Dán Judit; Gombos Katalin; Kertészné Váradi Szilvia: Bevezetés az Európai Unió versenyjogába

Cím: Bevezetés az Európai Unió versenyjogába Szerző: Dán Judit; Gombos Katalin; Kertészné Váradi Szilvia Szerkesztő: Gombos Katalin ISBN13: 9789633151600 ISBN10: 96331516011 Kiadó: JATEPress (Szegedi Tudományegyetem kiadója) Megjelenés dátuma: 2014. február 25 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 128 oldal Súly: 214 g Listaár: 2205 Ft (áfával) Beszerezhetőség: A kiadónál véglegesen elfogyott, nem rendelhető Nyelv: magyar Témakör: Jogtudomány

Tartalomjegyzék:

Előszó

1. fejezet: A versenyjoggal kapcsolatos alapvetések
1.1. A gazdasági verseny
1.2. A verseny funkciói: kinek és miért jó a verseny?
1.3. Az EU-nak biztosítania kell a verseny torzulásmentességét
1.4. Gazdaságpolitika és versenypolitika. Versenypártolás
1.5. Beavatkozási pontok. Az SVT modell
1.6. A versenyjog szabályozási területei
1.7. Versenyjogi jogforrások
1.8. Versenyjogot alkalmazó intézmények az EU-ban
1.9. Piaci formák

2. fejezet: Versenykorlátozó megállapodások
2.1. Az EUMSz. 101. (a korábbi EK-szerződés 81.) cikke (1) bekezdésének tényállási elemei
2.1.1. Alanyok: független vállalkozások, illetve vállalkozások társulása
2.1.2. Elkövetési magatartás: megállapodás, összehangolt magatartás, illetve társulások döntése
2.1.3. Cél vagy hatás: a verseny korlátozása, kizárása vagy torzítása
2.1.4. Eredmény: a magatartás érzékelhető mértékben korlátozza a versenyt
2.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érzékelhető mértékű korlátozása
2.2. Az EUMSz. 101. cikk (3) bekezdése megsértésének jogkövetkezményei
2.3. Egyedi mentesítés és a kivételi rendszer: csoportmentességek
2.3.1. A kivétel négy feltétele
2.3.2. Az egyedi mentesítés rendszere
2.3.3. Csoportmentességi rendszer
2.3.3.1. A 101. cikk (3) bekezdése és a csoportmentesítések kapcsolata
2.3.3.2. A csoportmentesítő rendeletek jogalapja
2.3.3.3. A csoportmentességi rendeletek gyakorlati alkalmazása
2.3.3.4. A régi típusú csoportmentesítési rendeletek
2.3.3.5. A hatályos csoportmentesítési rendeletek
2.3.3.6. A vertikális megállapodásokra vonatkozó csoportmentesítési rendelet
2.3.3.7. A csoportmentességek helye a kivételi rendszerben
2.4. A versenykorlátozó megállapodások csoportosítása
2.4.1. Kartellek
2.4.1.1. Árkartell
2.4.1.2. Piacfelosztó kartell
2.4.1.3. Kibocsátást korlátozó vagy kvóta kartell
2.4.1.4. Információ kartell
2.4.2. Közös vállalatok, vállatok közötti együttműködések
2.4.2.1. Közös kutatás és fejlesztés
2.4.2.2. Közös gyártás, ideértve a közös termelést, a szakosodást és az alvállalkozói megállapodások
2.4.2.3. Közös beszerzés
2.4.2.4. Közös értékesítés, ideértve a közös eladást, forgalmazást, szervizelést és reklámozást
2.4.2.5. Szabványosítás
2.4.2.6. Környezetvédelmi megállapodások
2.4.2.7. Kereskedelmi kiállítások
2.4.3. Vertikális korlátozások
2.4.3.1. A vertikális korlátozások előnyei
2.4.3.2. A vertikális megállapodások hátrányai
2.4.3.3. Aktív és passzív eladások
2.4.3.4. A párhuzamos import és annak korlátozása; abszolút területi védelem
2.4.3.5. A vertikális versenykorlátozások egyes fajtái

3. fejezet: A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
3.1. Az EUMSz. 102. (a korábbi EK-szerződés 82.) cikke
3.2. A 102. cikk és más versenyjogi rendelkezések
3.2.1. A 102. cikk és a 101. cikk viszonya
3.2.2. A 102. cikk és a fúziók viszonya
3.2.3. A 102. cikk és a 106. cikk viszonya
3.3. A 102. cikk tényállási elemei
3.3.1. „Nulladik lépcső”: az érintett piac meghatározása
3.3.1.1. A piacmeghatározás jelentősége
3.3.1.2. Az érintett árupiac meghatározása
3.3.1.3. Az érintett földrajzi piac
3.3.2. Első lépcső: gazdasági erőfölény vizsgálata
3.3.2.1. A gazdasági erőfölény fogalma
3.3.2.2. A belső piac jelentős része
3.3.2.3. Az erőfölényes helyzet kritériumai
3.3.2.4. A közös erőfölény
3.3.3. Második lépcső: az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata
3.3.3.1. Az árképzéshez kötődő visszaélések
3.3.3.2. A megrendelő lekötésének módszerei (piaclezárás)
3.3.3.3. Árukapcsolás
3.3.3.4. Szerződéskötés, szállítás, szolgáltatás nyújtásának megtagadása
3.3.3.5. A nélkülözhetetlen eszközök tana
3.3.4. Befolyásolja-e a tagállamok közötti kereskedelmet a magatartás?

4. fejezet: A 101. és 102. cikkek alkalmazása – eljárásjogi kérdések
4.1. Jogforrások
4.2. A jogalkalmazás szintjei
4.3. Közérdekű és magánérdekű jogérvényesítés
4.3.1. Közérdekű jogérvényesítés
4.3.2. Magánérdekű (vagy magánjogi) jogérvényesítés
4.3.3. A magánjogi jogérvényesítés megerősítésére tett törekvések
4.3.4. A Bíróság szerepe a magánjogi jogérvényesülésben
4.3.5. A magánjogi jogérvényesítés jövője
4.4. Az eljárási reform
4.4.1. Az egyedi mentesítés eltörlése
4.4.2. Az uniós és a tagállami jogok viszonyának rendezése
4.4.3. Az Európai Versenyügyi Hálózat létrehozása
4.4.4. A Bizottság eljárási jogosítványainak erősítése
4.4.5. A Bizottság vitarendezési eljárása

5. fejezet: Fúziókontroll
5.1. A piaci koncentrációk előnyei és hátrányai
5.2. Piaci struktúrára vonatkozó, ex ante szabályozás
5.3. Az ellenőrzés jogi eszközei
5.4. Anyagi jogi szabályok
5.4.1. Az összefonódás megvalósulási formái
5.4.1.1. Az irányítás módjai
5.4.1.2. Az összefonódás fajtái
5.4.2. A fúziós rendelet hatálya alá eső koncentrációk: uniós dimenzió
5.4.2.1. Hatásköri elhatárolás a tagállami versenyhatóságok és a Bizottság között
5.4.2.2. A „közösségi – Lisszabont követően uniós – lépték” fúziós rendelet szerinti szabályozása
5.4.2.3. „Egyablakos rendszer”
5.4.3. A koncentrációk értékelésének szempontjai
5.4.4. Az összefonódás vizsgálatának lehetséges kimenetelei
5.5. Eljárási szabályok

6. fejezet: Kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, különleges státuszú és állami vállalatok
6.1. Az EU versenyjoga és az állam
6.2. Tagállami kötelezettségek a 101., 102. cikkek alapján
6.3. A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok
6.4. Különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatok és az állami vállalatok
6.4.1. A 106. cikk szerinti speciális vállalatok
6.4.2. A tagállamok kötelezettségei – 106. cikk (1) bekezdés
6.4.3. A közszolgálatiság, mint kivétel – 106. cikk (2) bekezdés

7. fejezet: Állami támogatások
7.1. Állami támogatás és a belső piac
7.2. Az állami támogatással kapcsolatos jogforrások
7.3. Az állami támogatás fogalma az EUMSz-ben
7.4. A 107. cikk (1) bekezdése szerint tiltott állami támogatások legitimizálása
7.4.1. A pozitív elbírálás általános feltételei
7.4.2. A belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások
7.5. Az állami támogatások csoportosítása
7.6. Az állami támogatások ellenőrzésének egyes eljárásjogi kérdései
8. fejezet: Fogyasztóvédelem
8.1. Versenyjog és fogyasztóvédelem
8.1.1. A fogyasztóvédelem fejlődéstörténete
8.2. Uniós jogforrások a fogyasztóvédelem területén
8.3. UCP irányelv
8.3.1. Az irányelv hatálya
8.3.2. Elkövetési magatartások
8.3.2.1. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok
8.3.2.1.1.Megtévesztő tevékenységek (6. cikk)
8.3.2.1.2. Megtévesztő mulasztások (7. cikk)
8.3.2.1.3. Feketelistás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok
8.3.2.2. Agresszív kereskedelmi gyakorlatok
8.3.2.2.1. Zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyás alkalmazása (9. cikk)
8.3.2.3. Feketelistás agresszív kereskedelmi gyakorlatok
8.3.3. Eszközök a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére
8.4. A megtévesztő és összehasonlító reklám
8.4.1. Fogalommeghatározások
8.4.2. A reklám megtévesztő jellege
8.4.3. Az összehasonlító reklám
8.4.4. Eszközök a helyes magatartásokra

Irodalomjegyzék