Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete

Cím: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete Szerző: Benyik György ISBN13: 9789633150658 ISBN10: 9633150655 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2011. május 09 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 702 oldal Súly: 1098 g Listaár: 5670 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Kereszténység

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

IRODALOM AZ ÚJSZÖVETSÉG TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS (INTRODUCTIO GENERALIS)

1. KORTÖRTÉNET
1.1. A RÓMAI BIRODALOM
1.1.1. Az újszövetségi kortörténet
1.1.2. A kereszténység kialakulásának földrajzi kerete
1.1.3. Közlekedési viszonyok
1.1.4. A közlekedők
1.1.5. A lakosság
1.1.6. A társadalom
1.1.7. Gazdasági élet
1.1.8. A közigazgatás
1.2. A HELLENISZTIKUS KULTÚRA
1.2.1. A népies filozófiák
1.2.2. A vallási élet
1.2.3. A misztériumok
1.2.4. A gnózis
1.2.5. A császárkultusz
1.3. A ZSIDÓ VALLÁS
1.3.1. Néhány előzetes megjegyzés
1.3.2. A vallási élet
1.3.2.1. Az egyetlen Isten hite
1.3.2.2. A szellemek világa
1.3.2.3. A jövendő élet
1.3.3. Messianizmus és eszkatológia
1.3.3.1. A Messiás személye
1.3.3.2. A messiási idők
1.3.4. A Tóra
1.3.4.1. A hagyomány
1.3.4.2. Egyéni jámborság
1.3.5. A vallási intézmények
1.3.6. Az ünnepek
1.3.7. Esszénusok, Qumrán
1.3.8. Keresztelő mozgalmak
1.4. A ZSIDÓK TÖRTÉNETE JÉZUS IDEJÉBEN
1.4.1. Nagy Heródes
1.4.1.1. Heródes jelleme és uralkodásának sajátosságai
1.4.1.2. Heródes utódai
1.4.2. Első prokurátorok
1.4.3. Későbbi prokurátorok
1.5. A MÁSODIK TEMPLOM LEROMBOLÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
1.5.1. A zsidó háború
1.5.2. A 70 utáni zsidóság újjászervezése
1.5.3. A 2. század iskolái
1.5.4. zsidóság a diaszpórában

2. IRODALMI KÖRNYEZET
2.1. APOKRIFEK
2.1.1. Az ószövetségi apokrifek
2.1.1.1. A Hénok körüli irodalom
2.1.1.2. A testamentumok
2.1.1.3. Makkabeus-irodalom
2.1.1.4. Ezdrás-irodalom
2.1.1.5. Báruk-irodalom
2.1.1.6. Apokalipszisek
2.1.1.7. Egyéb apokrifek
2.1.2. Újszövetségi apokrifek
2.1.2.1. Evangéliumok
2.1.2.1.1. A kánoni evangéliumokhoz hasonló szövegek
2.1.2.1.2. Gnosztikus evangéliumok
2.1.2.1.3. Gyermekség-evangéliumok
2.1.2.1.4. Szenvedés- és feltámadás-evangéliumok
2.1.2.2. Apokif akták
2.1.2.3. Apokrif levelek
2.1.2.4. Mennybemenetelek
2.1.2.5. Apokalipszisek
2.2. A PALESZTINAI EREDETŰ IRODALOM
2.2.1. A Talmudi kompilációk
2.2.2. Főbb midrások
2.2.3. Tárgumok
2.3. A GÖRÖG NYELVŰ ZSIDÓSÁG IRODALMA

3. AZ ÚJSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁS-KUTATÁS RÖVID TÖRTÉNETE
3.1. A DOGMATIKUS SZEMLÉLET
3.2. AZ ÓKORI KRITIKA
3.3. A RACIONALISTÁK
3.3.1. Az angolszász iskola
3.3.2. A német és a francia iskola
3.4. A TÖRTÉNET-KRITIKAI VIZSGÁLÓDÁS EREDMÉNYEI
3.4.1. A nyelvre és a környezetre vonatkozó tanulmányok
3.4.1.1. Az Újszövetség nyelve
3.4.1.2. Az Újszövetség környezete
3.4.1.3. A szinoptikus evangéliumok kutatása
3.4.1.4. A tudományos forráskritika
3.4.1.5. Az arám evangélium kérdése
3.4.2. A 20. század kritikusai
3.4.2.1. Az első katolikus reakciók
3.4.2.2. A vallástörténeti iskola
3.4.2.3. A formakritika fejlődése
3.4.2.4. Bultmann művének hatása
3.4.2.5. Az angol iskola reakciója
3.4.2.6. Bultmann iskolájának reagálása a kritikákra
3.4.3. A katolikus kritikai iskola megjelenése
3.4.3.1. A francia iskola
3.4.3.2. A belga iskola
3.4.3.3. A német iskola
3.4.3.4. Az amerikai iskola
3.5. A HERMENEUTIKUS MEGKÖZELÍTÉS
3.5.1. A legújabb törekvések
3.5.2. Az igazi hermeneutikus megközelítés

4. A TÖRTÉNETI JÉZUS
4.1. A KÖZVETLEN TÖRTÉNELMI FORRÁSOK
4.1.1. Az evangéliumi források
4.1.2. A zsidó források
4.1.3. A pogány források Jézusról
4.1.4. Alapvető kérdések a források értékeléséhez
4.2. A KÖZVETETT FORRÁSOK ÉS A JÉZUS-ÉLETRAJZ ÖSSZEVETÉSE
4.2.1. Jézus származása
4.2.1.1. Születése
4.2.1.2. A gyermekség-evangéliumok
4.2.1.3. Jézus „laikus” személy
4.2.1.4. Családja és a tanulóévek
4.2.1.5. Nyilvános működésének kezdete
4.2.2. Fontosabb eszméi
4.2.2.1. Az Isten Országa
4.2.2.2. A parabolák
4.2.2.3. Jézus asztalközössége
4.2.2.4. Csodái
4.2.2.5. Jézus tetteinek és szavainak összhangja
4.2.2.6. A Törvény és Jézus morális tanítása
4.2.2.7. Jézus Isten korlátok nélküli szeretetét és a felebarát szeretetét hirdeti
4.2.3. Jézus és környezete
4.2.3.1. Jézus és a zsidó pártok
4.2.3.2. Jézus tanítványai és missziójuk
4.2.3.3. A tizenkettő
4.2.3.4. A tágabb tanítványi kör
4.2.3.5. Jézus és a pogányok
4.2.4. Jézus identitása
4.2.4.1. Isten és az Atya
4.2.4.2. Jézus-címek
4.2.4.3. A karizmatikus szent ember
4.2.5. Az utolsó napok Jeruzsálemben
4.2.5.1. Ünnepélyes bevonulás. A templom megtisztítása
4.2.5.2. Jézus viselkedése a halállal szemben
4.2.5.3. Az utolsó vacsora
4.2.6. Szenvedése és halála
4.2.6.1. A Getszemáni-kert és a letartóztatás
4.2.6.2. A per
4.2.6.3. Pontius Pilatus
4.2.6.4. A keresztrefeszítés és a halál
4.2.7. A feltámadás


II. RÉSZLETES BEVEZETÉS (INTRODUCTIO SPECIALIS)

ELŐSZÓ

1. A SZINOPTIKUS EVANGÉLIUMOK
1.1. AZ EVANGÉLIUMOK KELETKEZÉSE
1.1.1. Az evangéliumok sorrendje
1.1.2. Az evangéliumok címzése
1.1.3. Az evangéliumok eredete
1.2. A SZINOPTIKUS KÉRDÉS
1.2.1. A szinoptikus kérdésfelvetés célja
1.2.2. A szinoptikus evangéliumok esemény-sorrendje
1.2.2.1. Az epizódok sorrendje a hármas hagyományban
1.2.2.2. Márk sorrendjének tükröződése Mátéban
1.2.2.3.Márk sorrendje Lukácsnál
1.2.2.4. A sorrend érvei
1.2.3. A Q-forrás
1.2.3.1. A forrás léte
1.2.3.2. A kettős hagyomány táblázata Lukács sorrendjében
1.2.3.3. Máté Q-forrás használata
1.2.3.4. A forrás(ok)ból származó ismétlések
1.2.3.5. Hogyan használja Lukács a Q-forrást?
1.2.4. Márk eredetisége
1.2.4.1. A forráskritikai módszer
1.2.4.2. Kisebb egyezések
1.2.4.3. Kettősségek Márkban
1.2.4.4. Márk és a Q-forrás
1.2.5. Alternatív megoldások
1.2.5.1. A módosított két forrás-elmélet
1.2.5.2. Lukács Mátétól függ
1.2.5.3. Griesbach vagy a két evangélium-hipotézis
1.2.5.4. János és a szinoptikusok
1.2.5.5. A szóbeli források
1.2.5.6. Apokrif evangéliumok
1.3. EVANGÉLIUM MÁRK SZERINT
1.3.1. Az evangélium szerzője
1.3.1.1. Márk személye
1.3.1.2. Az evangélium szerzője
1.3.2. A megírás helye és ideje
1.3.3. Az evangélium terve
1.3.4. Márk függeléke
1.3.5. A Márk-evangélium tanítása
1.3.6. Márk történeti hitele
1.4. EVANGÉLIUM MÁTÉ SZERINT
1.4.1. Az evangélium szerzője és nyelve
1.4.1.1. Máté személye
1.4.1.2. Az evangélium szerzője
1.4.1.3. Az evangélium nyelve, jellegzetességei
1.4.2. A Máté-evangélium teológiája
1.4.3. Az evangélium szerkezete
1.4.4. Keletkezési helye és ideje
1.5. EVANGÉLIUM LUKÁCS SZERINT
1.5.1. Az ajánlás
1.5.2. Lukács – az evangélista személye
1.5.3. Az evangélium szerzője
1.5.4. Az evangélium keletkezési helye és ideje
1.5.5. Az evangélium nyelve és stílusa
1.5.6. Az evangélium szerkezete
1.5.7. A Lukács-evangélium teológiája

2. AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI
2.1. AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI KUTATÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE
2.2. A MŰ BEMUTATÁSA
2.2.1. A könyv szerkezete, felépítése
2.2.2. Az Apostolok Cselekedeteinek beszédei
2.2.3. Forrásai és hagyományai
2.2.4. A „mi”-szakaszok
2.2.5. Ajánlás Teofilnak
2.2.6. Az Apostolok Cselekedetei és Pál levelei
2.2.7. A könyv célja és műfaja
2.2.8. A könyv keletkezésének ideje és helye
2.2.9. A könyv szerzője
2.2.10. A Cselekedetek történeti értéke
2.2.10.1. Kronológiája
2.2.10.2. Az Apostolok Cselekedetei és Pál levelei közötti néhány ellentmondás
2.2.11. A könyv szövege

3. AZ APOSTOLI LEVELEK
3.1. BEVEZETÉS
3.1.1. A levelek száma és műfaja
3.1.2. Lettere és epistola
3.1.3. Pál leveleinek formája
3.1.4. A „mi”-szakaszok
3.1.5. A Corpus Paulinum
3.1.6. A levél írása
3.2. PÁL APOSTOL ÉLETE ÉS MŰVE
3.2.1. Pál neve
3.2.2. Pál életének kronológiai adatai
3.2.3. Pál élete és munkássága
3.2.3.1. Születése
3.2.3.2. A zsidó nevelés
3.2.3.3. Pál megtérése
3.2.3.4. Pál jeruzsálemi látogatása
3.2.3.5. Pál missziója
3.2.3.5.1. Első missziós út, Kr. u. 46-49
3.2.3.5.2. Második missziós út, Kr. u. 50-52
3.2.3.5.3. Harmadik missziós út, Kr. u. 54-58
3.2.4. Pál életének eseményei a levelek és az Apostolok Cselekedetei alapján
3.3. AZ APOSTOL ÉS TEOLÓGUS
3.3.1. Pál teológiájának kutatása
3.3.1.1. A források jellemzői
3.3.1.2. Teológiája az Újszövetség része
3.3.1.3. Teológiájának rendezetlensége
3.3.1.4. Teológiai módszere
3.3.1.5. Teológiájának időszerűsége
3.3.1.6. Elemző teológia
3.3.1.7. Teológiai normái
3.3.2. Pál teológiájának háttere
3.3.2.1. A farizeusi zsidó múlt
3.3.2.2. A hellenista környezet
3.3.2.3. A kinyilatkoztatás élménye
3.3.2.4. Pál, Jézus és az ősegyházi hagyomány
3.3.2.5. Apostoli tapasztalatai
3.4. PÁL ÉS A TESSZALONIKAI EGYHÁZ
3.4.1. A város és az egyházközség
3.4.2. Az 1. Tesszalonikai levél
3.4.2.1. Az ókeresztény irodalom tanúsága
3.4.2.2. A hitelesség kétségbevonása
3.4.2.3. A levél szerkezete
3.4.2.4. A levél megszületésének körülményei
3.4.2.5. A levél tanítása
3.4.2.6. A levél keletkezési ideje és helye
3.4.3. A 2. Tesszalonikai levél
3.4.3.1. A levél szerkezete
3.4.4. A két levél tanítása a parúziáról
3.5. PÁL ÉS A KORINTUSI EGYHÁZ
3.5.1. Korintus, a város
3.5.2. Az egyházközségv 3.5.3. Pál és a korintusiak kapcsolatának állomásai
3.5.4. A korintusi egyház problémái
3.5.4.1. A pártok
3.5.4.2. A keresztény szabadság
3.5.4.3. A karizmák
3.5.4.4. A nők helyzete
3.5.4.5. Pál és a hagyomány
3.5.4.6. Krisztus feltámadása és a mi feltámadásunk
3.5.5. Az 1. Korintusi levél
3.5.5.1. Szerkezete
3.5.5.2. A levél hitelessége és egysége
3.5.6. A 2. Korintusi levél
3.5.6.1. A korintusi közösség az első levél után
3.5.6.2. A levél keletkezési ideje és helye
3.5.6.3. A levél szerkezete
3.5.6.4. A levél hitelessége és egysége
3.5.6.5. A levél tanítása
3.5.6.5.1. Pál ellenségei
3.5.6.5.2. Pál apostolsága
3.5.6.5.3. Egyéni eszkatológiája
3.6. PÁL ÉS A GALÁCIAI EGYHÁZ
3.6.1. Galácia és a kereszténység
3.6.1.1. Az ókor
3.6.2. Pál és a galaták kapcsolata
3.6.3. A Galatákhoz írt levél
3.6.3.1.A rögzítés ideje
3.6.3.2. A levél hitelessége
3.6.3.3. A levél szerkezete
3.6.3.4. Pál ellenségeinek azonosítása
3.6.3.5. Pál evangéliuma
3.6.3.6. A Galata levél a XVI. századi viták kereszttüzében
3.7. PÁL ÉS A RÓMAI EGYHÁZ
3.7.1. Zsidók és keresztények Rómában
3.7.2. Péter és Pál életrajzi adatainak összehasonlítása
3.7.3. A Római levél
3.7.3.1. A keletkezés körülményei
3.7.3.2. Hitelesség és egység
3.7.3.3. Szerkezete
3.7.3.4. Stílusa és műfaja
3.7.3.5. A levél tanítása
3.7.3.6. Fontosabb témái
3.7.3.7. Pál legfontosabb tételei
3.8. PÁL FOGSÁGBÓL ÍRT LEVELEI
3.8.1. Pál fogságai
3.8.1.1. Filippi (Kr. u. 49-50)
3.8.1.2. Palesztina, Jeruzsálem
3.8.1.3. Palesztina, Caesarea (Kr. u. 58-60?)
3.8.1.4. Róma
3.8.1.5. Más fogságok nyomai
3.9. PÁL ÉS A FILIPPI EGYHÁZ
3.9.1. A város és az egyházközség
3.9.1.1. Az ókorban
3.9.1.2. Pál és a filippi egyház
3.9.2. A hitelesség kérdése
3.9.2.1. Az ókeresztény tanúk
3.9.2.2. Modern kételyek
3.9.3. A Filippi levél
3.9.3.1. A levél szerkezete
3.9.3.2. A megírás célja, körülményei, ideje
3.9.3.3. Fontosabb témák
3.9.3.3.1. Püspökök és diakónusok
3.9.3.3.2. A Krisztus-himnusz (2,6-11)
3.10. PÁL ÉS A KOLOSSZEI EGYHÁZ
3.10.1. A város és egyháza
3.10.1.1. Kolossze az ókorban
3.10.1.2. Pál apostol idején
3.10.1.3. Pál első két apostoli útján
3.10.1.4. A levél pillanatfelvétel
3.10.2. A levél szerkezete
3.10.3. A levél jellemzői
3.10.3.1. Szótára
3.10.3.2. Gondolatfűzése
3.10.3.3. Stílusa
3.10.4. Teológiai témái
3.10.4.1. Krisztus az emberiség egyetemes megváltója
3.10.4.2. Az egyház Krisztus teste
3.10.4.3. A megváltás és a keresztség
3.10.4.4. A krisztusi teljesség
3.10.4.5. Küzdelem az eretnekséggel
3.10.4.6. A krisztológiai himnusz
3.10.5. A levél hitelessége
3.10.5.1. A keresztény ókor
3.10.5.2. Modern kételyek
3.10.6. A kolosszei krízis
3.10.7. A megírás ideje
3.11. PÁL ÉS AZ EFEZUSI EGYHÁZv 3.11.1. A címzettek problémája
3.11.2. Pál és Efezus
3.11.2.1. Efezus az ókorban
3.11.2.2. Pál efezusi működése
3.11.3. A levél hitelessége, sajátosságai
3.11.3.1. A hitelesség és a címzés valódisága mellett érvelők
3.11.3.2. A hitelességet vitatók
3.11.3.3. A hamis feliratúság érvei
3.11.4. A levél szerkezete
3.11.5. Az Efezusi és a Kolosszei levél hasonlósága
3.11.6. A levél teológiája
3.11.6.1. Teológiai fontossága
3.11.6.2. A misztérium
3.11.6.3. Kozmológiája
3.11.6.4. A megváltás kozmikus hatása
3.11.6.5. Krisztológiája
3.11.6.6. Az egyház Krisztus teste
3.11.7. A levél keletkezése és hitelessége
3.11.7.1. Ha Pál a szerző
3.11.7.2. Ha nem Pál a szerző
3.12. A FILEMON LEVÉL
3.12.1. Filemon személye
3.12.2. A család-egyház
3.12.3. Onezimusz személye
3.12.4. Exkurzus: rabszolgaság a római birodalomban és a keresztény egyházban
3.12.4.1. Az ókori elnevezések
3.12.4.2. A görög rabszolgaság
3.12.4.3. A rabszolga-kereskedelem
3.12.4.4. Ókori tiltakozás a rabszolgaság ellen
3.12.4.5. Görög és római rabszolgatartás
3.12.4.6. A női rabszolgák
3.12.4.7. A rabszolgák jogi helyzete
3.12.4.8. Pál véleménye a rabszolgaságról
3.12.5. A Filemon-levél
3.12.5.1. A levél szerkezete
3.12.5.2. Az írás körülményei
3.12.5.3. Az írás helye és ideje
3.12.5.4. Hitelessége
3.13. A PASZTORÁLIS LEVELEK
3.13.1. Az elnevezés
3.13.2. Hitelességük
3.13.3. A Timóteushoz írt 1. levél
3.13.3.1. A címzett
3.13.3.2. A megírás körülményei
3.13.3.3. A levél szerkezete
3.13.4. A Tituszhoz írt levél
3.13.4.1. Titusz személye
3.13.4.2. A megírás körülményei
3.13.4.3. A levél szerkezete
3.13.5. A Timóteushoz írt 2. levél
3.13.5.1. A megírás körülményei
3.13.5.2. A levél szerkezete
3.13.5.3. teológiai tanítása
3.13.6. A pasztorális levelek teológiája
3.13.6.1. Teológiai és spirituális tanítás
3.13.6.2. A hamis tanítók
3.13.6.3. Krisztus Isten üdvözítő tervében
3.13.6.4. A pasztorális levelek egyházképe
3.13.6.5. A keresztény életideál
FÜGGELÉK: A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉL
A levél szerzője, kánonisága és egyéb sajátosságai
A szerző és a címzettek
A levél műfaja
A levél szerkezete
A levél tanítása
A címzettek
Az írásba foglalás helye és ideje

4. A KATOLIKUS LEVELEK
4.1. BEVEZETÉS
4.1.1. A katolikus levelek száma
4.2. JAKAB LEVELE
4.2.1. Jakab személye
4.2.2. A szerző
4.2.3. A szerző azonosítása
4.2.3.1. Ókori tanúk
4.2.3.2. Újkori vélemények
4.2.4. A levél stílusa és műfaja
4.2.5. A levél szerkezete
4.2.6. Kapcsolata Péter 1. levelével
4.2.7. A levél kánonisága
4.2.8. Tanítása, kapcsolata az evangéliummal
4.2.9. A szerkesztés helye és ideje
4.2.10. A levél címzettjei
4.3. PÉTER ELSŐ LEVELE
4.3.1. Péter személye
4.3.2. Az 1. Péter levél szerzője, kánonisága
4.3.2.1. A levél tanúsága
4.3.2.2. Ókori tanúk
4.3.2.3. Péter szerzősége ellen felhozott érvek
4.3.3. Szerkezete és tartalma
4.3.4. Nyelve és műfaja
4.3.5. A levél tanítása
4.3.6. Az írás ideje, helye
4.3.7. A címzettek
4.4. JÚDÁS LEVELE
4.4.1. A szerző
4.4.2. A levél szerkezete
4.4.3. Kánonisága
4.4.4. Júdás és Péter 2. levelének hasonlósága
4.4.5. Nyelve és stílusa
4.4.6. Teológiai tanítása
4.4.7. Az írás ideje
4.4.8. A címzettek és az írás helye
4.5. PÉTER MÁSODIK LEVELE
4.5.1. Kánonisága
4.5.2. A levél szerzője
4.5.3. A levél szerkezete
4.5.4. Nyelve és műfaja
4.5.5. Teológiai tanítása
4.5.6. Címzettek, szerkesztési hely és idő

5. SZENT JÁNOS IRATAI
5.1. BEVEZETÉS
5.1.1. János személye
5.1.2. A jánosi hagyomány
5.2. JÁNOS LEVELEI
5.2.1. János első levele
5.2.1.1. A patrológiai hagyomány János első levelének szerzőjéről
5.2.1.2. A levél nyelve és viszonya az evangéliumhoz
5.2.1.2.1. A levél és az evangélium különbsége
5.2.1.2.2. A levél és az evangélium hasonlósága
5.2.1.3. A levél szerkezete
5.2.1.4. A levél műfaja
5.2.1.5. A levél főbb gondolatai
5.2.1.6. A címzettek és a keletkezés ideje
5.2.1.6.1. A keresztény ókor
5.2.1.6.2. A jánosi közösség
5.2.1.6.3. Az Antikrisztus
5.2.6.4. A levél keletkezési ideje
5.2.1.7. A Comma Joanneum
5.2.2. János második és harmadik levele
5.2.2.1. Hitelességük és kánoniságuk
5.2.2.2. A második és a harmadik levél szerzője és a megírás ideje
5.2.2.2.1. A levelek hasonlósága
5.2.2.2.2. A levelek és az evangélium hasonlósága
5.2.2.2.3. A második levél
5.2.2.2.4. A harmadik levél
5.2.2.3. A levelek szerkezete
5.2.2.3.1. János második levelének szerkezete
5.2.2.3.2. János harmadik levelének szerkezete
5.2.2.4. A második és a harmadik levél egyháztana
5.3. EVANGÉLIUM JÁNOS SZERINT
5.3.1. Az evangélium magyarázatának rövid története
5.3.1.1. Az ősegyház véleménye az evangéliumról
5.3.1.1.1. A 3. század elejétől
5.3.1.1.2. A keresztény ókorban
5.3.1.2. Újabb kor
5.3.1.2.1. A 19. és 20. századi kritika
5.3.1.2.2. A német modernista krízis
5.3.1.2.3. A vallástörténeti iskola hatása a kutatásra
5.3.1.2.4. Bultmann műve és hatása
5.3.1.3. Az angolszász egzegézis
5.3.1.3.1. Új nézőpont (New Look)
5.3.1.4. Újabb kutatások
5.3.1.4.1. Az angolszász kutatók
5.3.1.4.2. A német irodalomkritikai iskola
5.3.1.4.3. Franciaországban
5.3.1.4.4. Az Egyesült Államokban
5.3.2. Az evangélium stílusa
5.3.2.1. Szókincse
5.3.2.1.1. János kulcsszavai
5.3.2.1.2. A Jánosnál hiányzó vagy feltűnően ritkán használt szavak
5.3.2.2. Mondatszerkesztése
5.3.2.3. Fő témái
5.3.3. János evangéliumának formálódása
5.3.4. Az evangélium terve
5.3.5. János és a szinoptikusok
5.3.5.1. János evangéliumának párhuzamai
5.3.6. A Prológus
5.3.6.1. A Prológus és az evangélium viszonya
5.3.7. Az evangélium forrásai
5.3.7.1. A szinoptikus evangéliumok
5.3.7.2. Az Ószövetség
5.3.7.3. A rabbinikus irodalom
5.3.7.4. A hellén filozófia
5.3.7.5. A misztériumvallások
5.3.8. Az evangélium történeti hitele
5.3.9. Az evangélium teológiája
5.3.10. Az evangélium célja és címzettjei
5.3.10.1. Vélemények a címzettekről
5.3.10.2. Az evangélium missziós szándéka
5.3.10.3. Az evangélium polemikus szándéka
5.3.10.4. A doketisták ellen?
5.3.11. A szöveg meghatározása
5.3.11.1. A szövegproblémák
5.3.11.2. Szövegváltozatok
5.3.11.3. Nagybetűs kódexek (majuszkulák)
5.3.11.4. Kisbetűs kódexek (minuszkulák)
5.3.11.5. A fordítások
5.3.12. Az evangélium zárlata (21,1-25)
5.3.13. Az evangélium keletkezési ideje és szerzője
5.4. A JELENÉSEK KÖNYVE
5.4.1. A műfaj jellemzői és eredete
5.4.1.1. A műfaj meghatározása
5.4.1.2. A műfaj sajátosságai
5.4.1.3. Az újszövetségi kánoni apokalipszis
5.4.1.4. A keresztény prófécia
5.4.1.5. Apokaliptika az Újszövetségben
5.4.2. A Jelenések könyvének jellemzői
5.4.2.1. Fő témája
5.4.2.2. János sokat idéz az Ószövetségből
5.4.2.3. Műve egyéni alkotás
5.4.3. Szerkezete
5.4.4. A Jelenések könyvének értelmezése
5.4.4.1. Eszkatologikus magyarázat
5.4.4.2. Eretnek és téves magyarázatok
5.4.4.3. Egyháztörténeti és világtörténeti magyarázat
5.4.4.4. Újab millenarista magyarázatok
5.4.4.5. A Commissio Biblica döntésev 5.4.4.6. A kortörténeti magyarázat
5.4.4.7. A hagyománytörténeti magyarázat
5.4.5. Eszkatologikus tanítása
5.4.6. A könyv teológiája
5.4.6.1. Az Istenv 5.4.6.2. Krisztus és a Lélek
5.4.6.3. A gonoszság misztériuma
5.4.6.4. Az egyház
5.4.7. A szerző, a szerkesztés helye, ideje, kánonisága
5.4.7.1. A szerző
5.4.7.2. A keletkezés ideje
5.4.7.3. A keletkezés helye
5.4.7.4. Kánonisága

6. KÁNON-, SZÖVEG- ÉS FORDÍTÁSTÖRTÉNET
6.1. AZ ÚJSZÖVETSÉGI KÁNON KIALAKULÁSA
6.1.1. A probléma
6.1.2. A keresztény művek megírásának oka
6.1.2.1. A földrajzi távolság
6.1.2.2. Az időbeli távolság
6.1.3. Az őrzés és az elfogadás elvei
6.1.4. Az újszövetségi gyűjtemények kialakulása
6.1.5. A Muratori kánon
6.1.6. Kánon a nyugati egyházban (200 körül)
6.1.7. Kánon az afrikai egyházban
6.1.8. Kánon a görög egyházban
6.1.8.1. Egyiptom és Palesztina
6.1.8.2. Szíria
6.1.8.3. Kis-Ázsia
6.1.9. A kánonfejlődés befejeződése a latin egyházban
6.1.10. Kánon a középkorban
6.2. AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÖVEGE
6.2.1. A legfontosabb görög kéziratok
6.2.1.1. Fontosabb kódexek
6.2.1.2. Fontosabb papiruszok
6.2.1.3. A texus receptusv 6.2.1.4. Különböző szöveghagyományok alakultak ki
6.2.1.5. Az egyházatyák kommentárjai
6.3. AZ ÚJSZÖVETSÉG FORDÍTÁSAI
6.3.1. Az Újszövetség régi fordításai
6.3.1.1. A régi latin fordítások
6.3.1.2. A leghíresebb latin nyelvű kódexek
6.3.1.3. Hieronymus és a Vulgata
6.3.1.4. A szír fordításv 6.3.1.5. A kopt fordítás
6.3.1.6. Az örmény fordítás
6.3.1.7. A grúz fordítás
6.3.1.8. A gót fordítás
6.3.2. Az Újszövetség nemzeti nyelvű fordításai
6.3.2.1. Szláv fordítás
6.3.2.2. Német nyelvű fordítások
6.3.2.3. Angol nyelvű fordítások
6.3.2.4. A francia nyelvű bibliafordítás
6.3.3. A magyar bibliafordítások
6.3.3.1. A magyar fordítások tanúi
6.3.3.2. A kódexek
6.3.3.3. Nyomtatott Bibliák
6.3.3.3.1. Az első nyomtatott Bibliák
6.3.3.3.2. Az 1700-as évek fordítói és revíziói
6.3.3.3.3. 1800-1850-ig
6.3.3.3.4. 1850-1890-ig
6.3.3.3.5. 1891-1900-ig
6.3.3.3.6. 1900-1910-ig
6.3.3.3.7. 1911-1930-ig
6.3.3.3.8. 1931-1950-ig
6.3.3.3.9. 1951-1994-ig

NÉVMUTATÓ

A KÉPEK JEGYZÉKE

AZ IDÉZETT SZÖVEGEK JEGYZÉKE