálódás fogalma és szabályozása
3.2.2. A differenciálódás mintázatának kialakulása
3.3. Morfogenezis
3.3.1. Embriogenezis
3.3.2. A gyökér morfogenezise
3.3.3. A hajtás morfogenezise
3.3.4. Regeneráció
3.3.5. A korreláció szerepe a morfogenezisben
3.4. A növekedés és fejlődés intercelluláris szabályozása. Növényi hormonok
3.4.1.Növényi hormonok, növényi növekedésszabályozók
3.4.2. Módszerek a növényi hormonok szerepének tanulmányozására

4. AUXINOK
4.1. Az auxin fogalma és felfedezése
4.2. A növényekben előforduló legfontosabb szabad és kötött auxinok és kimutatásuk
4.3. Az IES anyagcseréje
4.3.1. Az IES bioszintézise
4.3.2. Az IES enzimes lebontása
4.3.3. Az IES konjugátumok keletkezése és élettani szerepe
4.4. Az auxintranszport
4.4.1. Az IES eloszlása és szállítása
4.4.2. Az auxintranszport mechanizmusa
4.5. Szintetikus auxinok, antiauxinok
4.6. Az auxinok szerkezete és hatása
4.6.1. Az auxinok szerkezete és hatása közötti összefüggések
4.6.2. Auxinkötő fehérjék előfordulása. Az IES receptor szerkezete és a kétpontos kötődés kapcsolata
4.7. Az auxin fiziológiai hatásai
4.7.1. Az auxin szerepe a megnyúlásos növekedés indukciójában
4.7.1.1. A koleoptil és a szár megnyúlásos növekedése
4.7.1.2. Az auxin szerepe a koleoptil és a szár megnyúlásában
4.7.1.3. A „savas növekedés” (acid growth) teória
4.7.1.4. Az auxin hatása a génexpresszióra
4.7.1.5. A gyökerek megnyúlásos növekedése
4.7.1.6. A levelek kiterjedése
4.7.2. A tropizmust az auxin újraelosztása okozza
4.7.2.1. A tropizmusokról általában
4.7.2.2. Gravitropizmus
4.7.2.3. A gravitropizmus mechanizmusa
4.7.2.4. Fototropizmus
4.7.3. A vaszkuláris elemek differenciálódásának szabályozása
4.7.4. Az auxin szerepe az apikális dominanciában
4.7.5. Az auxin serkenti a laterális és a járulékos gyökerek képződését
4.7.6. Az auxin késlelteti a levél leválását (az abszcissziót)
4.7.6.1. A abszcissziós zóna kialakulása
4.7.6.2. Az abszcisszió hormonális szabályozása
4.7.7. Az auxin szabályozza a termés fejlődését
4.7.7.1. A termés kialakulása
4.7.7.2. A termés növekedése
4.7.7.3. Az auxin szerepe a termés növekedésében
4.7.7.4. Az érés előtti terméshullás
4.7.7.5. Partenokarpia
4.8. Auxinok alkalmazása a kert- és mezőgazdaságban

5. GIBBERELLINEK
5.1. A gibberellinek felfedezésének története
5.2. A gibberellinek előfordulása
5.3. A gibberellinek kémiai szerkezete és bioszintézise
5.3.1. Szerkezet és aktivitás viszonya
5.4. A gibberellinek szállítása
5.5. Az endogén gibberellinszint szabályozásának tényezői
5.6. A gibberellinek kimutatása
5.7. A gibberellinek fiziológiai hatásai
5.7.1. A gibberellinek hatásainak molekuláris mechanizmusa
5.7.2. A gibberellinek által indukált jelátviteli folyamatok: megnyúlásos növekedés
5.7.3. A gibberellinek hatása az α-amiláz indukciójára
5.8. A gibberellinek gyakorlati alkalmazása

6. CITOKININEK
6.1. A citokininek felfedezése és fogalma
6.2. A szerkezet és hatás összefüggése
6.3. A citokininek bioszintézise
6.4. Transzport
6.5. A citokininek kémiai módosítása – konjugátumok
6.6. A citokininek kémiai módosítása – lebontás
6.7. A citokininek kimutatása
6.8. A citokininek hatása a növekedési-fejlődési jelenségekre
6.8.1. A sejtosztódás szabályozása
6.8.2. A citokininek serkentik a sejtmegnyúlást
6.8.3. Vegetatív szervek organogenezise
6.8.4. Citokinin-oxidáz túltermelő növények
6.8.5. A citokininek serkentik a kloroplasztiszok érését (Intracelluláris morfogenezis)
6.8.6. Citokininek és a nitrogén-ellátottság
6.8.7. Az öregedés (szeneszcencia) szabályozása
6.9. Citokinin receptorok, jelátvitel
6.10. A citokininek felhasználása a kert- és mezőgazdaságban
6.11. Baktériumok, gombák hormontermelése; az Agrobacterium transzformáció

7. ABSZCIZINSAV
7.1. Általános jellemzés
7.2. Az abszcizinsav anyagcseréje
7.2.1. Az abszcizinsav bioszintézise
7.2.2. Az abszcizinsav inaktiválódása
7.3. Az abszcizinsav fiziológiai hatásai
7.4. Az abszcizinsav hatásmechanizmusa
7.4.1. Az ABS hatása a génexpresszióra az embriógenezis és magfejlődés során
7.4.2. A sztómamozgás regulációja
7.4.3. Az ABS által szabályozott génexpresszió szárazság stressz esetében
7.5. Az abszcizinsav gyakorlati alkalmazásának lehetőségei

8. AZ ETILÉN
8.1. Általános jellemzés
8.2. Az etilén anyagcseréje
8.2.1. Az etilénprodukció szabályozása
8.2.2. Az etilénprodukció hormonális szabályozása
8.2.3. Környezeti- és stressztényezők hatása az etilénprodukcióra
8.3. Az etilén fiziológiai hatásai
8.3.1. Az etilén hatása a hajtás növekedésére
8.3.2. A termés érése
8.3.2.1. Az érés hormonális szabályozása
8.3.3. Szervek leválása
8.4. Az etilén-indukálta jelátvitel és génexpresszió
8.5. Az etilén gyakorlati felhasználása

9. EGYÉB NÖVEKEDÉSSZABÁLYOZÓK
9.1. Természetes eredetű növekedésszabályozók
9.1.1. A brasszinoszteroidok
9.1.1.1. Bioszintézisük, szerkezet és hatás közötti kapcsolat
9.1.1.2. A brasszinoszteroidok fiziológiai hatásai
9.1.1.3. A brasszinoszteroidok hatásmechanizmusa
9.1.2. Poliaminok
9.1.2.1. A poliaminok előfordulása és legfontosabb fiziológiai hatásai
9.1.2.2. A poliaminok bioszintézise és metabolizmusa
9.1.2.3. A poliaminok szerepe a növények stressz akklimatizációjában
9.1.3. A jázmonsav
9.1.3.1. A jázmonsav fiziológiai hatásai
9.1.3.2. A jázmonsav bioszintézise és metabolizmusa
9.1.3.3. A jázmonsav által szabályozott génexpresszió. A jázmonsav, mint jelmolekula
9.1.4. A nitrogénmonoxid
9.1.4.1. Az NO képződésének és bioszintézisének lehetőségei növényekben
9.1.4.2. Az NO hatása a növények növekedésére, fejlődésére és a stressz akklimatizációs folyamatokra
9.1.4.3. Az NO által indukált jelátvitel növényekben
9.1.5. A szalicilsav
9.1.5.1. A szalicilsav fiziológiai hatásai
9.1.5.2. A szalicilsav bioszintézise
9.1.6. A H2O2
9.1.6.1. A H2O2 keletkezésével járó legfontosabb folyamatok
9.1.6.2. A H2O2 által szabályozott génexpresszió
9.1.7. Glükóz és szacharóz
9.1.7.1. A cukrok szerepe a növények fiziológiai folyamataiban
9.1.7.2. A cukrok által szabályozott génexpresziós változások
9.2. Szintetikus regulátorok
9.2.1. Morfaktinok
9.2.2. Növekedési retardánsok

10. A VIRÁGZÁS FIZIOLÓGIÁJA
10.1. A növény korának jelentősége a virágzásban
10.2. Fotoperiodizmus
10.2.1. A cirkadián óra fiziológiai és molekuláris mechanizmusa; a fényreceptorok szerepe
10.2.1.1. A cirkadián ritmus jellemzői és az alapfogalmak
10.2.1.2. A cirkadián óra molekuláris mechanizmusa
10.2.2. A nappalhosszúság a virágzás időpontjának fő meghatározója
10.2.3. A növények a nappal hosszúságát az éjszaka hosszának mérésével érzékelik
10.2.4. A fotoperiódusos időmérésben endogén oszcillátor működik
10.2.5. A fitokróm szerepe a fotoperiodizmusban
10.2.6. Az egyes fotoreceptorok szerepe a fotoperiodizmusban és a virágzás időzítésében
10.2.7. A virágzási idő szabályozása különböző fotoperiódusokban
10.3. A virágzásba való átmenet
10.3.1. Egyetlen levél fotoperiódusos indukciója virágzást idéz elő
10.3.2. A virágzás szabályozása
10.3.3. A virágzás genetikai és kémiai kontrollja
10.3.4. A virágmerisztéma és a virág kifejlődésének molekuláris biológiai kontrollja
10.4. Vernalizáció
10.4.1. A fotoperiodizmus és a vernalizáció kölcsönhatása
10.5. A hormonok szerepe az ivarjelleg kialakulásában