Heka László: Horvát alkotmány- és jogtörténet I.

Cím: Horvát alkotmány- és jogtörténet I. Szerző: Heka László ISBN13: 3159780000728 ISBN10: 97800007211 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2000. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 312 oldal Súly: 504 g Listaár: 2835 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Hol kapható: Ezt a könyvet megvásárolhatja viszonteladó partnereinknél is. BUDAPEST: RONNI Bt. (tel: 0036203312689, web: www.ronniszakkonyv.hu). Vásárlás előtt tájékozódjon telefonon, hogy valóban van-e példányuk! Nyelv: magyar Témakör: Jogtudomány

Tartalomjegyzék:

Előszó

Bevezetés

I. fejezet – A HORVÁTOK HONFOGLALÁSA ÉS A FÜGGETLEN HORVÁT KIRÁLYSÁG BUKÁSA
A horvát történelem forrásai
A horvát hisztoriográfia
A horvátok honfoglalása
A nép neve
Az állam megalapítása
Trpimir (845–865), a horvát uralkodóház megalapítója
Branimir (879–892), a független horvát hercegség megalapítója
Horvátország királyság lesz Tomiszláv (910–923) idején
Sztjepán Drzsiszláv (969–997), Horvátország és Dalmácia királya
IV. Petar Kresimir (1058–1075) kiterjesztette hatalmát a szomszéd területekre
Zvonimir (1075–1089), a pápa szövetségese
II. Sztjepán (1089–1090), az utolsó Trpimirovics-házi uralkodó
Szent László királyunk és a horvátok
Kálmán király a horvát trónon
Horvátország állami szervezete a nemzeti uralkodóház idején
Az udvar
Az udvari kancellária
Az államkincstár (aerarium regium, fiscus regales)
A horvát bán
A zsupánságok, a zsupánok
A városok (civitatis)
A falu (villa)
Az egyház
Jogforrások

II. fejezet – A MAGYAR–HORVÁT ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖNYVES KÁLMÁNTÓL 1526-IG
A magyar–horvát államközösség kezdetei
Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban
Könyves Kálmán (1095–1116)
II. István (1116–1131)
II. (Vak) Béla (1131–1141)
II. Géza (1141–1162)
III. István (1162–1172) – Horvátország a bizánciak kezére került
III. Béla (1172–1196) visszavette Horvátországot és Dalmáciát Bizánctól
Imre (1196–1204). A keresztesek elfoglalták Zárát Velence számára
II. András (1205–1235) Aranybullája
A horvát főurak ellenségeskedései
A bribiri (brebiri) hercegek (Subicsok)
Vegliai hercegek (knezivo Krčki)
Kacsics (omisi) hercegek
Cetini hercegek
Babonics (Baboneg) Vodicsai hercegek
IV. Béla (1235–1270) és a tatárjárás
V. István (1270–1272)
A Subicsok (későbbi Zrínyiek)
Az Anjou-házi királyok uralkodása
Horvátország I. Károly idején
I. (Nagy) Lajos kiterjesztette hatalmát Horvátországra is
Mária uralkodása (1382–1385, 1386–1395) – horvátországi lázadás
Trón körüli zavargások
(Hunyadi) Mátyás (1458–1490)
II. Ulászló (1490–1516)
II. Lajos (1516–1526)
Bosznia alkotmány- és jogtörténete
A boszniai bogumilok (eretnekek)
A boszniai uralkodók
Horvátország belső szervezete az 1102–1526-ig terjedő időszakban
Horvátország alkotmányossága
A Szent Korona eszme
Horvátország alkotmánya
A horvát bán
A horvát szábor
A szlavón szábor
1. A bán elnöklete alatt tartott szlavón szábor
2. A király elnöklete alatt tartott szlavón szábor
A horvát–dalmát szábor
Az ítélőmester (protonotarius, prabilježnik)
Az igazságszolgáltatás
Az adózás
A vármegyék, zsupánságok (comitatus)
A városok
A pénznem és a címerek
Az egyház
A jogforrások
1. A szokásjog
1.1. A Hármaskönyv (Tripartitum)
1.2. A városi jogkönyvek
1.3. A tárnoki cikkek (Articuli juris tavernicalis)
2. A törvény
2.1. A vinodoli törvénykönyv
3. A privilégium
4. A statutum
A Raguzai Köztársaság (Respublica Ragusina) története
Raguza belső berendezkedése
A Nagytanács
A Bölcsek tanácsa – Szenátus
Kistanács
A herceg (rector)
Raguza hadserege
A raguzai diplomácia
Az egyház
Raguza tengerészete
A Raguzai Köztársaság bukása

III. fejezet – A MOHÁCSI VÉSZTŐL 1848-IG
Két király a trónon: I. Ferdinánd és Szapolyai János
I. Miksa (1564–1576)
A horvát parasztfelkelés
I. Rudolf (1576–1608)
A katonai határőrvidék keletkezése és megszűnése
A tizenötéves háború
II. Mátyás (1608–1619)
II. Ferdinánd (1619–1637), III. Ferdinánd (1635–1637–1657) és I. Lipót (1657–1705)
Wesselényi-féle (Zrínyi–Frangepán) összeesküvés
A felszabadulási hadjárat
A Habsburg-abszolutizmus kifejlődése
I. József (1705–1711) és III. Károly (1711–1740)
A horvát Pragmatica Sanctio
Mária Terézia (1740–1780)
A mai Szlavónia megalapítása
Fiume
II. József (1780–1790)
A horvát kérdés
I. Ferenc (1792–1835)
Az illír mozgalom
V. Ferdinánd (1835–1848)
Az első pártok Horvát-Szlavónországban
Horvátország belső szervezete 1526–1848 között
Az ország neve
Báni tanács 1848–1850
Vármegyék (županie)
Városok
Horvát-Szlavónország úrbéri viszonyai
Az egyház

Irodalom

Mellékletek
A horvát bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
Miért dalmaták?
A bunyevácok letelepedése Magyarországon
A szegedi dalmaták
Tisztújítások Szegeden a 18. század első felében
Bajalics (Bajalia, Bajadics)
Dugonics (Dugonya)
Siskovics (Siskovity)
Vedres (Vedrić, Vödrits, Vődrős)

A horvát (szlavón-dalmát) bánok (a magyar királyok idején)

Térképek