Galbács Zoltán; Király Dezső: Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok

Cím: Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok Szerző: Galbács Zoltán; Király Dezső ISBN13: 3159780000551 ISBN10: 97800005511 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 1998. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 144 oldal Súly: 262 g Listaár: 630 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Szervetlen kémia

Tartalomjegyzék:

BEVEZETÉS

1. A NEMFÉMES ELEMEK

1.1. A hidrogén
1.1.1. A hidrogén előállítása alkálifémek és víz reakciójával
1.1.2. Kalcium és magnézium reakciója vízzel
1.1.3. Hidrogén előállítása savból, illetve bázisból
1.1.4. Nascens és molekuláris hidrogén hatása KMnO4 oldatra
1.1.5. Réz(II)-oxid redukciója hidrogénnel
1.1.6. A hidrogén égése és a keletkező H2O2 kimutatása
1.1.7. A hidrogén hővezető-képessége
1.1.8. Kalcium-(di)hidrid, CaH2 előállítás
1.1.9. A hidroxonium, H3O+ kimutatása indikátorokkal
1.1.10. A hidroxonium- és karbonátion reakciója
1.1.11. Hidridek reakciója vízzel

1.2. A halogének
1.2.1. A klór
1.2.1.1. A klór előállítása
1.2.1.2. A klór reakciója a fémekkel
1.2.1.3. A klór hidrolízise
1.2.1.4. A klór reakciója halogenidionokkal
1.2.1.5. A klór oxidáló hatása
1.2.1.6. A hipoklorition oxidáló tulajdonsága
1.2.1.7. A hipoklorition diszproporcionálódási reakciója
1.2.1.8. Klórdurranógáz
1.2.2. A bróm
1.2.2.1. A bróm előállítása kálium-bromátoldatból nátrium-hidrogén-szulfittal
1.2.2.2. Bróm reakciója vörösfoszforral
1.2.2.3. A bróm oldódása vízben és szerves oldószerben
1.2.3. A jód
1.2.3.1. A jód előállítása kálium-jodátoldatból nátrium-hidrogén-szulfittal
1.2.3.2. Jód reakciója vörösfoszforral
1.2.3.3. A jód oldódása vízben és szerves oldószerben
1.2.3.4. A jód és a keményítő reakciója
1.2.3.5. A jód tisztítása szublimációval
1.2.3.6. A jód reakciója nátrium-tioszulfáttal
1.2.4. A halogenidek
1.2.4.1. A fluoridion reakciói
1.2.4.2. A kloridion reakciói
1.2.4.3. A bromidion reakciói
1.2.4.4. A jodidion reakciói
1.2.5. A hidrogén-halogenidek
1.2.5.1. A hidrogén-fluorid
1.2.5.2. A hidrogén-klorid
1.2.5.3. A hidrogén-bromid
1.2.5.4. A hidrogén-jodid
1.2.6. A halogének oxosavai és azok sói
1.2.6.1. A hipoklórsav
1.2.6.2. A klórsav
1.2.6.3. A brómsav
1.2.6.4. A jódsav
1.2.6.4.1. A jódsav előállítása
1.2.6.4.2. Nátrium-jodát előállítása
1.2.6.4.3. A jodátion reakciói
1.2.6.5. A perklorátok
1.2.6.5.1. Kálium [tetraoxo-klorát(VII)], KClO4 előállítása
1.2.6.5.2. A perklorátion reakciói
1.2.7. A halogének oxidjai
1.2.7.1. Klór(I)-oxid előállítása
1.2.7.2. Jód(V)-oxid előállítása
1.2.8. A halogének egymással alkotott vegyületei. Interhalogének
1.2.8.1. Jód(I)-klorid előállítása
1.2.8.2. Jód(III)-klorid előállítása
1.2.8.3. Jód(I)-bromid előállítása

1.3. Az oxigén
1.3.1. Az oxigén előállítása KMnO4 hevítésével
1.3.1.1. Reakciók oxigénnel
1.3.2. Az ózon előállítása
1.3.2.1. Kísérletek ózonnal
1.3.3. A hidrogén-peroxid, H2O2
1.3.3.1. A hidrogén-peroxid előállítása sóiból
1.3.3.2. A hidrogén-peroxid reakciói
1.3.3.3. A hidroxidionok reakciói

1.4. A kén és vegyületei
1.4.1. A kén megjelenési formái és reakciói
1.4.1.1. A kén megjelenési formái
1.4.1.2. A kén reakciója fémekkel
1.4.1.3. A kén reakciója klórral
1.4.1.4. A kén reakciója oxigénnel
1.4.2. Szulfidok
1.4.2.1. Hidrogén-szulfid előállítása laboratóriumban
1.4.2.2. A hidrogén-szulfid égése
1.4.2.3. Poliszulfidok előállítása
1.4.2.4. A szulfidion reakciói
1.4.3. Kén-oxidok, oxosavak és sóik
1.4.3.1. Kén-dioxid előállítása
1.4.3.1.1. Reakciók kén-dioxiddal
1.4.3.2. Kén-trioxid előállítása laboratóriumban
1.4.3.3. Dikálium-peroxo-diszulfát, K2S2O8 előállítása
1.4.3.4. Nátrium-szulfit, Na2SO3 előállítása
1.4.3.5. Nátrium-tioszulfát, Na2S2O3 előállítása
1.4.3.6. Nátrium-ditionit, Na2S2O4 előállítása
1.4.3.7. Kálium-diszulfit, K2S2O5 előállítása
1.4.3.8. A szulfition reakciói és a kénessav tulajdonságai
1.4.3.9. A kénsav tulajdonságai
1.4.3.10. A szulfátion reakciói
1.4.3.11. A tioszulfátion reakciói
1.4.3.12. Peroxo-dikénsav és peroxo-monokénsav (Caro-féle sav) reakciói és tulajdonságai. Dihidrogén-[hexaoxo-peroxo-diszulfát] és dihidrogén-[trioxo-peroxo-szulfát]
1.4.3.13. A tiocianátion előállítása és reakciói
1.4.3.14. Savhalogenidek

1.5. A szelén
1.5.1. A szelén hevítése
1.5.2. A szelén égése
1.5.3. A szelenit- és szelenátion reakciói

1.6. A nitrogén és vegyületei
1.6.1. A nitrogén laboratóriumi előállítása
1.6.2. A nitrogén-oxidok előállítása és tulajdonságaik
1.6.3. Az ammónia
1.6.3.1. Az ammónia laboratóriumi előállítása
1.6.3.2. Az ammónia tulajdonságai
1.6.3.3. Fémnátrium oldása cseppfolyós ammóniában
1.6.3.4. A cseppfolyós ammónia stabilitása
1.6.3.5. A ammóniumion reakciói
1.6.4. Nátrium-amid, NaNH2 előállítása
1.6.5. Magnézium(II)-nitrid, Mg2N2 előállítása
1.6.6. A nitritek és nitrátok tulajdonságai és reakciói
1.6.6.1. Nátrium-nitrit, NaNO2 előállítása
1.6.6.2. A salétromsav, a salétromossav és a nitrition reakciói
1.6.6.3. A salétromsav és a nitrátion reakciói

1.7. A foszfor és vegyületei
1.7.1. Az elemi foszfor tulajdonságai
1.7.1.1. A foszformódosulatok oldhatósága
1.7.1.2. A foszfor reakciója oxigénnel
1.7.1.3. A két foszformódosulat gyulladási hőfokának összehasonlítása
1.7.1.4. A vörösfoszfor szublimációja
1.7.2. A foszfor reakciója halogénekkel
1.7.2.1. A foszfor-halogenidek reakciója vízzel
1.7.3. Difoszfor-pentaoxid, P2O5 előállítása
1.7.3.1. Kísérletek difoszfor-pentaoxiddal
1.7.4. A foszfonsav, H2PHO3
1.7.4.1. A foszfonsav előállítása
1.7.4.2. A foszfonsav reakciói
1.7.5. A foszforsav, H3PO4 és sói
1.7.5.2. primer-, szekunder- és tercier-foszfátok megkülönböztetése
1.7.6. Foszfor kimutatása. Mitscherlich próba

1.8. A szén és vegyületei
1.8.1. A szén-dioxid
1.8.1.1. Szárazjég előállítása és tulajdonságai
1.8.1.2. Széndioxid-előállítása
1.8.1.3. A szénsav és a szén-dioxid tulajdonságai és reakciói
1.8.1.4. A karbonátion reakciói
1.8.2. A szén-monoxid
1.8.2.1. A szén-monoxid előállítása
1.8.2.2. A szén-monoxid tulajdonságai és reakciói
1.8.3. A kalcium-karbid, CaC2 előállítása
1.8.3.1. A kalcium-karbid reakciója vízzel
1.8.4. A hidrogén-cianid, HCN és sói
1.8.4.1. A hidrogén-cianid gyenge sav jellege
1.8.4.2. A cianidion reakciói
1.8.5. Az ecetsav, CH3COOH és sói
1.8.6. Az oxálsav és sói
1.8.7. A hangyasav és a formiátok

2. A FÉLFÉMEK

2.1. A bór és vegyületei
2.1.1. A bór égése
2.1.2. A bór reakciója klórral
2.1.3. A bórsav reakciója nátrium-kloriddal
2.1.4. A bórsav észterképződése
2.1.5. A bórsav előállítása
2.1.6. A bóraxgyöngy próba
2.1.7. A borátion reakciói

2.2. Az alumínium és vegyületei
2.2.1. Az alumínium reakciója savakkal és lúgokkal
2.2.2. Az alumínium oxidációja
2.2.3. Vízbontás alumíniummal
2.2.4. Az alumínium-hidroxid amfoter jellege
2.2.5. Az alumíniumtermit reakció
2.2.6. Timsó előállítása
2.2.7. Az alumínium reakciói

2.3. A szilícium és vegyületei
2.3.1. A szilícium előállítása
2.3.2. A szilícium égése
2.3.3. A szilícium oldódása
2.3.4. Az üveg és a kvarc hőtágulása
2.3.5. A szilícium-dioxid oldhatósága
2.3.6. Az üveg oldódása vízben
2.3.7. A szilikátok előállítása
2.3.8. A szilikátok reakciói

2.4. Az arzén és vegyületei
2.4.1. Az arzén előállítása
2.4.2. Arzén-triklorid előállítása
2.4.3. Arzén-hidrogén előállítása, arzén kimutatása
2.4.4. Az arzén(III)ion reakciói
2.4.5. Az arzén(V)ion reakciói

2.5. Az antimon és vegyületei
2.5.1. Antimon-triklorid előállítása
2.5.2. Az antimon(III)ion reakciói
2.5.3. Az antimon(V)ion reakciói

3. A MÁSODFAJÚ FÉMEK

3.1. A réz és vegyületei
3.1.1. Savak hatása rézre
3.1.2. Cementálási reakció
3.1.3. A réz(II)-oxid redukciója
3.1.4. Réz(II)-vegyületek redukciója
3.1.5. A réz(II)ionok reakciói
3.1.6. víznyomok kimutatása réz(II)-szulfáttal
3.1.7. A réz lángfestése
3.1.8. Réz(I)-[tetrajodo-merkurát(II)] előállítása
3.1.9. A [Cu(NH3)4]SO4H2O előállítása
3.1.10. A K7[Cu(IO6)2] előállítása

3.2. Az ezüst és vegyületei
3.2.1. Ezüsttükör előállítása
3.2.2. Az ezüstion reakciói
3.2.3. Ezüst-permanganát előállítása
3.2.4. Ezüst-[tetrajodo-merkurát(II)] előállítása

3.3. Az arany vegyületei
3.3.1. Arany(III)-klorid
3.3.2. Az arany(III)ion redukálása

3.4. A magnézium és vegyületei
3.4.1. Magnézium és víz reakciója
3.4.2. Magnézium-oxid oldhatósága vízben
3.4.3. Magnézium reakciója savakkal, illetve lúgokkal
3.4.4. A magnézium égése SO2 és CO2 atmoszférában
3.4.5. A magnéziumion reakciói
3.4.6. Magnézium(II)-nitrid előállítása

3.5. A cink és vegyületei
3.5.1. A cink oldódása savakban és lúgokban
3.5.2. A cink égése
3.5.3. A cink(II)ion reakciói

3.6. A kadmium és vegyületei
3.6.1. A kadmium(II)ion reakciói
3.6.2. Kadmium-acetát előállítása

3.7. A higany és vegyületei
3.7.1. A higany előállítása
3.7.2. A higany oldódása
3.7.3. Cink-, kadmium- és ólomamalgám előállítása
3.7.4. A higany tisztítása
3.7.5. A dihigany(I)ion (Hg22+) reakciói
3.7.6. A higany(II)ion (Hg2+) reakciói

3.8. A tallium és vegyületei
3.8.1. A tallium(I)ion reakciói

3.9. Az ón és vegyületei
3.9.1. Az ón oldódásának vizsgálata
3.9.2. Ónozás
3.9.3. Az ón(II)ion reakciói
3.9.4. Az ón(IV)ion reakciói
3.9.5. Lumineszcencia próba
3.9.6. Ón(IV)-klorid előállítása

3.10. Az ólom és vegyületei
3.10.1. Kristályos ólom előállítása
3.10.2. Az ólom oldódása savakban
3.10.3. Az ólom(II)ion reakciói
3.10.4. Ólom(II)-oxid előállítása
3.10.5. Ólom(IV)-oxid előállítása
3.10.6. Triólom-tetraoxid előállítása

3.11. A bizmut és vegyületei
3.11.1. A bizmut(III)ion reakciói

4. AZ ALKÁLIFÉMEK

4.1. Az alkálifémek lángfestése

4.2. A nátrium fémes fényének bemutatása

4.3. Nátriumamalgám előállítása

4.4. A nátrium hatása vízre

4.5. A nátrium égése

4.6. A lítiumion reakciói

4.7. A nátriumion reakciói

4.8. A káliumion reakciói

5. AZ ALKÁLIFÖLDFÉMEK ÉS VEGYÜLETEIK

5.1. Az alkáliföldfémek lángfestése

5.2. A kalciumion reakciói

5.3. A gipsz (CaSO4.2H2O)

5.4. Mészégetés, mészoltás

5.5. A habarcs kötése

5.6. Klórmész előállítása

5.7. A stronciumion reakciói

5.8. A báriumion reakciói

5.9. Bárium-tiokarbonát (BaCS3) előállítása

6. AZ ÁTMENETIFÉMEK ÉS VEGYÜLETEIK

6.1. A titán és vegyületei
6.1.1. A titán-dioxid feltárása
6.1.2. A titán(IV) vegyületek hidrolízise
6.1.3. A titán(IV) vegyületek reakciói

6.2. A vanádium és vegyületei
6.2.1. Divanádium-pentaoxid, V2O5 előállítása
6.2.2. Vanádium(V) savak
6.2.3. Vanádiumvegyületek redukciója
6.2.4. A vanádium(V)ion reakciói
6.2.5. Peroxo-vanadátok
6.2.6. A vanádium-klorid szublimációja

6.3. A króm és vegyületei
6.3.1. A króm(III) vegyületek tulajdonságai
6.3.2. A króm(VI) vegyületek tulajdonságai
6.3.3. Króm(IV)-oxid, CrO3 előállítása
6.3.4. Króm(II)-oxid, Cr2O3 előállítása
6.3.5. A króm-oxidok oldhatósága
6.3.6. Kromil-klorid előállítása
6.3.7. A króm(III)-klorid-hidrát izomériája
6.3.8. Krómtimsó előállítása

6.4. A molibdénvegyületek tulajdonságai

6.5. A volframvegyületek tulajdonságai

6.6. A mangán és vegyületei
6.6.1. A mangán(II) vegyületek reakciói
6.6.2. A mangán(VII) vegyületek
6.6.3. A KMnO4 termikus bomlása
6.6.4. Mangán(VII)-oxid, Mn2O7 előállítása
6.6.5. Kálium(I)-manganát, K2MnO4 előállítása
6.7. A vas és vegyületei
6.7.1. A vas(II) vegyületek reakciói
6.7.2. A vas(III) vegyületek reakciói
6.7.3. Pirofóros vas előállítása
6.7.4. A vas passziválása
6.8. A kobalt és vegyületei
6.8.1. A kobalt(II)ion reakciói
6.8.2. A kobaltsók színváltozása
6.9. A nikkel
6.9.1. A nikkel(II)ion reakciói