Teszt szöveg  
     

Független magyar kiadók könyvei


Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig

Miért becsült az ár?

Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.

Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?

A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.

Cím:

A kesergő nimfától a fonóházi dalokig

Alcím:

Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800)

Sorozatcím:

Irodalomtudomány és Kritika

Szerző:

Csörsz Rumen István

ISBN13:

9789639671546

ISBN10:

9639671541

Kiadás sorszáma:

1.

Kiadó:

Universitas Kiadó

Megjelenés dátuma:

2016. június 30

Kötetek száma:

1

Kötéstípus:

Keménykötés

Terjedelem:

447 oldal, 148 x 230 x 25 mm

Súly:

612 g

Listaár:

2100 Ft (áfával)

Kedvezmény(ek): 20 %
A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva!

Beszerezhetőség:

Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk.

Nyelv:

magyar

Témakör:

Kulturális antropológia, néprajz és folklór
Szerzői verseskötetek
Antológiák

 

Kosárba teszek

példányt

Rövid leírás:

A kötet áttekinti a XVII. századi előzmények továbbélését, majd néhány meghatározó XVIII. századi magyar költő portréfejezetei következnek – a közköltészet nézőpontjából. A hídszerepet játszó Gyöngyösi István után Amade László és Faludi Ferenc, majd Gvadányi József, a mesterkedő költők, végül a sok hagyományszálat összefogó Pálóczi Horváth Ádám és Csokonai Vitéz Mihály költészetének tanulságai következnek. A kötetet az első magyar világi dal-zsebkönyv, a váci Énekes Gyűjtemény bemutatása, illetve néhány egykorú kritikai reflexió elemzése zárja.

Hosszú leírás:

A XVIII. századi magyarországi közköltészet sokáig volt elhanyagolt területe irodalomtörténet-írásunknak; kritikai kiadása 2000-től, a Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi sorozatában indult meg. Ideje azonban megértenünk e műfajok és közlésformák szerepét az irodalom rendszerében, így nélkülözhetetlenné vált a téma alaposabb elméleti vizsgálata. A 2000-es évek reflexiói jelzik: az irodalomtudomány egyre több hasznát látja a populáris kultúra alaposabb megismerésének, amely fontos recepciótörténeti kérdéseket rejt. Vizsgálhatjuk-e úgy a közköltészetet, mint az önelvű irodalmi élet régies megfelelőjét, egy funkcionális-pragmatikus irodalmiságot? Úgy tűnik, az elittudat és az individualitáson túllépő közösségi szórakozás kettőssége, amely már a középkori vágáns költőket jellemezte, a későbbi korokban is fennmaradt. Mi több, írói programként szolgálhatott. A kötet áttekinti a XVII. századi előzmények továbbélését, majd néhány meghatározó XVIII. századi magyar költő portréfejezetei következnek – a közköltészet nézőpontjából. A hídszerepet játszó Gyöngyösi István után Amade László és Faludi Ferenc, majd Gvadányi József, a mesterkedő költők, végül a sok hagyományszálat összefogó Pálóczi Horváth Ádám és Csokonai Vitéz Mihály költészetének tanulságai következnek. A kötetet az első magyar világi dal-zsebkönyv, a váci Énekes Gyűjtemény bemutatása, illetve néhány egykorú kritikai reflexió elemzése zárja.

Tartalomjegyzék:

TARTALOM Az irodalom aljnövényzete (Előszó) ...... 9 I. A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai .. 21 I. 1. Magyar populáris irodalmi szöveghagyomány a kora újkorban ... 21 I. 2. A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században ... 25 I. 2. 1. Vágáns költészet, diák(b)irodalom ..... 27 I. 2. 2. Másodvirágzás „a szerelem argumentumában” (A virágének) ... 31 I. 3. 3. Gravaminális és vegyes műfajok ... 39 II. Költőportrék közköltészeti tükörben ... 53 II. 1. Gyöngyösi István ... 57 II. 1. 1. Imitáció, Gyöngyösi-szövegmodellek ... 57 II. 1. 2. Egy önállósult töredék: Keménynek csendesen ballag paripája ... 69 II. 2. Bucolica Hungarica: a magyar rokokó költészet ... 75 II. 2. 1. „Tovább nem tűrhetem, azért kijelentem…” (Amade László) ... 75 II. 2. 2. A’ setét gondokat magas szegre tenni (Faludi Ferenc) ... 96 II. 3. Gvadányi József ... 115 II. 3. 1. A közköltészet használati köre és használói ... 116 II. 3. 2. Közköltészeti idézetek ... 140 II. 4. Mesterkedők ... 155 II. 4. 1. Verstechnikák, szövegintarziák ... 157 II. 4. 2. Az utolsó (?) vándor poéta: Berei Farkas András ... 188 II. 4. 3. Verseghy Ferenc: Rikóti Mátyás (1804) ... 197 II. 5. Pálóczi Horváth Ádám .............................................................. 213 II. 5. 1. „ki magam tsinálmányja, ki másé” (Közköltészet és írói program az Ötödfélszáz Énekekben) ......................................... 213 II. 5. 2. Közköltészeti idézetek .................................................... 231 II. 5. 3. Csipkebokor, kormos agyag énekemet énekeli .............. 240 II. 5. 4. További énekversek ........................................................ 255 Csorsz_Kritikatort_2016.indd 5 2016.06.05. 22:26:07 6 II. 6. Csokonai Vitéz Mihály .............................................................. 267 II. 6. 1. „…a’ Parnassus’ bodzái közt”. A közköltészet mint Csokonai egyik hátországa ....... 267 II. 6. 2. Csikorgás és kuruzslás: közköltészet Csokonai színpadán ............................... 303 II. 6. 3. Csokonai közkézen ......................................................... 323 II. 7. Az első magyar lírai antológia: a váci Énekes Gyűjtemény (1799, 1801, 1803, 1823) ............................................................ 353 II. 7. 1. Kiadástörténet ................................................................... 355 II. 7. 2. Kötetkompozíció .............................................................. 359 II. 7. 3. Az Énekes Gyűjtemény hatása ......................................... 372 III. A „jámbor puttonos”- tól a „mendikás tónus”-ig. Kritikatörténeti reflexiók a XVIII–XIX. századi magyar közköltészethez ...................................................................... 381 Utószó ........................................................................................................ 405 Bibliográfia ............................................................................................. 409 Névmutató ................................................................................................ 433

 
Copyright © 2000-2020. Minden jog fenntartva. Prospero Könyvei Budapest
Csomagküldő kereskedelmi tevékenység nyilvántartási száma: C/003 272  A Prospero a Prospero Könyvei Budapest Kft. EU Közösségi Védjegye (OHIM No. 003781564)
Prospero Könyvei Kft. | 1066 Budapest, Weiner Leó u. 20. | Tel.: (06-1) 301-0642, Fax: (06-1) 302-8410

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom

/katalogus/konyvek/index.html