Hevesi Imre; Szatmári Sándor: Bevezetés az atomfizikába: Héjfizika

Cím: Bevezetés az atomfizikába: Héjfizika Szerző: Hevesi Imre; Szatmári Sándor ISBN13: 3159780000780 ISBN10: 978000078X Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2007. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 444 oldal Súly: 726 g Listaár: 3780 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Atomfizika, magfizika és részecskefizika

Tartalomjegyzék:

A. AZ ANYAG ATOMOS SZERKEZETE

1. Az atomfogalom kialakulása és az atomok létezésének bizonyítékai

2. Az atomok tömege
(a) A relatív atomtömeg és a relatív molekulatömeg
(b) A moláris tömeg és a moláris térfogat

3. Az Avogadro-állandó meghatározása
(a) Az NA meghatározása a „leülepedési” vagy szedimentációs egyensúly alapján
(b) Az NA meghatározása a Brown-féle mozgás alapján
(c) Az NA meghatározása radioaktivitás alapján
(d) Az NA meghatározása elektrolízis alapján

4. Az atomok nagysága
(a) Az atomok nagyságának meghatározása az NA Avogadro-állandó segítségével
(b) Az atomok nagyságának meghatározása a „saját térfogatból”
(c) Az atomok nagyságának meghatározása ütközési hatáskeresztmetszetből
(d) Az atomok nagyságának meghatározása a közepes szabad úthosszból
(e) Az atomok nagyságának meghatározása a röntgensugaraknak kristályokon történő diffrakciója alapján
(f) Megjegyzés az atomok „nagyságáról” és „láthatóságáról”

B. AZ ELEKTROMOSSÁG „ATOMOS SZERKEZETE”; ELEKTRONOK ÉS IONOK

5. Az elemi töltés; az elektron
(a) Az elektrolízis törvényei és az elektromosság atomos szerkezete
(b) A katódsugarak és az elektron
(c) Az elemi töltés meghatározása
(d) Az elektron töltésének meghatározása az elektronemisszió zajából

6. Az elektron fajlagos töltése
(a) Az elektron mozgása elektromos és mágneses terekben
(b) Az elektron fajlagos töltésének kísérleti meghatározása

7. Az elektron tömege
(a) Az elektron tömegének függése a sebességtől
(b) A tömeg és az energia közötti kapcsolat
(c) Néhány megjegyzés az elektron fogalmával kapcsolatban

8. Az ionok fajlagos töltésének meghatározása; tömegspektroszkópok
(a) Csősugarak: A Thomson-féle parabolamódszer
(b) Tömegspektroszkópok

9. Izotópok
(a) Az elemek izotóp összetétele
(b) Az izotópok szétválasztása, illetve dúsítása

C. AZ ATOM SZERKEZETE; AZ ELSŐ ATOMMODELLEK

10. A Thomson-féle atommodell

11. Elektronok áthaladása vékony fémlemezeken és gázokon

12. Az α-részecskék szóródása
(a) Az α-részecskék
(b) Az α-részecskék szóródása vékony fémlemezeken

13. A Rutherford-féle szórási formula levezetése
(a) A  szórási szög és a b ütközési paraméter kapcsolata
(b) A D vastagságú vékony fólián áthaladó α-részecskék szóródása; a Rutherford-féle formula

14. A Rutherford-féle szórási formula kísérleti igazolása
(a) A szórási törvényben megadott függvénykapcsolat helyességének kísérleti igazolása
(b) A Ze magtöltés, illetve a Z magtöltésszám meghatározása
(c) További kísérleti eredmények; az atommag

15. A A Rutherford-féle atommodell

D. A SUGÁRZÁS KVANTUMOS TERMÉSZETE; A FOTONOK

16. A hőmérsékleti sugárzás
(a) Kvalitatív tapasztalatok
(b) Sugárzási egyensúly üregben
(c) A sugárzás intenzitása
(d) Elektromágneses hullámok az üregben
(e) Kirchhoff-törvénye
(f) Az abszolút fekete test
(g) A fekete sugárzás törvényei

17. A Planck-féle sugárzási törvény
(a) A Planck-féle sugárzási formula
(b) A fekete sugárzás „résztörvényeinek” levezetése a Planck-féle sugárzási törvényből
(c) A Planck-féle formula Einsteintől származó levezetése
(d) Nem fekete testek sugárzása
(e) A sugárzási törvények alkalmazása magas hőmérsékletek mérésére

18. A fényelektromos hatás (fotoeffektus)
(a) Kísérleti eredmények
(b) A fénykvantum (foton) hipotézis
(c) Az Einstein-egyenlet kísérleti igazolása
(d) Néhány további megjegyzés a fotoeffektusról*

19. A röntgensugárzás

(a) A röntgensugarak; előállításuk és néhány tulajdonságuk
(b) A röntgensugárzás összetétele
(c) A fékezési röntgensugárzás keletkezésének mechanizmusa
(d) A Planck-állandó meghatározása
(e) A fény korpuszkuláris természetét igazoló további kísérletek

20. A Compton-effektus
(a) A Compton-effektus; kísérleti eredmények
(b) A Compton-effektus értelmezése
(c) A röntgenfotonok által meglökött elektronok

21. A fénynyomás
(a) A fénynyomás hullámelméleti értelmezése
(b) A fénynyomás fotonelméleti értelmezése
(c) A fénynyomás nagysága

22. A fény kettős természete
(a) A fény hullám- és fotonelmélete
(b) A fény hullám- és fotonelméletének összeegyeztetésére irányuló próbálkozások

E. A BOHR- ÉS A BOHRSOMMERFELD-FÉLE ATOMMODELL

23. A Bohr-féle atommodell
(a) A Bohr-féle posztulátumok
(b) A Bohr-féle posztulátumok igazolása Franck és Hertz elektronütközési kísérleteivel

24. A hidrogénatom optikai spektruma
(a) Az optikai spektrumokról általában
(b) A hidrogénatom spektrumának fő kísérleti törvényszerűségei

25. A hidrogénatom Bohr-féle elmélete
(a) A hidrogénatom elemi elmélete a Bohr-modell szerint
(b) A H-atom színképének értelmezése a Bohr-elmélettel
(c) A hidrogénszerű ionok spektruma
(d) A mag mozgásának tekintetbevétele a Bohr-modellben

26. A BohrSommerfeld-féle hidrogénatom modell
(a) A Bohr-modell SOMMERFELDtől származó továbbfejlesztése
(b) Az energiaelfajulás feloldása a relativisztikus tömegváltozás révén

27. A Bohr-Sommerfeld-féle elmélet korlátai
(a) A BohrSommerfeld-féle elmélet jelentősége és hiányosságai
(b) A Bohr-féle korreszpondencia elv
(c) A Rydberg-atomok

F. ANYAGHULLÁMOK; A RÉSZECSKÉK KETTŐS TERMÉSZETE

28. De Broglie hipotézise: „részecske-hullám kettősség”
(a) A de Broglie-hullámok
(b) A de Broglie-hullámok néhány tulajdonsága

29. Az anyaghullámok kísérleti bizonyítékai
(a) A de Broglie-hullámok hullámhossza
(b) Elektronsugarak diffrakciója
(c) Atom- és molekulanyalábok diffrakciója
(d) Neutronok diffrakciója

30. Hullámcsomag és részecske
(a) A részecske mint hullámcsomag
(b) A de Broglie-hullámok valószínűségi jelentése

31. Hullámcsoport (hullámcsomag) keletkezése és tulajdonságai

(a) Síkhullámok szuperpozíciója
(b) A hullámcsoport (hullámcsomag)
(c) Fázissebesség és csoportsebesség

32. A Heisenberg-féle határozatlansági relációk

(a) A részecske-hullám dualizmusból következő határozatlansági összefüggések
(b) Példák a határozatlansági relációkra
(c) A határozatlansági relációk néhány következménye

G. AZ ATOM HULLÁMMECHANIKAI MODELLJE

33. A Schrödinger-egyenlet

(a) Az időtől függő Schrödinger-egyenlet
(b) Az állapotfüggvény fizikai jelentése
(c) Az időtől független Schrödinger-egyenlet

34. Egyszerű rendszerek Schrödinger-egyenletének sajátértékei

(a) Szabad részecske
(b) A síkbeli rotátor
(c) A lineáris harmonikus oszcillátor
(d) Részecske végtelenül mély potenciálgödörben
(e) Részecske áthaladása potenciálfalon (alagútjelenség)
(f) Elektron véges mélységű potenciálgödörben (téremisszió)

35. A fizikai mennyiségek mint operátorok


36. A hidrogénatom hullámmechanikai modellje

(a) Részecske mozgása centrális erőtérben
(b) A hidrogénatom
(c) A térbeli rotátor

H. ATOMSZÍNKÉPEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK

37. Az alkálifém-atomok spektrumai
(a) Kísérleti eredmények
(b) A spektrum modellszerű értelmezése; a vegyértékelektron-modell

38. Spektrumok multiplicitása és az elektronspin

(a) Az alkálispektrumok dublett szerkezete; kísérleti tapasztalatok
(b) A pályamozgás impulzus- és mágneses momentuma
(c) Az elektron spinje és saját mágneses momentuma
(d) A giromágneses hányados mérése; az Einsteinde Haas-féle kísérlet
(e) Az iránykvantálás kísérleti igazolása; a SternGerlach-féle kísérlet
(f) A finomszerkezet és a spin-pálya kölcsönhatás

39. A finomszerkezeti formula

(a) A spin-pálya kölcsönhatásból és a relativisztikus kinetikai energiából származó korrekció
(b) A hidrogénatom finomszerkezete és a Lamb-féle vonaleltolódás
(c) Az alkálispektrumok dublett szerkezetének értelmezése finomszerkezeti képlettel

I. TÖBBELEKTRONOS ATOMOK

40. A hélium atom spektruma

(a) Kísérleti eredmények
(b) Atom két elektronnal

41. A termek rendszerezése a vektormodell alapján

(a) Az LS-csatolás (RusselSaunders-féle vagy normális csatolás)
(b) A jj-csatolás
(c) A bonyolultabb spektrumok néhány törvényszerűsége

42. Az atom mágneses momentuma

(a) A Landé-féle g-faktor
(b) Az atom vektormodellje

43. A Zeeman-effektus

(a) Kísérleti eredmények
(b) A normális Zeeman-effektus klasszikus elektronelméleti értelmezése
(c) A Zeeman-effektus (modellszerű) kvantumelméleti értelmezése
(d) Elektron paramágneses rezonancia; ESR

44. A röntgenspektrumok

(a) Kísérleti eredmények; Moseley-törvénye
(b) A röntgenspektrumok keletkezése*
(c) Az abszorpciós röntgenspektrum

45. Az elemek periódusos rendszere

(a) A periódusos rendszer és az elektronok héjszerkezete; a Pauli-elv
(b) A periódusos rendszer felépítése és értelmezése*
(c) Az atomok alapállapotai

46. Az atomok gerjesztett állapotai*

(a) Atomok gerjesztése ütközéssel
(b) A gerjesztett állapotok élettartama
(c) Az atomok ionizálása
(d) Hőmérsékleti gerjesztés és ionizálás
(e) Atomok gerjesztése fényelnyelés útján

47. A színképvonalak hiperfinom szerkezete

(a) Az atommag spinje és mágneses momentuma
(b) Az atommagok spinjének és mágneses momentumának mérése

J. AZ ATOMOK ÉS AZ ELEKTROMÁGNESES TÉR KÖLCSÖNHATÁSA

48. Az atomok sugárzása

(a) Az atomok dipólusmomentuma és a sugárzás*
(b) Az Einstein-féle átmeneti valószínűségek
(c) Kiválasztási szabályok
(d) A spektrumvonalak intenzitása és polarizációja
(e) A színképvonalak kiszélesedése

49. A lézer

(a) A lézer működési elve
(b) Populáció inverzió létrehozása; energia pumpálás
(c) Néhány lézertípus
(d) A lézerfény tulajdonságai és alkalmazásai
(e) Nemlineáris optika

K. MOLEKULASZERKEZET

50. Kötési mechanizmusok

(a) Ionos (heteropoláros) kötések
(b) Kovalens (homeopoláris) kötések
(c) A hidrogén kötés
(d) A van der Waals-kötések

51. A molekula energianívói és molekulaspektrumok*

(a) A molekula energianívói
(b) A spektrumok értelmezése

52. A Raman-effektus*


53. A molekulaszerkezet meghatározására való főbb jelenségcsoportok*


FÜGGELÉK
F-1. Fontosabb fizikai állandók
F-2. Gyakrabban előforduló atomtömegek táblázata
F-3. Felhasznált irodalom, illetve hivatkozási jegyzék
(a) Felhasznált és ajánlott irodalom
(b) Ábrák és fotók forrásmunkái

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ