Teszt szöveg | ||
Az ön kosara üres.
2=1 Házas Misszió
Apologetica Könyvkiadó
Caeta Könyvkiadó
Danica Könyvkiadó
DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Design Media Publishing
Egely
Erawan
Erdély Történeti Alapítvány
Fátyol Kiadó
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Filmtett Egyesület
Hermeneutikai Kutatóközpont
JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója)
JEL Könyvkiadó
JEL-Odigitria Kiadó
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Magyarszék
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, Marosszentgyörgy
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Koinónia Kiadó
Lectum Kiadó 2008-ig
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Martinus Kiadó
Maximus Kiadó
Napkelet Bölcseleti Iskola
Oander
Ős-Kép Kiadó
OSKAR Kiadó
Projectograph Kiadó
Prospero
Quintus Kiadó
Rézbong Kiadó
Sarutlan Kármelita Nővérek
Savaria exkluzív kiadványok
Savaria University Press
Szegedi Középkorász Műhely
Terebint Kiadó
Új Város Alapítvány
Universitas Kiadó
Zsaka Design
Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Tartalomjegyzék:
Előszó
Bevezetés
I. fejezet – A HORVÁTOK HONFOGLALÁSA ÉS A FÜGGETLEN HORVÁT KIRÁLYSÁG BUKÁSA
A horvát történelem forrásai
A horvát hisztoriográfia
A horvátok honfoglalása
A nép neve
Az állam megalapítása
Trpimir (845–865), a horvát uralkodóház megalapítója
Branimir (879–892), a független horvát hercegség megalapítója
Horvátország királyság lesz Tomiszláv (910–923) idején
Sztjepán Drzsiszláv (969–997), Horvátország és Dalmácia királya
IV. Petar Kresimir (1058–1075) kiterjesztette hatalmát a szomszéd területekre
Zvonimir (1075–1089), a pápa szövetségese
II. Sztjepán (1089–1090), az utolsó Trpimirovics-házi uralkodó
Szent László királyunk és a horvátok
Kálmán király a horvát trónon
Horvátország állami szervezete a nemzeti uralkodóház idején
Az udvar
Az udvari kancellária
Az államkincstár (aerarium regium, fiscus regales)
A horvát bán
A zsupánságok, a zsupánok
A városok (civitatis)
A falu (villa)
Az egyház
Jogforrások
II. fejezet – A MAGYAR–HORVÁT ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖNYVES KÁLMÁNTÓL 1526-IG
A magyar–horvát államközösség kezdetei
Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban
Könyves Kálmán (1095–1116)
II. István (1116–1131)
II. (Vak) Béla (1131–1141)
II. Géza (1141–1162)
III. István (1162–1172) – Horvátország a bizánciak kezére került
III. Béla (1172–1196) visszavette Horvátországot és Dalmáciát Bizánctól
Imre (1196–1204). A keresztesek elfoglalták Zárát Velence számára
II. András (1205–1235) Aranybullája
A horvát főurak ellenségeskedései
A bribiri (brebiri) hercegek (Subicsok)
Vegliai hercegek (knezivo Krčki)
Kacsics (omisi) hercegek
Cetini hercegek
Babonics (Baboneg) Vodicsai hercegek
IV. Béla (1235–1270) és a tatárjárás
V. István (1270–1272)
A Subicsok (későbbi Zrínyiek)
Az Anjou-házi királyok uralkodása
Horvátország I. Károly idején
I. (Nagy) Lajos kiterjesztette hatalmát Horvátországra is
Mária uralkodása (1382–1385, 1386–1395) – horvátországi lázadás
Trón körüli zavargások
(Hunyadi) Mátyás (1458–1490)
II. Ulászló (1490–1516)
II. Lajos (1516–1526)
Bosznia alkotmány- és jogtörténete
A boszniai bogumilok (eretnekek)
A boszniai uralkodók
Horvátország belső szervezete az 1102–1526-ig terjedő időszakban
Horvátország alkotmányossága
A Szent Korona eszme
Horvátország alkotmánya
A horvát bán
A horvát szábor
A szlavón szábor
1. A bán elnöklete alatt tartott szlavón szábor
2. A király elnöklete alatt tartott szlavón szábor
A horvát–dalmát szábor
Az ítélőmester (protonotarius, prabilježnik)
Az igazságszolgáltatás
Az adózás
A vármegyék, zsupánságok (comitatus)
A városok
A pénznem és a címerek
Az egyház
A jogforrások
1. A szokásjog
1.1. A Hármaskönyv (Tripartitum)
1.2. A városi jogkönyvek
1.3. A tárnoki cikkek (Articuli juris tavernicalis)
2. A törvény
2.1. A vinodoli törvénykönyv
3. A privilégium
4. A statutum
A Raguzai Köztársaság (Respublica Ragusina) története
Raguza belső berendezkedése
A Nagytanács
A Bölcsek tanácsa – Szenátus
Kistanács
A herceg (rector)
Raguza hadserege
A raguzai diplomácia
Az egyház
Raguza tengerészete
A Raguzai Köztársaság bukása
III. fejezet – A MOHÁCSI VÉSZTŐL 1848-IG
Két király a trónon: I. Ferdinánd és Szapolyai János
I. Miksa (1564–1576)
A horvát parasztfelkelés
I. Rudolf (1576–1608)
A katonai határőrvidék keletkezése és megszűnése
A tizenötéves háború
II. Mátyás (1608–1619)
II. Ferdinánd (1619–1637), III. Ferdinánd (1635–1637–1657) és I. Lipót (1657–1705)
Wesselényi-féle (Zrínyi–Frangepán) összeesküvés
A felszabadulási hadjárat
A Habsburg-abszolutizmus kifejlődése
I. József (1705–1711) és III. Károly (1711–1740)
A horvát Pragmatica Sanctio
Mária Terézia (1740–1780)
A mai Szlavónia megalapítása
Fiume
II. József (1780–1790)
A horvát kérdés
I. Ferenc (1792–1835)
Az illír mozgalom
V. Ferdinánd (1835–1848)
Az első pártok Horvát-Szlavónországban
Horvátország belső szervezete 1526–1848 között
Az ország neve
Báni tanács 1848–1850
Vármegyék (županie)
Városok
Horvát-Szlavónország úrbéri viszonyai
Az egyház
Irodalom
Mellékletek
A horvát bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
Miért dalmaták?
A bunyevácok letelepedése Magyarországon
A szegedi dalmaták
Tisztújítások Szegeden a 18. század első felében
Bajalics (Bajalia, Bajadics)
Dugonics (Dugonya)
Siskovics (Siskovity)
Vedres (Vedrić, Vödrits, Vődrős)
A horvát (szlavón-dalmát) bánok (a magyar királyok idején)
Térképek
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom