Halász János; Hannus István; Kiricsi Imre : Környezetvédelmi technológia

Cím: Környezetvédelmi technológia Szerző: Halász János; Hannus István; Kiricsi Imre ISBN13: 9789633150948 ISBN10: 9633150949 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2012. november 15 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 452 oldal Súly: 712 g Listaár: 4095 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: További könyvek a környezettudomány területén Környezetkémia

Tartalomjegyzék:

1. BEVEZETÉS

2. A KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNOLÓGIA ÁLTALÁNOS ELVEI
2.1. A fenntartható fejlődés fogalma
2.2. A káros környezeti hatások megelőzésének elve
2.3. Integrált környezetvédelem
2.4. Környezetvédelmi technológia napjainkban
2.5. Felhasznált és javasolt irodalom a 2. fejezethez

3. A KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNOLÓGIA MŰVELETTANI ALAPJAI
3.1. Hidrodinamikai műveletek
3.1.1. Fluidumok áramlása
3.2. heterogén diszperz rendszerek elválasztása
3.2.1. Ülepítés, ülepítő berendezések
3.2.1.1. Ülepítés gravitációs erőtérben
3.2.1.2. Derítés, derítőberendezések
3.2.1.3. Ülepítés centrifugális erőtérben, centrifugák
3.2.1.4. Hidrociklonok
3.2.2. Szűrés, szűrőberendezések
3.2.3. Flotálás
3.3. Szilárd-szilárd rendszerek (szemcsehalmazok) elválasztása
3.3.1. Méret szerinti elválasztás: sziták és rosták
3.3.2. Mágneses elválasztási eljárások
3.3.3. Elektrosztatikus elválasztási eljárások
3.4. A homogén szennyező komponensek elválasztását szolgáló műveletek
3.4.1. Desztillációs műveletek
3.4.2. Abszorpciós műveletek
3.4.2.1. Abszorpciós készülékek
3.4.3. Adszorpciós műveletek
3.4.4. Ioncsere műveletek
3.4.5. Extrakciós műveletek
3.4.5.1. Folyadék-folyadék extrakció
3.4.5.2. Szilárd-folyadék extrakció
3.4.6. Membráneljárások
3.5. Reagáltatási műveletek, kémiai reaktorok
3.5.1. A kémiai reaktorok általános jellemzése
3.5.2. A gyakorlatban használt reaktorok fő típusai
3.6. Felhasznált és javasolt irodalom a 3. fejezethez

4. ENERGIATERMELÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM
4.1. Energiahordozók, energiaformák
4.2. Az energiahordozók története
4.3. A Napra visszavezethető energiaforrások
4.3.1. A fosszilis energiahordozók szerepe
4.3.2. CO2 csökkentési lehetőségek
4.4. Napenergia hasznosítás
4.4.1. A napenergia közvetlen hasznosítása
4.4.1.1. A napenergia közvetlen hőhasznosítása napkollektorokkal
4.4.1.2. A napenergia közvetlen hasznosítása nap-hőerőművekkel
4.4.1.3. A napenergia fotoelektromos hasznosítása
4.4.2. A biomassza energetikai hasznosítása
4.4.2.1. A szilárd biomassza energetikai hasznosítása
4.4.2.2. A folyékony biomassza energetikai hasznosítása
4.4.2.3. A biogáz energetikai hasznosítása
4.5. A szélenergia hasznosítása
4.6. A vízenergia hasznosítása
4.6.1. Ár-apály vízerőművek
4.7. A nukleáris energia hasznosítása
4.7.1. Geotermikus energia
4.7.1.1. Geotermikus erőművek
4.7.1.2. A geotermikus energia környezeti hatásai
4.7.2. Atommagreakciók energiája
4.7.2.1. A nukleáris energia termelése, maghasadáson alapuló reaktorok
4.7.2.2. A nukleáris energia termelésének technológiai lépései
4.4.2.3. Az atomerőművek biztonsága
4.8. Magyarország energiahelyzetéről
4.9. Felhasznált és javasolt irodalom a 4. fejezethez

5. NYERSANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET
5.1. Az atmoszféra nyersanyagai
5.2. A hidroszféra nyersanyagai
5.3. A litoszféra nyersanyagai
5.4. A bioszféra nyersanyagai
5.5. Magyarország nyersanyaghelyzete
5.6. Felhasznált és javasolt irodalom az 5. fejezethez

6. KÖRNYEZETBARÁT MOTOR-HAJTÓANYAGOK
6.1. A kőolaj
6.1.1. A kőolaj keletkezése
6.1.2. A kőolaj előfordulása
6.1.3. A kőolaj kutatása, bányászata
6.1.4. A kőolaj kémiai összetétele
6.2. A földgáz
6.3. Olajhomok, olajpala
6.4. Kőolaj-feldolgozás fizikai-kémiai módszerekkel
6.4.1. Kőolaj-feldolgozás atmoszférikus és vákuumdesztillációval
6.5. Belsőégésű motorok és hajtóanyagaik
6.5.1. Motorbenzinek
6.5.2. Petróleum, kerozin
6.5.3. Gázolaj (dízelolaj)
6.6. Petrolkémiai technológiák környezetbarát motorhajtóanyagok előállítására
6.6.1. A motorbenzinek mennyiségének és minőségének növelésére alkalmas technológiák
6.6.1.1. Termikus krakkolás
6.6.1.2. Katalitikus krakkfolyamatok
6.6.1.3. Benzinreformálás
6.6.1.4. A benzinek és gázolajok benzol- és összaromás-tartalmának csökkentése
6.6.1.5. Könnyűparafin izometráció
6.6.1.6. Hidrokatalitikus eljárások
6.6.1.7. Alkilezés (izooktán előállítás)
6.6.2. A földgáz (C1-C4 frakció) átalakítása motorhajtóanyagokká
6.6.2.1. Szintézisgáz-gyártás földgáz alapon
6.6.2.2. Metanolszintézis
6.6.2.3. A Mobil-eljárás
6.6.2.4. A Cyclar-eljárás
6.6.3. Oxigéntartalmú benzin komponensek
6.6.4. Katalitikus kéntelenítés
6.7. Motorhajtóanyagok előállítása szénbázison
6.7.1. A Bergius-féle széncseppfolyósítás
6.7.2. Fischer–Tropsch szintézis
6.8. Motorhajtóanyagok előállítása biomassza alapon
6.8.1. Biobenzin (bioetanol) előállítása, alkalmazása
6.8.2. Növényi olajok hasznosítása motorhajtóanyag célokra
6.8.2.1. Biodízel előállítás és alkalmazás
6.8.2.2. Biogázolaj-előállítás növényi olajok totálhidrogénezésével
6.9. Hidrogén-energetika: előállítás, tárolás, felhasználás
6.9.1. Tüzelőanyag-cella
6.9.2. A hidrogén előállítása
6.9.3. A hidrogén tárolása
6.9.3.1. Hidrogén tárolása fémhidridekben
6.9.3.2. Nagyfelületű pórusos anyagok alkalmazása a hidrogén adszorpciós tárolására
6.10. Felhasznált és javasolt irodalom a 6. fejezethez

7. A GÉPJÁRMŰVEK KÖRNYEZETSZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE
7.1. A környezetszennyezés csökkentésének elsődleges lehetőségei
7.1.1. A gépjármű tömegének csökkentése
7.1.2. Az újrafelhasználható anyagok visszanyerése
7.1.3. Az üresjáratok megszüntetése
7.1.4. Az elektroautók
7.1.4.1. Az akkumulátorok fejlesztése
7.1.4.2. Nagyteljesítményű kondenzátorok
7.1.4.3. Elektromechanikus tárolók
7.1.5. Hibrid hajtású gépjárművek
7.2. A gépjárművek emissziójának csökkentése katalizátorokkal
7.2.1. A benzinüzemű gépjárművek (Otto-motorok) által okozott emisszió csökkentése
7.2.1.1. A katalizátor aktív komponensei
7.2.1.2. A szabályozóegység kialakítása, a λ-szonda szerepe
7.2.1.3. A hőmérséklet hatása a katalizátor működésére
7.2.1.4. A katalizátor dezaktiválódása, élettartamának növelése
7.2.1.5. A gépkocsikatalizátorok környezeti hatásai
7.3. A dízelüzemű gépjárművek emissziójának csökkentése
7.4. Felhasznált és javasolt irodalom a 7. fejezethez

8. A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI
8.1. A légszennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei
8.1.1. Szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése aktív védelemmel
8.1.2. A gáztisztítás módszerei, passzív védelem
8.2. Porszennyezés, porleválasztás
8.2.1. Mechanikai porleválasztók
8.2.2. Porleválasztó ciklonok
8.2.3. Porszűrők
8.2.4. Elektrosztatikus porleválasztók
8.2.5. Nedves porleválasztók
8.3. A levegő kénmentesítésének technológiai megoldásai
8.3.1. Kén-dioxid kibocsátás csökkentése tűztéri folyamatokkal
8.3.2. Tüzelés utáni kén-dioxid eltávolítás füstgázokból
8.3.2 1. Kén-dioxid eltávolítás nedves eljárásokkal
8.3.2.2. Kén-dioxid eltávolítás félszáraz eljárásokkal
8.3.2.3. Kén-dioxid eltávolítás száraz eljárásokkal
8.4. Nitrogén-oxidok eltávolítása: DENOX-eljárások
8.4.1. A nitrogén-oxidok forrásai
8.4.2. A nitrogén-oxidok károsító hatásai
8.4.3. Az NOx emisszió csökkentését szolgáló eljárások
8.4.3.1. NOx csökkentés elsődleges módszerekkel
8.4.3.2. NOx csökkentés nedves és száraz elválasztási módszerekkel
8.4.4. NOx csökkentés kémiai (redukciós) módszerekkel
8.4.4.1. NOx csökkentése NSNCR eljárással
8.4.4.2. NOx csökkentése SNCR eljárással
8.4.4.3. NOx csökkentése NSCR eljárással
8.4.4.4. NOx csökkentése SCR eljárással
8.5. Illékony szerves vegyületek (VOC) légszennyezése
8.5.1. Klórtartalmú vegyületek (VOC) légszennyezése
8.5.1.1. A DDT és hasonló vegyületek
8.5.1.2. A freonok környezeti hatásai
8.5.1.3. A poliklórozott aromás vegyületek környezeti hatásai
8.6. A VOC szennyezések ártalmatlanítása
8.6.1. VOC-szennyezés kinyerése kondenzációval
8.6.2. VOC-szennyezés kinyerése adszorpcióval
8.6.3. VOC-szennyezés kinyerése abszorpcióval
8.6.4. VOC-szennyezés kinyerése membráneljárással
8.6.5. VOC-szennyezés ártalmatlanítása kémiai eljárásokkal
8.6.5.1. Ártalmatlanítás termikus oxidációval (égetéssel)
8.6.5.2. Ártalmatlanítás katalitikus oxidációval
8.6.5.3. Ártalmatlanítás biológiai oxidációval (biofilter)
8.6.5.4. Ártalmatlanítás nagyhatékonyságú oxidációs eljárásokkal
8.7. Szagok, szag- és bűzcsökkentés
8.8. Felhasznált és ajánlott irodalom a 8. fejezethez

9. IVÓVÍZ: FORRÁSOK, ELŐÁLLÍTÁS
9.1. A vizek minőségi jellemzői
9.1.1. A vízben előforduló idegen anyagok, vízszennyezések
9.1.2. A vizek fizikai jellemzése
9.1.2.1. A vizek radioaktivitása
9.1.3. A vizek organoleptikus tulajdonságai
9.1.4. A víz kémiai jellemzői
9.1.4.1. A vízben oldott gázok
9.1.4.2. A vízben oldott szervetlen anyagok
9.1.4.3. A víz keménysége
9.1.4.4. A vízben oldott szerves anyagok
9.1.5. A vizek mikrobiológiai szennyezései
9.1.6. Biológiai vízminősítés
9.1.7. A felszíni vizek minősítése
9.1.7.1. A hazai felszíni vizek minősége
9.1.7.2. A hazai felszín alatti vizek minősége
9.2. Ivóvíz és ivóvíz előállítása
9.2.1. Ivóvízbázisok, vízkészletek
9.2.2. Ivóvíz-előállítási technológiák
9.2.2.1. Vízszűrő-berendezések
9.2.2.2. Víztisztítás levegőztetési eljárásokkal
9.2.2.3. A vizek gáztalanítása
9.2.2.4. A vizek vastalanítása
9.2.2.5. A vizek mangán-mentesítése
9.2.2.6. A víz olajtartalmának eltávolítása
9.2.2.7. A vizek lebegőanyag tartalmának eltávolítása
9.2.2.8. Arzénmentesítési technológiák
9.2.2.9. Arzénmentesítés csővégi (végfelhasználói) módszerrel
9.2.2.10. Nitrátmentesítési technológiák
9.3. Vízfertőtlenítési technológiák
9.3.1. Forróvizes fertőtlenítés
9.3.2. Fertőtlenítés sugárkezeléssel
9.3.3. Fertőtlenítés katadyn-eljárással
9.3.4. Vízfertőtlenítés klórozással
9.3.5. vízfertőtlenítés ózonos kezeléssel
9.3.6. Vízfertőtlenítés egyéb módszerekkel
9.4. Vízlágyítási módszerek
9.4.1. Csapadékos vízlágyítási eljárások
9.4.2. Vízlágyítás komplexképzéssel
9.4.2.1. Foszfátok helyettesítése mosószerekben
9.4.3. Ioncserés vízlágyítási eljárások
9.4.4. Vízlágyítás membrán-eljárásokkal
9.5. Felhasznált és javasolt irodalom a 8. fejezethez

10. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
10.1. A szennyvizek anyagai és hatásuk
10.1.1. Mikrobiológiai szennyezők
10.2. A vízszennyezés káros hatásai
10.3. A szennyvíztisztítás célja és követelményei
10.4. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei
10.5. Szennyvíztisztítás
10.5.1. Szennyvizek gyűjtése, csatornázás
10.5.2. Kommunális (városi) szennyvizek tisztítása
10.5.2.1. Mechanikai szennyvíztisztítás
10.5.2.2. Biológiai (biokémiai) szennyvíztisztítás
10.5.2.3. Utókezelési eljárások
10.5.2.4. Nitrogéneltávolítás
10.5.2.5. A többletfoszfor eltávolítása
10.6. A szennyvíziszapok kezelése
10.6.1. Iszapstabilizálás
10.6.1.1. Iszapsűrítés
10.6.1.2. Iszapkondicionálás
10.6.1.3. A szennyvíziszap víztelenítése
10.6.1.4. Anaerob szennyvíziszap-kezelés (rothasztás)
10.6.1.5. Anaerob szennyvíziszap-kezelés: a szennyvíziszap komposztálása
10.7. Az ipari szennyvizek tisztítása
10.7.1. A veszélyes ipari szennyvizek kezelésének elvei
10.8. Felhasznált és javasolt irodalom a 10. fejezethez

11. IPARI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁK
11.1. Környezetbarát technológiai megoldások
11.1.1. Technológiába integrált megelőző környezetvédelem (Tisztább Termelés = TT)
11.1.1.1. A tisztább termelés értelmezése
11.1.1.2. Anyag- és energiaáramok elemzése
11.2. Vállalati környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR, KMR)
11.2.1. Az ISO 14001 céljai és eszközei
11.2.2. Az EMAS céljai és eszközei
11.2.3. A KIR bevezetésének előnyei
11.3. A „zöld kémia” elvei
11.4. Felhasznált és javasolt irodalom a 11. fejezethez