Teszt szöveg | ||
Az ön kosara üres.
2=1 Házas Misszió
Apologetica Könyvkiadó
Caeta Könyvkiadó
Danica Könyvkiadó
DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Design Media Publishing
Egely
Erawan
Erdély Történeti Alapítvány
Fátyol Kiadó
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Filmtett Egyesület
Hermeneutikai Kutatóközpont
JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója)
JEL Könyvkiadó
JEL-Odigitria Kiadó
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Magyarszék
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, Marosszentgyörgy
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Koinónia Kiadó
Lectum Kiadó 2008-ig
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Martinus Kiadó
Maximus Kiadó
Napkelet Bölcseleti Iskola
Oander
Ős-Kép Kiadó
OSKAR Kiadó
Projectograph Kiadó
Prospero
Quintus Kiadó
Rézbong Kiadó
Sarutlan Kármelita Nővérek
Savaria exkluzív kiadványok
Savaria University Press
Szegedi Középkorász Műhely
Terebint Kiadó
Új Város Alapítvány
Universitas Kiadó
Zsaka Design
Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Tartalomjegyzék:
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
1. A FORMÁLIS SZEMANTIKA ALAPJAI
1.1. Hogyan lehetséges a formális szemantika mint tudomány?
1.1.1. Modellek
1.1.2. A formális szemantika mint modellépítő tudomány
1.2. A formális szemantika alapfeltevései
1.2.1. A kompozicionalitás elve
1.2.2. A két szemantikai alapkategória: a (kijelentő) mondat és a (tulajdon)név
1.2.3. A mondatjelentés és az igazságfeltételek
1.2.4. Intenzió és extenzió
1.2.5. A tulajdonnév szemantikája
1.2.5.1. A tulajdonnév mint merev jelölő
1.3. A formális szemantika módszertana
1.3.1. A legfontosabb módszertani elv
1.3.2. A természetes nyelv és a logikai nyelvek közötti megfeleltetés módja a formális szemantikában
2. PREDIKÁTUMOK ÉS ARGUMENTUMOK
2.1. A mondatjelentés mint kiindulópont
2.2. Az elsőrendű predikátumlogika
2.2.1. Az elsőrendű predikátumlogika elemei
2.2.2. Az elsőrendű predikátumlogika szintaxisa
2.2.3. Interpretáció
2.3. A tárgyatlan igéket tartalmazó mondatok jelentése: első megközelítés
2.4. A tárgyas igéket tartalmazó mondatok jelentése predikátumlogikai keretben
2.5. Összefoglalás
3. SZEMANTIKAI ÉRTÉKEK MINT FÜGGVÉNYEK
3.1. A típuselméleti logika alapjai
3.1.1. Függvények mindenütt
3.1.2. Kvantorok mint függvények
3.1.3. A curryzés fogalma
3.1.4. Elszaporodó függvények és régi problémák új köntösben
3.1.5. A megoldás: a λ-operátok
3.1.6. Formális felépítés
3.1.6.1. A típuselméleti logika jelkészlete és szintaxisa
3.1.6.2. A típuselméleti logika szemantikája
3.1.7. Konverziós szabályok
3.1.7.1. A β-konverzió és az α-konverzió
3.1.7.2. A η-konverzió
3.2. Az igei predikátumok fordítása egy típuselméleti nyelvben
3.2.1. A tárgyatlan igék fordítása
3.2.2. A tárgyas igék fordítása
3.3. Összefoglalás
4. MONDATMŰVELETEK
4.1. Az és és a vagy kötőszót tartalmazó mondatok és más összetevők
4.1.1. A mondatokat összekapcsoló és, vagy kötőszók fordításának általános kérdései
4.1.2. Az és és a vagy kötőszók használatának speciális kérdései
4.1.2.1. Az és kötőszó „többértelműsége” és egy „szinonímája”
4.1.2.2. Kétféle vagy van-e a természetes nyelvben?
4.1.3. A igei kifejezéseket összekapcsoló és és vagy kötőszók
4.1.4. A főnévi kifejezéseket összekapcsoló és és vagy kötőszók
4.2. A feltételes mondatok interpretációja
4.3. Tagadás a természetes nyelvben
4.4. Összefoglalás
5. A MÓDOSÍTÓ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE
5.1. A névszói állítmányok
5.2. A attributív melléknevek jelentése
5.2.1. Az attributív melléknevek fordításának típusai
5.2.1.1. A konjunkciós kombináció művelete
5.2.1.2. Egy melléknév – több fordítás?
5.2.2. Szempontok a módszerek közötti választáshoz; a melléknevek osztályozása
5.2.2.1. A relatív melléknevek fordításának problémái
5.2.2.2. A attributív és a predikatív melléknevek megkülönböztetése
5.3. Ragos főnévi kifejezések módosítói szerepben
5.4. Az adverbiumok jelentése
5.4.1. A módhatározók jelentése
5.4.2. Az adverbiumok további osztályai
5.5. Összefoglalás
6. ESEMÉNYSZEMANTIKA ÉS AZ IGEIDŐ KEZELÉSE
6.1. Miért van szükség az ’események’ kategóriájára?
6.1.1. A davidsoni alapok
6.1.2. A neo-davidsoni változat
6.2. Érvek az események léte mellett
6.2.1. Eseményekre vonatkozó kifejezések
6.2.2. Az anaforikus visszautalás lehetősége
6.2.3. A módosító kifejezések szemantikája
6.2.4. A nominalizáció
6.2.5. Explicit kvantifikáció események felett
6.3. A kompozicionális keret
6.3.1. Tárgyatlan ige
6.3.2. Tárgyas ige
6.3.3. Módosítók
6.3.3.1. Helyhatározó
6.3.3.2. Eszközhatározó
6.3.3.3. Nem-interszektív módosítás
6.4. Az igeidő kezelése
7. A KVANTOROS KIFEJEZÉSEK SZEMANTIKÁJA
7.1. A kvantoros főnévi kifejezések fordítása egy típuselméleti logikai nyelvre
7.1.1. Lehet-e a kvantoros főnévi kifejezések fordítása e típusú?
7.1.2. Lehet-e a kvantoros főnévi kifejezések fordítása ‹e, t› típusú?
7.1.3. A kvantoros főnévi kifejezések fordítása ‹‹e, t›, t› típusú kifejezésként
7.2. Az általánosított kvantorok elmélete és annak nyelvészeti alkalmazása
7.2.1. Az általánosított kvantorok a logikában
7.2.2. Az általánosított kvantorok elmélete nyelvészeti alkalmazásainak háttere
7.3. A természetes nyelvi determinánsok jelentésének jellemzése
7.3.1. A természetes nyelvi determinánsokra jellemző általános tulajdonságok
7.3.2. A természetes nyelvi determinánsok sajátos osztályai
7.3.2.1. A természetes nyelvi determinánsok mint relációk
7.3.2.2. Monotonitási tulajdonságok szerinti osztályozás
7.3.2.3. A természetes nyelvi determinánsok néhány további altípusa
7.3.2.4. A monotonitás és a jólformáltság összefüggései
7.3.2.5. Determinánsok az egzisztenciális mondatokban
8. KONTEXTUS, STRUKTURÁLT MODELLEK, DISKURZUS
8.1. A határozott névelős főnévi kifejezések jelentése
8.1.1. A Russel-féle elemzés
8.1.2. A határozott névelős főnévi kifejezések referáló képessége
8.1.3. A határozott főnévi kifejezések az általánosított kvantorok elméletében
8.1.4. A kontextus szerepe
8.2. Az általánosított kvantoroktól a strukturált denotációk felé
8.2.1. Háttérhalmazok és tanúhalmazok
8.2.2. A tanúhalmazok jelentősége a nyelvészetben
8.3. Strukturált modellek és nyelvészeti alkalmazásaik
8.3.1. A struktúrák felé
8.3.2. Félhálók
8.3.3. A többes számú DP-kel kapcsolatos problémák
8.3.3.1. Disztributív és kollektív referenciájú predikátumok
8.3.3.2. A többes számú határozott leírások
8.3.3.3. A predikátumok referenciális tulajdonságainak modellezése
8.3.4. Az anyagnevek szemantikájáról
8.4. A névmások interpretációja, a diskurzus-szemantika alapjai
8.4.1. A névmások anaforikus és deiktikus használata
8.4.2. A névmások kötött változóként való értelmezése
8.4.3. A kötött változós elemzés problémái: a diskurzus- és a szamaras anaforák
9. A KVANTOROK HATÓKÖRE ÉS A GRAMMATIKA
9.1. Két adósság
9.2. A tárgyi szerepű kvantoros DK-k interpretációja
9.3. A több kvantort tartalmazó mondatok interpretációjának kérdései
9.3.1. Hatóköri többértelműségek a természetes nyelvekben
9.3.2. Stratégiák a hatóköri többértelműséget mutató mondatok interpretációjára
9.3.2.1. Szintaktikai alapú megoldási javaslatok
9.3.2.2. Hatóköri többértelműség rugalmas típusokkal
9.3.2.3. A Cooper-féle tároló módszere
9.3.2.4. A hatókör többértelműsége és a kvantorok szemantikai tulajdonságai
10. INTENZIONALITÁS
10.1. Bevezetés
10.2. Intenzionális jelenségek
10.3. A modalitások jellemzői
10.3.1. Logikai szükségszerűség
10.3.2. Miért intenzionális a logikailag szükségszerű, hogy…?
10.3.3. Logikai lehetőség
10.3.4. Az alathikus modális operátorok jelentése
10.3.5. Episztemikus modalitás
10.3.6. Deontikus modalitás
10.3.7. Mit lehet a modális logikákkal leírni?
10.4. A modalitás formális kezelése
10.5. Propozicionális attitűdök
10.6 Kratzer modalitáselmélete
10.6.1. Kratzer modelljének megalapozása
10.6.2. Kratzer végleges modellje
FÜGGELÉK
Az egyszerű típusos λ-kalkulus
Szintaxis
Szemantika
A λ-kalkulus mint puszta kalkulus
IRODALOM
TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom