Teszt szöveg | ||
Az ön kosara üres.
2=1 Házas Misszió
AcadeMe Publishing
Apologetica Könyvkiadó
Caeta Könyvkiadó
Danica Könyvkiadó
DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Design Media Publishing
Egely
Erawan
Erdély Történeti Alapítvány
Fátyol Kiadó
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Filmtett Egyesület
Hermeneutikai Kutatóközpont
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány
JEL Könyvkiadó
JEL-Odigitria Kiadó
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Magyarszék
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, Marosszentgyörgy
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Koinónia Kiadó
Lectum Kiadó 2008-ig
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Martinus Kiadó
Maximus Kiadó
Napkelet Bölcseleti Iskola
Oander
Ős-Kép Kiadó
OSKAR Kiadó
Projectograph Kiadó
Prospero
Quintus Kiadó
Rézbong Kiadó
Sarutlan Kármelita Nővérek
Savaria exkluzív kiadványok
Savaria University Press
Szegedi Középkorász Műhely
Terebint Kiadó
Új Város Alapítvány
Universitas Kiadó
Zsaka Design
Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Hosszú leírás:
A kötet címében szereplő két jelkép: a főnix és a bárány a napkoronggal együtt Debrecen címerpajzsában szerepel, amelynek használatát I. Lipót 1693-ban kiadott szabadságlevele engedélyezte a város számára, amikor a mezővárosok sorából kiemelte és szabad királyi várossá tette. A diplomában a címerről a következő leírás szerepel. A főnix és a bárány – néhány évtizedet leszámítva – azóta is a város jelképe s a rendszerváltozás utáni első közgyűlés kötelességének tekintette, hogy az ősi címer használatát visszaállítsa. A kutatás azonban azt is feltárta, hogy Debrecen városa már a lipóti diploma megszerzése előtt is élt ezekkel a szimbólumokkal A zászlós bárány már szerepel a Szent András templom (valószínűleg) 14. századból származó zárókövén s elképzelhető, hogy a húsvéti bárányos címert más városokkal együtt még II. András királytól kapta Debrecen. Ha keresem az összekötő szálat, amely egységessé teszi az itt olvasható tanulmányokat, nem egyszerűen az, hogy valamennyi Debrecenről szól. Általános érdeklődési körömnek megfelelően a politikai történések kevésbé érdekeltek, mint a társadalom és gazdaság mélyén bekövetkező változások. Ezeknek az írásoknak döntő többsége is gazdaság- és társadalomtörténeti jellegű. (Orosz István)
Tartalomjegyzék:
-Előszó -Debrecen és a magyar városfejlődés -Debrecen útja a mezővárostól a szabad királyi városig -Debrecen szabad királyi városi statusának országgyűlési becikkelyezése -Gazdálkodás Debrecenben a szabad királyi várossá válás után -A belső legelő használata Debrecenben a 18–19. században -Debrecen 1848–49-ben -Magyarország és Debrecen a protestáns pátens idején -A Hortobágy szerepe Debrecen állattartásában -A földtulajdon szerepe Debrecen vagyonos polgárai között a 19. század középső harmadában -A polgári földtulajdon megteremtése Debrecenben -Cívisgazdálkodás-cívismentalitás -A hagyományos elemek továbbélése Debrecen gazdaságában és társadalmában a 19. század második felében -A debreceni és sárospataki falukutatás
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom