Makra László: Meteorológiai műszertan

Cím: Meteorológiai műszertan Szerző: Makra László ISBN13: 3159780001206 ISBN10: 9780001204 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2002. január 05 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 132 oldal Súly: 218 g Listaár: 945 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Meteorológia

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

1. BEVEZETÉS

2. ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK
2.1 A meteorológiai megfigyelő állomások osztályozása – megfigyelőhálózat
2.2 A megfigyelések időpontjai
2.3 A műszerkert
2.4 A mérések pontossága
2.5 Az íróműszerek általános jellemzése
2.6 Az íróműszerek összehasonlítása

3. A HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE
3.1 A hőmérsékletmérés története és egységei
3.2 Gázhőmérők
3.3 Folyadékhőmérők
3.3.1 A higanyhőmérők
3.3.2 A szerves folyadékkal töltött hőmérők
3.4 Fémhőmérők
3.4.1 Termográfok – a termográf-szalag feldogozása
3.5 Elektromos hőmérők
3.5.1 A termoelem-hőmérők
3.5.2 Az ellenálláshőmérők
3.5.3 A termisztorok
3.6 Hőmérsékletmérés lézerrel
3.7 Néhány kiegészítés a levegő hőmérsékletének méréséhez

4. A SUGÁRZÁS MÉRÉSE
4.1 A sugárzás erősségének mérése
4.1.1 A direkt sugárzás mérésének abszolút műszerei
4.1.2 A direkt sugárzás mérésének relatív műszerei
4.2. A sugárzásegyenleg mérése
4.3 A sugárzás időtartamának mérése
4.4 A sugárzásíró műszerek – a sugárzásíró szalagjának feldolgozása

5. A LÉGNYOMÁS MÉRÉSE
5.1 A légnyomásmérés története és egységei
5.2 A barométerek osztályozása
5.2.1 A folyadékbarométerek
5.2.1.1 A nyers barométerállás javítására szolgáló korrekciók
5.2.1.2 A higanybarométereknél föllépő egyéb hibaforrások
5.2.1.3 A higanybarométerek fajtái
5.2.2 A folyadék nélküli barométerek (aneroidok)
5.3.2 A forrásponthőmérők (hipszométerek)
5.3 A barométerek összehasonlítása

6. A LÉGKÖRI VÍZZEL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK
6.1 A levegő nedvességének mérése
6.1.1 Az abszorciós nedvességmérők
6.1.2 A hajszálas nedvességmérők
6.1.2.1 A hidrográfok – a hidrográf-szalag feldolgozása
6.1.3 A pszichrométerek
6.1.3.1 Néhány megjegyzés a pszichrométerek használatához
6.1.4 A kondenzációs nedvességmérők
6.2 A felhőzet megfigyelése
6.2.1 A felhő magassága
6.2.2 A felhők fajtája
6.2.2.1 A felhőalap meghatározása
6.2.3 A felhők mennyisége
6.2.4 A felhők vonulása
6.3 A csapadék mérése
6.3.1 A csapadékmérés története és egységei
6.3.2 Csapadékmérő műszerek
6.3.2.1 A csapadékmérő elhelyezése
6.3.3 Csapadékíró műszerek
6.3.4 A hóvastagság és a hósűrűség mérése
6.3.5 A mikrocsapadékok mérése
6.4 A párolgás mérése
6.4.1 A párolgás hatótényezői
6.4.2 A párolgásmérés módszerei
6.4.3 A párolgásmérés műszerei

7. A SZÉL MEGFIGYELÉSE
7.1 A szélmegfigyelések története és a szélmérés egységei
7.2 A szél észlelése műszer nélkül
7.3 A szél észlelése műszerrel
7.3.1 A szélirány és a szélnyomás mérése
7.3.2 A szélsebesség és a lökésesség mérése
7.3.2.1 Forgókerekes szélsebességmérők
7.3.2.2 Aerodinamikus szélsebességmérők
7.3.2.3 Elektromos szélsebességmérők
7.4 A szélszalagok feldolgozása

8. A LÁTÁSTÁVOLSÁG MÉRÉSE
8.1 A látástávolság hatótényezői
8.2 A látástávolság észlelése műszer nélkül
8.3 A látástávolság észlelése műszerrel

9. A FÉNYJELENSÉGEK MEGFIGYELÉSE

10. A MAGASLÉGKÖR KUTATÁSÁNAK MÓDSZEREI ÉS MŰSZEREI
10.1 A magaslégkör-kutatás tárgya és módszerei
10.2 A magaslégkör-kutatás története
10.3 A magassági szél mérése
10.4 A magassági légállapot mérése

FÜGGELÉK