Gallé László: A szupraindividuális biológia alapjai

Cím: A szupraindividuális biológia alapjai Alcím: Populációk és közösségek ökológiája Szerző: Gallé László ISBN13: 9789633150917 ISBN10: 9633150914 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2013. március 28 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 404 oldal Súly: 634 g Listaár: 5670 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Ökológia

Tartalomjegyzék:

Bevezető megjegyzések

1. Az ökológia története és tárgya
1.1. Az ökológia és a társtudományok előtörténete
1.2. Az ökológia Haeckel (1866) óta
1.3. Juhász-Nagy operativizálási kísérlete
1.4. A SIO egységei
1.5. Részdiszciplínák és szubdiszciplínák

2. Az ökológiai környezet és a niche
2.1. Az ökológiai környezet
2.1.1. Szinguláris és plurális környezetelv, az indikáció általános elve
2.1.2. Multiplurális környezetelv
2.1.3. A környezet- és természetvédelem értelmezése a plurális környezetelv alapján
2.2. Az ökológiai niche
2.2.1. A Hutchinson előtti niche-fogalmak
2.2.2. Hutchinson és MacArthur niche-fogalma
2.2.3. A niche mint ökostátusz. A niche definíciója
2.2.4. Kísérlet a niche új fogalmának bevezetésére
2.3. Az élőhely környezethatásának modifikációja

3. A szupraindividuális biológia alapegysége: a populáció
3.1. A populáció fogalma és vizsgálati lehetőségei
3.2. A populáció–tér viszony sajátosságai
3.2.1. Populációs változók folytonos térben, térfolyamatok
3.2.2. Diszkrét populációs karakterisztikák folytonos vagy diszkrét térben: a denzitás és a diszpergáltság
3.3. A populációk idődinamizmusa
3.3.1. Irányítási és stabilitási alapfogalmak
3.3.2. A korlátlan növekedés determinisztikus modelljei állandó populációnövekedési koefficiensekkel
3.3.3. Determinisztikus modellek egyensúlyi ponttal
3.3.4. Determinisztikus modell stabil egyensúlyi ponttal
3.3.5. Az emberi populációk növekedése
3.3.6. Diszperzió, terjedés és migráció
3.3.7. Sztochaszticitás a populációkban
3.3.8. Intraciklikus dinamizmus
3.3.9. Populációk szabályozásának elméletei
3.4. Életmenet stratégiák
3.4.1. Bevezető fogalmak
3.4.2. Kor és méter az ivarérettségkor
3.4.3. Az utódok száma és mérete
3.4.4. Reproduktív élettartam
3.4.5. A jellegek függése és kombinálódása
3.4.6. Az r–K elmélet
3.4.7. Grime felfogása
3.4.8. Lehetséges alternatívák
3.5. A populációk struktúrája
3.5.1. Egyedi különbségek a populációkban
3.5.1.1. Korlátlap növekedés
3.5.1.2. Limitált populációnövekedés
3.5.1.3. Populációnövekedés diszkrét foltokban
3.5.1.4. Készletfelosztás a populációban
3.5.2. Populáción belüli kompetíció
3.5.2.1. Alapfogalmak
3.5.2.2. Két egyszerű modell
3.5.2.3. Populáción belüli kompetíció és denzitásfüggés
3.5.2.4. A territoriális populációk szerkezete
3.5.2.5. Öngyérülés
3.5.3. Társas szerveződés a populációkban
3.5.3.1. A társas élet kialakulása
3.5.3.2. Adatok a társas élet ökológiájához
3.5.3.3. A társas viselkedés tudománya, a szociobiológia
3.5.4. Jellegcsoportok és a strukturált populáció elmélete
3.5.5. Metapopulációk

4. Populációk kölcsönhatásai
4.1. Az interakciók típusai
4.2. A populációk közötti kompetíció
4.2.1. A populációk közötti kompetíció alapmodelljei
4.2.2. Niche-áthatás, a kompetitív kizárás és a Gause-elv
4.2.3. Kompetitorok koegzisztenciája, niche-szegregáció
4.2.4. Jellegpolarizáció
4.2.5. A populációk közötti kompetíció inhomogén élőhelyen
4.2.6. Készlet-dinamikai kompetíciós modell
4.2.7. A populációk közötti kompetíció háttérmechanizmusai
4.2.8. A kompetíció szerepe az életközösségekben
4.3. Táplálkozási kapcsolatok
4.3.1. A táplálkozási kapcsolatok felosztása
4.3.2. A táplálkozási kapcsolatok alapmodelljei
4.3.3. A ragadozó-zsákmány viszony dinamikája
4.3.3.1. A Lotka–Volterra modellek
4.3.3.2. Rosenzweig és MacArthur modellje
4.3.3.3. Gazda–parazitoid kapcsolat: a Nicholson–Bailey modell
4.3.4. Funkcionális válaszok és típusaik
4.3.5. Populáció-többesek modelljei, látszólagos kompetíció
4.4. A mutualizmus
4.4.1. Bevezető megjegyzések
4.4.2. Alapmodellek
4.4.3. Egyéb mutualista kapcsolatok

5. Közösségek
5.1. Alapfogalmak
5.1.1. A közösségek lehetséges megközelítései
5.1.2. Biota, együttes, közösség, társulás
5.1.3. A koalíciók
5.1.4. Klasszikus alaptani és összetételi kategóriák
5.1.5. A növénytársulási kategóriák
5.1.6. A közösségek összetételének analízise
5.1.7. A cönológiai felvételezés és a cönológiai tabellák
5.2. A közösségek populáció–egyedszám viszonyai és diverzitása
5.2.1. Eloszlástípusok
5.2.2. A diverzitás
5.2.2.1. Diverzitási indexek és rendezés
5.2.2.2. Diverzitás és zavarás
5.2.2.3. Diverzitás és stabilitás
5.2.3. Egyéb populáció-egyedszám modellek
5.2.3.1. Bimodális modellek
5.2.3.2. Izolátumok biotikai modelljei, a „fajegyensúly” elmélete
5.3. Táplálkozási hálózatok
5.3.1. Rövid historikum
5.3.2. A táplálkozási hálózatok összetétele és szerkezete
5.3.3. A táplálkozási hálók tulajdonságai
5.4. A közösségek anyag- és energiaforgalma
5.4.1. A produkcióbiológia alapjai
5.4.2. Elton számpiramisa, biomassza- és energiapiramisok
5.4.3. Lindeman modellje
5.4.4. Az IBP kategóriái
5.4.5. Életközösségek produktivitása
5.5. A szukcesszió
5.5.1. Alapfogalmak és történeti megjegyzések
5.5.2. A szukcesszió táji, regionális és egyéb feltételei
5.5.3. A szukcesszió folyamata
5.5.3.1. Hipotézisek és elméletek
5.5.3.2. A szukcesszió meghatározó folyamatai és fázisai
5.5.3.3. A közösségi tulajdonságok változásainak trendje
5.5.3.4. Különböző közösségek szukcessziója
5.6. Egyensúlyi és nem-egyensúlyi együttélés az életközösségekben

6. A tájökológia néhány kérdése
6.1. A táj fogalma és a tájökológia tárgyának megközelítései
6.2. A táj elemei: s foltok
6.3. Béta-diverzitás

7. Az ökológia néhány alkalmazásának áttekintése
7.1. Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia)
7.2. fertőző betegségek dinamikája
7.3. Növényvédelem, alkalmazott rovartan, mezőgazdaság

8. Fontosabb fogalmak

9. Irodalomjegyzék

10. Név- és tárgymutató