M. Korchmáros Valéria: Mondattan

Cím: Mondattan Alcím: Deme László egyetemi előadásai alapján Szerző: M. Korchmáros Valéria ISBN13: 3159780001183 ISBN10: 9780001182 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2002. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 148 oldal Súly: 238 g Listaár: 1575 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Alaktan, mondattan

Tartalomjegyzék:

Bevezető

I. rész: A MONDAT ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
A mondat fogalma
Mondategység és mondategész
A mondat meghatározása
A mondatfajták
A mondatfajták a szövegalkotásban
A mondatfajták jellemzése
Állító és tagadó mondatok
A mondatfajták különleges használata
A mondategységek osztályozása szerkezetük szerint
I. A tagolatlan mondat
II. A tagolt mondatok

II. rész: A MONDATEGYSÉG SZERKESZTETTSÉGE
A szavak egymáshoz kapcsolódása a mondatban
Morfológiai értékű kapcsolódás
Lexikai értékű kapcsolódás
Mellérendelő kapcsolódások: a halmozódás
Alárendelő kapcsolódások
Szinteződés és tömbösödés a mondategység belsejében
A tőmondat kérdése
Mondatstruktúra - mondatkonstrukció

III. rész: A MONDAT RÉSZEI

Az állítmány
Az állítmány funkciója
Az állítmány szófaja
Az igei állítmány típusai
Az alany – állítmányi viszony 0 vegyértékű ige esetén
Az „igétlen mondatok” kérdése
A névszói és névszói-igei állítmány fajtái
A „közteherviselés” – a legjellemzőbb állítmányi funkció

Az alany
Az alany funkciója
A szenvedő alany kérdése
Az alany megtalálása a mondat elemzése során
Az alany szófaja
Az alany kifejezésének vitás kérdései
Alany nélküli mondatkonstrukciók
Alany a mondatszint alatt

Az alany és az állítmány egyeztetése
Egyeztetés halmozott alannyal
A névszói-igei állítmány belső számbeli egyeztetése
Halmozott alanyok személybeli egyeztetése
Meddig tart a grammatikai egyeztetés érvénye?

A tárgy
A tárgy funkciója
A tárgy és a határozó érintkezése
A tárgy kérdései
A tárgy fölérendeltje
A tárgy fajtái
A tárgy alakja
A „kettős tárgy” kérdése
Szerkezetes tárgy

A tárgyas igeragozás használata
Az állítmányi igealak egyeztetése halmozott tárgy esetén

A határozók
A határozó szófaja
Páros határozók
A határozók alaki kérdései
A határozói tag fölérendeltje

A határozók rendszere
Az állandó határozók
A határozók szemantikai osztályozása
Rákérdezés a határozófajtákra
I. HELYFÉLE HATÁROZÓK
1. Valóságos helyhatározók
2. Átvitt értelmű v. képletes helyhatározók
II. IDŐFÉLE HATÁROZÓK
1. Időhatározók
1a) Feltételes időhatározó
2. Számhatározó
III. MÓDFÉLE HATÁROZÓK
1. Valóságos módhatározó
1a) Következményes árnyalatú módhatározó
1b) Hasonlító jelentésárnyalatú módhatározó
2. Okhatározó
3. Célhatározó
4. Eszközhatározó
5. Fok- és mértékhatározó
5a) Következményes árnyalatú fok-, mértékhatározó
IV. ÁLLAPOTFÉLE HATÁROZÓK
1. Valóságos állapothatározó
1a) Megengedő jelentésárnyalatú állapothatározó
1b) Hasonlító jelentésárnyalatú állapothatározó
1c) Feltételes jelentésárnyalatú állapothatározó
2. Számállapot-határozó
3. Körülményhatározó
4. Tekintethatározó
5. Társhatározó
6. Eredethatározó
7. Eredményhatározó
8. Részeshatározó

A jelzők
A jelző funkciója
MINŐSÉG- ÉS MENNYISÉGJELZŐ
Kifejező eszközei
A minősítő és a kijelölő használat
A jelzős szókapcsolatok mikroszerkezete
A jelzők hierarchiája
A jelzős szerkezetek szórendjéről
Az „utójelző” kérdése
A BIRTOKOS JELZŐ
Rákérdezés
A birtokos szerkezet alaki kérdései
A birtokos jelző érintkezése a részeshatározóval
A MUTATÓ NÉVMÁSI KIJELÖLŐ JELZŐ
AZ ÉRTELMEZŐ