Teszt szöveg | ||
Az ön kosara üres.
2=1 Házas Misszió
AcadeMe Publishing
Apologetica Könyvkiadó
Caeta Könyvkiadó
Danica Könyvkiadó
DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Design Media Publishing
Egely
Erawan
Erdély Történeti Alapítvány
Fátyol Kiadó
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Filmtett Egyesület
Hermeneutikai Kutatóközpont
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány
JEL Könyvkiadó
JEL-Odigitria Kiadó
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Magyarszék
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, Marosszentgyörgy
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Koinónia Kiadó
Lectum Kiadó 2008-ig
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Martinus Kiadó
Maximus Kiadó
Napkelet Bölcseleti Iskola
Oander
Ős-Kép Kiadó
OSKAR Kiadó
Projectograph Kiadó
Prospero
Quintus Kiadó
Rézbong Kiadó
Sarutlan Kármelita Nővérek
Savaria exkluzív kiadványok
Savaria University Press
Szegedi Középkorász Műhely
Új Város Alapítvány
Universitas Kiadó
Zsaka Design
Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Rövid leírás:
Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530–1580 közti időszak vizsgálatával, az irodalmi gondolkodás elemzésével.
Hosszú leírás:
Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530–1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének – grammatika, retorika, logika – követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk. A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.
Tartalomjegyzék:
Előszó...........................................................................................................13 Bevezetés.....................................................................................................19 1. Adalék a vizsgált korszak előzményeihez Legenda és valóság: Lippi Zsigmond magyar nyelvtana (Wi grammatica, Buda, 1490)................................................................23 1. 1. Egy bécsi testőrző jámbor szándéka..............................................24 1. 2. A hiszékeny 19. század...................................................................27 1. 3. „Elvégre is elképzelhető volna…”.................................................30 2. Újabb adalékok a Sylvester-kutatáshoz...................................................35 2. 1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526...................................................................35 2. 2. Sylvester első verse, 1527..............................................................36 2. 3. Puerilium colloquiorum Formulae, 1527......................................36 2. 3. 1. „Alattomban hallgatók” – avagy besúgó diákok a 16. században...........................................................................36 2. 3. 2. „Nám az tiúkis ki vakarna.”.................................................37 2. 3. 3. Ephorosztól Erasmusig.........................................................40 2. 3. 4. Nürnbergtől Kolozsvárig......................................................42 2. 4. Grammatica Hungarolatina, 1539.................................................43 2. 4. 1. Glóttomakhia és mataiotekhnia...........................................43 2. 4. 2. A körtvilytől a figéig: a Grammatica Hungarolatina szaknyelvi jelentősége................................................................44 2. 4. 3. A Grammatica Hungarolatina utóélete...............................46 2. 4. 3. 1. Sylvester János Grammatica Hungarolatinája mint tankönyv Debrecenben a 18. században.....................................46 2. 4. 3. 1. 1. A magyar nyelv szerepe az oktatásban........................46 2. 4. 3. 1. 2. Budai Ézsaiás a magyar nyelvről.................................48 2. 4. 3. 1. 3. A debreceni piaristák....................................................50 2. 4. 3. 1. 4. Budai jegyzetei.............................................................52 2. 4. 3. 1. 5. Budai Sylvesterről a Magyarország históriájában.......57 bartok-e.indd 7 2023. 06. 12. 20:17 8 2. 4. 3. 2. Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása............................60 2. 4. 3. 2. 1. Az újonnan előkerült példány.......................................61 2. 4. 3. 2. 2. Az 1808-as kiadás példányai........................................62 2. 4. 3. 2. 3. Kételyek és bizonyságok..............................................65 2. 4. 3. 2. 4. A két kiadás összehasonlítása......................................70 2. 5. Új Testamentum, 1541....................................................................76 2. 5. 1. Milyen fára mászott fel Zakeus?..........................................77 2. 5. 2. „Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és és meg ßakattanak vala”: betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában..................................80 2. 5. 2. 1. Istenek és gonosz szellemek.............................................80 2. 5. 2. 2. Kór, kórós, kórság.............................................................86 2. 5. 2. 3. „El aßott embereknek sokasága”......................................89 2. 5. 3. Az Újszövetség-fordítás utóélete – a második kiadás és a későbbi idézések..................................................................93 2. 5. 3. 1. „…a széthúzások pusztító viharában…”: Adalékok az Újszövetség-fordítás bécsi kiadásához..................93 2. 5. 3. 2. „Nem tudom, mitsoda madár”: az Újszövetség-fordítás utóéletéből............................................98 2. 5. 3. 2. 1. „Sylvester János és kora”..............................................98 2. 5. 3. 2. 2. Bél Mátyás..................................................................101 2. 5. 3. 2. 3. Bod Péter.....................................................................105 2. 5. 3. 2. 4. A historia litteraria további művelői a 18. században.........................................................................107 2. 5. 3. 3. „…nemcsak a városlakók, hanem a falusi nép körében is”: Cicero, Sylvester és a parasztok...........................112 2. 6. Egy feltételezhető Sylvester-fordítás...........................................115 3. Grammatikai és poétikai irodalom........................................................119 3. 1. A héber nyelv tanítása .................................................................120 3. 2. Görög grammatikák.....................................................................122 3. 2. 1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában.....................................................................................122 3. 2. 2. Nyugat-európai görög nyelvtanok hazai használata..........125 3. 2. 3. Hazai kiadású görög grammatikák....................................127 3. 2. 3. 1. Brassó: Johann Honter, Valentin Wagner.......................127 3. 2. 3. 2. Kolozsvár: Károlyi Péter................................................130 bartok-e.indd 8 2023. 06. 12. 20:17 9 3. 2. 4. A görög nyelv elsajátításához kapcsolódó egyéb hazai kiadású nyomtatványok............................................................131 3. 2. 5. Külföldön kiadott magyar vonatkozású, a görög nyelv tanulásához kapcsolható nyomtatványok..........133 3. 3. Latin grammatikák és poétikák...................................................136 3. 3. 1. Bevezetés a latin grammatikákba: nyelvtanok a humanizmus korában.............................................................136 3. 3. 1. 1. Deskripció és spekuláció................................................136 3. 3. 1. 2. Az ortográfiától a filozófiáig...........................................137 3. 3. 1. 3. Hazai kiadású grammatikák...........................................139 3. 3. 2. Molnár Gergely kolozsvári tankönyvprogramja................140 3. 3. 3. Molnár Gergely Donatus–Culmann-kiadásai....................143 3. 3. 3. 1. Donatus a magyarországi grammatikai irodalomban: korábbi és későbbi, Donatusra visszavezethető kiadványok....145 3. 3. 3. 2. Leonhard Culmann munkássága, hatása, utóélete.........146 3. 3. 3. 2. 1. Teológia és iskoladráma..............................................147 3. 3. 3. 2. 2. Nürnbergtől Bostonig.................................................150 3. 3. 3. 2. 3. A Methodus Donati....................................................155 3. 3. 3. 2. 4. Nemzeti nyelvű kiegészítések a munka különféle kiadásaiban...............................................................................160 3. 3. 4. Melanchthon.......................................................................164 3. 3. 5. Linacre................................................................................166 3. 3. 5. 1. Thomas Linacre és George Buchanan............................166 3. 3. 5. 2. Linacre munkássága.......................................................169 3. 3. 5. 3. A De emendata structura...............................................170 3. 3. 5. 4. Zeugma...........................................................................177 3. 3. 5. 5. Johann Sager és Molnár Gergely....................................180 3. 3. 6. Johann Honter.....................................................................185 3. 3. 6. 1. A Compendii Grammatices libri duo előtörténete.........186 3. 3. 6. 2. Krakkótól Brassóig.........................................................190 3. 3. 6. 3. A brassói kiadások..........................................................192 3. 3. 7. Károlyi Péter.......................................................................199 3. 4. „Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek” A nyelvekről, nyelvhasználatról vallott nézetek egyéb forrásai: adalékok a glosszák, szójegyzékek és szótártöredékek kritikatörténeti vonatkozásaihoz....................................................208 3. 4. 1. Források..............................................................................209 3. 4. 1. 1. Glosszák..........................................................................210 bartok-e.indd 9 2023. 06. 12. 20:17 10 3. 4. 1. 2. Szójegyzékek..................................................................214 3. 4. 1. 3. Szótártöredékek..............................................................220 3. 4. 2. „Ad Bibliothecam pertinentia”: kritikatörténeti vonatkozású fogalomcsoportok................................................223 3. 4. 3. „Okossagomual igyekezem ualamit meg bizonjttanj”: a magyar értelmezések típusai.................................................223 3. 4. 4. „Kechkekrül auagy pasztorsagrul valo beszed”: az irodalmi gondolkodás szempontjából különösen fontos példák........................................................................................229 3. 5. „Atyám tyúkja”: az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században................................235 3. 5. 1. Külföldi példák...................................................................238 3. 5. 1. 1. Elméleti megnyilvánulások.............................................238 3. 5. 1. 2. Az anyanyelv használatának gyakorlati példái: a latin mellett a német...............................................................240 3. 5. 2. Magyar kézikönyvek; elméleti megjegyzések és a kitűzött cél gyakorlati megvalósítása................................246 3. 5. 2. 1. Grammatika és helyesírási kézikönyvek: Dévai Bíró Mátyás, Sylvester János............................................................247 3. 5. 2. 2. Komjáthy Benedek, Pesti Gábor....................................253 3. 5. 2. 3. Bornemisza Péter............................................................254 3. 5. 2. 4. Thoraconymus Mátyás elveszett Orthographiája..........267 3. 5. 2. 5. Az anyanyelv szerepe az oktatásban..............................267 3. 5. 3. Ábécés katekizmusok.........................................................268 3. 5. 4. Kitekintés a 17–18. századra..............................................271 3. 5. 4. 1. „Faragni, csiszolni, gyarapítani, pallérozni”: a magyar nyelv művelése..........................................................271 3. 5. 4. 2. „Sokkal magyarabbúl…”: Stiláris követelmények.........274 3. 5. 4. 3. „Magyar nyelven való olvasás”: az anyanyelv előtérbe kerülése az oktatásban..........................275 4. Retorikai irodalom.................................................................................281 4. 1. Világi retorikák............................................................................281 4. 1. 1. Cicero és Krisztus...............................................................281 4. 1. 1. 1. Erasmus...........................................................................283 4. 1. 1. 2. Melanchthon...................................................................284 4. 1. 1. 3. Rámizmus.......................................................................286 bartok-e.indd 10 2023. 06. 12. 20:17 11 4. 1. 2. Magyar vonatkozású kézikönyvek.....................................288 4. 1. 2. 1. A példányból nem ismert kiadások................................288 4. 1. 2. 2. A példányból ismert kiadások........................................294 4. 1. 2. 2. 1. Johann Honter.............................................................294 4. 1. 2. 2. 2. Kolozsvári Imre..........................................................297 4. 1. 2. 2. 3. Christophorus Preyss..................................................298 4. 1. 2. 2. 4. A kolozsvári Westhemer-kiadás.................................303 4. 1. 2. 2. 5. Zsámboky János.........................................................304 4. 1. 2. 3. A levélírás elmélete........................................................308 4. 1. 2. 3. 1. Az európai ars epistolandi..........................................308 4. 1. 2. 3. 2. Magyar vonatkozású munkák....................................309 4. 1. 2. 4. Egyéb adatok a korszak retorikai műveltségéhez..........320 4. 2. Egyházi retorikák.........................................................................322 4. 2. 1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból............323 4. 2. 1. 1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben.....................................................................325 4. 2. 1. 2. „Kik az diák írást nem tudgyák”: az anyanyelvű irodalom és közönsége.....................................328 4. 2. 1. 3. „Nem mint prédikációt, hanem mint magadban olvashatót”: szóbeliség és az írásbeliség..................................336 4. 2. 1. 4. „Tisztán és igazán kérdezkedvén”: a bizonyítás és a cáfolás retorikája...........................................340 4. 2. 1. 5. „A közönséges magyarok nyelvén”: a prédikációk szerkezeti és stiláris követelményei...................350 4. 2. 2. Imádság..............................................................................363 4. 2. 2. 1. Inventio: a szív, az ész és a nyelv...................................365 4. 2. 2. 2. Dispositio: az imádság részei és fajtái...........................373 4. 2. 2. 2. 1. A Miatyánk részei.......................................................388 4. 2. 2. 2. 2. Luther és követői........................................................389 4. 2. 2. 2. 3. Kálvin és követői........................................................393 4. 2. 2. 2. 4. Katolikus példák........................................................403 4. 2. 2. 3. Elocutio: a nyelvi eszköztár............................................409 4. 2. 2. 4. Pronuntiatio: az imádkozás külsőségei..........................412 4. 2. 2. 5. Az anyanyelv használata az imádságokban...................414 bartok-e.indd 11 2023. 06. 12. 20:17 12 5. Logikai irodalom...................................................................................417 5. 1. A klasszikus arisztotelizmus.......................................................417 5. 2. Rámista hatások...........................................................................417 5. 3. Melanchthon, Molnár Gergely és Willichius...............................419 5. 4. A katolikus skolasztika arisztotelizmusa....................................434 Összegzés...................................................................................................435 A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1993–2022).......441 Források.....................................................................................................447 Irodalom.....................................................................................................475 Függelék.....................................................................................................513 Személynévmutató.....................................................................................555 Helynévmutató...........................................................................................577
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom