Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
|
Tartalomjegyzék:
TARTALOM 1. BEVEZETÉS 2. A DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK FOGALMA 3. A DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK FAJTÁI 3.1. Funkcionális felületek 3.2. Matematikai függvények 3.3. Magassági pontok rendszere 3.4. Digitális szintvonalak 3.5. Vektoros felületmodellek 3.6. Cella alapú domborzatmodell 4. A DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK FORRÁSAI 4.1. A domborzat meghatározó pontjainak magassági adatai 4.2. Magassági adatok térképi szintvonalak és völgyvonalak alapján 4.3. Távérzékeléssel nyert magassági adatok 4.3.1. Fotogrammetria 4.3.2. Mikrohullámú távérzékelés 4.3.3. Légi lézerletapogatás 4.3.4. Akusztikai mélységmérés 5. NYILVÁNOS ELÉRÉSŰ GLOBÁLIS ADATFORRÁSOK AZ INTERNETEN 5.1. Global 30 Arc-Second Elevation Data Set (GTOPO30) 5.2. Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) 5.2.1. Az SRTM adatok előállítása, verziói 5.2.2. Az SRTM adatok elérhetősége 5.2.3. Az SRTM adatok alkalmazhatósága - példa 6. A DOMBORZATMODELLEZÉSBEN ALKALMAZOTT INTERPOLÁCIÓK 6.1. Háromszögelés 6.2. Globális eljárások lokális alkalmazása 6.3. Lokálisan adaptív közelítés 7. DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK MINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE 7.1. Jellemző hibák 7.2. Az egyes adatforrásokból származó modellek jellemző hibái 7.2.1. Geodéziai felmérés pontadataiból generált domborzat jellemző hibái 7.2.2. Digitalizált szintvonalak alapján interpolált domborzat jellemzői 7.2.3. Távérzékeléssel nyert magassági adatok jellemző hibái 7.3. A domborzatmodellek hibáinak észlelése 7.3.1. Vizuális-grafikus technikák a hibafelderítésben 7.3.2. Egyszerű statisztikai módszerek a hibafelderítésben 7.3.3. A hibákat jellemző mérőszámok 7.4. Pontosság 7.4.1. Térbeli pontosság 7.4.2. Időbeli pontosság 7.4.3. Tartalmi pontosság 8. DOMBORZATMODELLEKEN VÉGZETT GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK 8.1. Transzformációt követő változások a magassági értékekben 8.1.1. Koordináta-rendszerek és tesztadatok 8.1.2. Transzformált értékek 9. DOMBORZATMODELLEK ELŐKÉSZÍTÉSE HIDROLÓGIAI MODELLEZÉSRE 9.1. A bemélyedések feltöltése a környezetnek megfelelően 9.2. Kivésés 9.3. Adaptív, összetett módszer 10. A DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK LEGGYAKORIBB DERIVÁTUMAI 10.1. lejtőszög 10.2. A lejtő kitettsége 10.3. Görbület 10.4. Konvergencia Index 10.5. Cellánkénti vízgyűjtőterület 10.6. Topográfiai nedvesség index 10.7. Potenciális munkavégző képesség 10.8. LS faktor 10.9. Lefolyáshálózat 10.10. Részvízgyűjtők lehatárolása 10.11. Árnyékolás, besugárzás, 3D vizualizáció, beláthatóság 11. CELLA-ALAPÚ GYÜLEKEZÉSI MODELLEK 11.1. Egydimenziós lefolyás 11.1.1. D8 – Deterministic 8 11.1.2. Rho8 11.2. Több irányú lefolyás 11.2.1. Háromirányú lefolyás 11.2.2. Multiple Flow Direction (MFD-FD8) 11.2.3. D ∞ – Deterministic Infinity 11.3. Útkereső algoritmusok (Flow Tracing Algorithms) 11.3.1. Kinematikus útkereső algoritmus (Kinematic Routing Algorithm, KRA) 11.3.2. DEMON – Digital Elevation Model Network 11.4. Stream burning technique 12. DOMBORZATMODELLEK A HIDROLÓGIAI MODELLEZÉS SZOLGÁLATÁBAN 12.1. Bemeneti adatok feldolgozása, módosított interpoláció 12.2. Topográfiából származtatott adatok 12.2.1. Forrás 12.2.2. Felbontás 12.2.3. A korlátok 12.3. Domborzatmodellek alkalmazásának további területei 13. DOMBORZATMODELLBŐL LEVEZETETT ADATOK FELHASZNÁLÁSA TÁROZÓK ÁRVÍZCSÖKKENTŐ HATÁSÁNAK OPTIMALIZÁLÁSÁBAN 13.1. Problémafelvetés 13.2. Domborzatmodell alkalmazásához kapcsolódó feladatok 13.3. Domborzatmodell alkalmazása a völgyzárógátak elhelyezkedésének meghatározásában 13.4. Domborzatmodell alkalmazása a tározási görbék meghatározásában 13.5. Domborzatmodellből levezetett adatok felhasználása optimalizálási eljárásban 13.5.1. A tározók paraméterei 13.5.2. Alkalmazott egyenletek 13.5.3. Optimális tározó-leengedési stratégia 13.6. Eredmények és további lehetőségek 14. NAGYFELBONTÁSÚ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA SÍKVIDÉKI TÁROZÓK LÉTESÍTÉSÉNEK TERVEZÉSÉBEN 14.1. Bevezetés 14.2. Problémafelvetés 14.3. Domborzatmodell alkalmazásához kapcsolódó feladatok 14.4. Kiindulási adatok és módszerek 14.5. A tározó digitális domborzatmodellje 14.5.1. A domborzatmodell forrásai 14.5.2. A domborzatmodell előállítása 14.5.3. A felszínmodell ellenőrzése 14.6. A modell alkalmazási lehetőségei az árvízi védekezés tervezésében 14.6.1. Gyors területi és térfogati számítások 14.7. Tározási görbe megadása a tervezéshez 14.8. Lefolyásirányok meghatározása az elárasztás és kiürítés szimulálásához 14.9. Eredmények és továbblépés 15. DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉPEZÉSBEN 15.1. Problémafelvetés, előkészítés 15.2. Domborzatmodell alkalmazásához kapcsolódó feladatok és adatok 15.3. A lokalizációs blokkok lehatárolása és geometriai paraméterei 15.4. A lokalizációs blokkok elárasztásának szimulációja 15.4.1. Vízmagasságok és térfogatok számítása 15.4.2. Az egyes valószínűségekhez tartozó elöntések térképezése 15.5. Kárbecslés a vízmélységek és területhasználati kategóriák alapján 15.6. A becslések megbízhatósága 15.7. Eredmények és további lehetőségek 16. DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA KONTINENTÁLIS KITERJEDÉSŰ HIDROLÓGIAI MODELLEKBEN 16.1. A hidrológiai modell statikus bemeneti adatainak fejlesztése 16.1.1. Domborzatmodell 16.1.2. Gradiens térkép 16.1.3. A meder cellánkénti hosszának adatai 16.1.4. A meder szélessége cellánként 16.1.5. A meder mélysége cellánként 16.1.6. A változtatások hatása a hidrológiai modell kimenetelére (vízhozam) 16.2. Európai összegyülekezési hálózat 16.3. Domborzatmodell-alkalmazás a kontinens léptékű árvízi térképezésekben 17. ÖSSZEFOGLALÁS – SUMMARY IRODALOM
|