Bartók István: "Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani"

Cím: "Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani" Alcím: Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530-1580 között Sorozatcím: Irodalomtudomány és Kritika Szerző: Bartók István ISBN13: 9789639671881 ISBN10: 9639671886 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Universitas Kiadó Megjelenés dátuma: 2023. június 30 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 580 oldal, 145 x 200 x 35 mm Súly: 740 g Listaár: 2490 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 20 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar, latin Témakör: Irodalomtudomány általában, referensz művek Irodalomtörténet Irodalomelmélet További könyvek Tankönyv, segédkönyv   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530–1580 közti időszak vizsgálatával, az irodalmi gondolkodás elemzésével.

Hosszú leírás:

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530–1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének – grammatika, retorika, logika – követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk. A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Tartalomjegyzék:

Előszó...........................................................................................................13 Bevezetés.....................................................................................................19 1. Adalék a vizsgált korszak előzményeihez Legenda és valóság: Lippi Zsigmond magyar nyelvtana (Wi grammatica, Buda, 1490)................................................................23 1. 1. Egy bécsi testőrző jámbor szándéka..............................................24 1. 2. A hiszékeny 19. század...................................................................27 1. 3. „Elvégre is elképzelhető volna…”.................................................30 2. Újabb adalékok a Sylvester-kutatáshoz...................................................35 2. 1. Sylvester feltételezhető magyar kiegészítései Melanchthon latin nyelvtanához, 1526...................................................................35 2. 2. Sylvester első verse, 1527..............................................................36 2. 3. Puerilium colloquiorum Formulae, 1527......................................36 2. 3. 1. „Alattomban hallgatók” – avagy besúgó diákok a 16. században...........................................................................36 2. 3. 2. „Nám az tiúkis ki vakarna.”.................................................37 2. 3. 3. Ephorosztól Erasmusig.........................................................40 2. 3. 4. Nürnbergtől Kolozsvárig......................................................42 2. 4. Grammatica Hungarolatina, 1539.................................................43 2. 4. 1. Glóttomakhia és mataiotekhnia...........................................43 2. 4. 2. A körtvilytől a figéig: a Grammatica Hungarolatina szaknyelvi jelentősége................................................................44 2. 4. 3. A Grammatica Hungarolatina utóélete...............................46 2. 4. 3. 1. Sylvester János Grammatica Hungarolatinája mint tankönyv Debrecenben a 18. században.....................................46 2. 4. 3. 1. 1. A magyar nyelv szerepe az oktatásban........................46 2. 4. 3. 1. 2. Budai Ézsaiás a magyar nyelvről.................................48 2. 4. 3. 1. 3. A debreceni piaristák....................................................50 2. 4. 3. 1. 4. Budai jegyzetei.............................................................52 2. 4. 3. 1. 5. Budai Sylvesterről a Magyarország históriájában.......57 bartok-e.indd 7 2023. 06. 12. 20:17 8 2. 4. 3. 2. Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása............................60 2. 4. 3. 2. 1. Az újonnan előkerült példány.......................................61 2. 4. 3. 2. 2. Az 1808-as kiadás példányai........................................62 2. 4. 3. 2. 3. Kételyek és bizonyságok..............................................65 2. 4. 3. 2. 4. A két kiadás összehasonlítása......................................70 2. 5. Új Testamentum, 1541....................................................................76 2. 5. 1. Milyen fára mászott fel Zakeus?..........................................77 2. 5. 2. „Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és és meg ßakattanak vala”: betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában..................................80 2. 5. 2. 1. Istenek és gonosz szellemek.............................................80 2. 5. 2. 2. Kór, kórós, kórság.............................................................86 2. 5. 2. 3. „El aßott embereknek sokasága”......................................89 2. 5. 3. Az Újszövetség-fordítás utóélete – a második kiadás és a későbbi idézések..................................................................93 2. 5. 3. 1. „…a széthúzások pusztító viharában…”: Adalékok az Újszövetség-fordítás bécsi kiadásához..................93 2. 5. 3. 2. „Nem tudom, mitsoda madár”: az Újszövetség-fordítás utóéletéből............................................98 2. 5. 3. 2. 1. „Sylvester János és kora”..............................................98 2. 5. 3. 2. 2. Bél Mátyás..................................................................101 2. 5. 3. 2. 3. Bod Péter.....................................................................105 2. 5. 3. 2. 4. A historia litteraria további művelői a 18. században.........................................................................107 2. 5. 3. 3. „…nemcsak a városlakók, hanem a falusi nép körében is”: Cicero, Sylvester és a parasztok...........................112 2. 6. Egy feltételezhető Sylvester-fordítás...........................................115 3. Grammatikai és poétikai irodalom........................................................119 3. 1. A héber nyelv tanítása .................................................................120 3. 2. Görög grammatikák.....................................................................122 3. 2. 1. A görög stúdiumok megjelenése a humanizmus korában.....................................................................................122 3. 2. 2. Nyugat-európai görög nyelvtanok hazai használata..........125 3. 2. 3. Hazai kiadású görög grammatikák....................................127 3. 2. 3. 1. Brassó: Johann Honter, Valentin Wagner.......................127 3. 2. 3. 2. Kolozsvár: Károlyi Péter................................................130 bartok-e.indd 8 2023. 06. 12. 20:17 9 3. 2. 4. A görög nyelv elsajátításához kapcsolódó egyéb hazai kiadású nyomtatványok............................................................131 3. 2. 5. Külföldön kiadott magyar vonatkozású, a görög nyelv tanulásához kapcsolható nyomtatványok..........133 3. 3. Latin grammatikák és poétikák...................................................136 3. 3. 1. Bevezetés a latin grammatikákba: nyelvtanok a humanizmus korában.............................................................136 3. 3. 1. 1. Deskripció és spekuláció................................................136 3. 3. 1. 2. Az ortográfiától a filozófiáig...........................................137 3. 3. 1. 3. Hazai kiadású grammatikák...........................................139 3. 3. 2. Molnár Gergely kolozsvári tankönyvprogramja................140 3. 3. 3. Molnár Gergely Donatus–Culmann-kiadásai....................143 3. 3. 3. 1. Donatus a magyarországi grammatikai irodalomban: korábbi és későbbi, Donatusra visszavezethető kiadványok....145 3. 3. 3. 2. Leonhard Culmann munkássága, hatása, utóélete.........146 3. 3. 3. 2. 1. Teológia és iskoladráma..............................................147 3. 3. 3. 2. 2. Nürnbergtől Bostonig.................................................150 3. 3. 3. 2. 3. A Methodus Donati....................................................155 3. 3. 3. 2. 4. Nemzeti nyelvű kiegészítések a munka különféle kiadásaiban...............................................................................160 3. 3. 4. Melanchthon.......................................................................164 3. 3. 5. Linacre................................................................................166 3. 3. 5. 1. Thomas Linacre és George Buchanan............................166 3. 3. 5. 2. Linacre munkássága.......................................................169 3. 3. 5. 3. A De emendata structura...............................................170 3. 3. 5. 4. Zeugma...........................................................................177 3. 3. 5. 5. Johann Sager és Molnár Gergely....................................180 3. 3. 6. Johann Honter.....................................................................185 3. 3. 6. 1. A Compendii Grammatices libri duo előtörténete.........186 3. 3. 6. 2. Krakkótól Brassóig.........................................................190 3. 3. 6. 3. A brassói kiadások..........................................................192 3. 3. 7. Károlyi Péter.......................................................................199 3. 4. „Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek” A nyelvekről, nyelvhasználatról vallott nézetek egyéb forrásai: adalékok a glosszák, szójegyzékek és szótártöredékek kritikatörténeti vonatkozásaihoz....................................................208 3. 4. 1. Források..............................................................................209 3. 4. 1. 1. Glosszák..........................................................................210 bartok-e.indd 9 2023. 06. 12. 20:17 10 3. 4. 1. 2. Szójegyzékek..................................................................214 3. 4. 1. 3. Szótártöredékek..............................................................220 3. 4. 2. „Ad Bibliothecam pertinentia”: kritikatörténeti vonatkozású fogalomcsoportok................................................223 3. 4. 3. „Okossagomual igyekezem ualamit meg bizonjttanj”: a magyar értelmezések típusai.................................................223 3. 4. 4. „Kechkekrül auagy pasztorsagrul valo beszed”: az irodalmi gondolkodás szempontjából különösen fontos példák........................................................................................229 3. 5. „Atyám tyúkja”: az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században................................235 3. 5. 1. Külföldi példák...................................................................238 3. 5. 1. 1. Elméleti megnyilvánulások.............................................238 3. 5. 1. 2. Az anyanyelv használatának gyakorlati példái: a latin mellett a német...............................................................240 3. 5. 2. Magyar kézikönyvek; elméleti megjegyzések és a kitűzött cél gyakorlati megvalósítása................................246 3. 5. 2. 1. Grammatika és helyesírási kézikönyvek: Dévai Bíró Mátyás, Sylvester János............................................................247 3. 5. 2. 2. Komjáthy Benedek, Pesti Gábor....................................253 3. 5. 2. 3. Bornemisza Péter............................................................254 3. 5. 2. 4. Thoraconymus Mátyás elveszett Orthographiája..........267 3. 5. 2. 5. Az anyanyelv szerepe az oktatásban..............................267 3. 5. 3. Ábécés katekizmusok.........................................................268 3. 5. 4. Kitekintés a 17–18. századra..............................................271 3. 5. 4. 1. „Faragni, csiszolni, gyarapítani, pallérozni”: a magyar nyelv művelése..........................................................271 3. 5. 4. 2. „Sokkal magyarabbúl…”: Stiláris követelmények.........274 3. 5. 4. 3. „Magyar nyelven való olvasás”: az anyanyelv előtérbe kerülése az oktatásban..........................275 4. Retorikai irodalom.................................................................................281 4. 1. Világi retorikák............................................................................281 4. 1. 1. Cicero és Krisztus...............................................................281 4. 1. 1. 1. Erasmus...........................................................................283 4. 1. 1. 2. Melanchthon...................................................................284 4. 1. 1. 3. Rámizmus.......................................................................286 bartok-e.indd 10 2023. 06. 12. 20:17 11 4. 1. 2. Magyar vonatkozású kézikönyvek.....................................288 4. 1. 2. 1. A példányból nem ismert kiadások................................288 4. 1. 2. 2. A példányból ismert kiadások........................................294 4. 1. 2. 2. 1. Johann Honter.............................................................294 4. 1. 2. 2. 2. Kolozsvári Imre..........................................................297 4. 1. 2. 2. 3. Christophorus Preyss..................................................298 4. 1. 2. 2. 4. A kolozsvári Westhemer-kiadás.................................303 4. 1. 2. 2. 5. Zsámboky János.........................................................304 4. 1. 2. 3. A levélírás elmélete........................................................308 4. 1. 2. 3. 1. Az európai ars epistolandi..........................................308 4. 1. 2. 3. 2. Magyar vonatkozású munkák....................................309 4. 1. 2. 4. Egyéb adatok a korszak retorikai műveltségéhez..........320 4. 2. Egyházi retorikák.........................................................................322 4. 2. 1. „Mártának öccse, Mária”: a 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból............323 4. 2. 1. 1. „Gondot kellene a Jehova magzatira viselni”: művelődési program a prédikációskötetek kísérőszövegeiben.....................................................................325 4. 2. 1. 2. „Kik az diák írást nem tudgyák”: az anyanyelvű irodalom és közönsége.....................................328 4. 2. 1. 3. „Nem mint prédikációt, hanem mint magadban olvashatót”: szóbeliség és az írásbeliség..................................336 4. 2. 1. 4. „Tisztán és igazán kérdezkedvén”: a bizonyítás és a cáfolás retorikája...........................................340 4. 2. 1. 5. „A közönséges magyarok nyelvén”: a prédikációk szerkezeti és stiláris követelményei...................350 4. 2. 2. Imádság..............................................................................363 4. 2. 2. 1. Inventio: a szív, az ész és a nyelv...................................365 4. 2. 2. 2. Dispositio: az imádság részei és fajtái...........................373 4. 2. 2. 2. 1. A Miatyánk részei.......................................................388 4. 2. 2. 2. 2. Luther és követői........................................................389 4. 2. 2. 2. 3. Kálvin és követői........................................................393 4. 2. 2. 2. 4. Katolikus példák........................................................403 4. 2. 2. 3. Elocutio: a nyelvi eszköztár............................................409 4. 2. 2. 4. Pronuntiatio: az imádkozás külsőségei..........................412 4. 2. 2. 5. Az anyanyelv használata az imádságokban...................414 bartok-e.indd 11 2023. 06. 12. 20:17 12 5. Logikai irodalom...................................................................................417 5. 1. A klasszikus arisztotelizmus.......................................................417 5. 2. Rámista hatások...........................................................................417 5. 3. Melanchthon, Molnár Gergely és Willichius...............................419 5. 4. A katolikus skolasztika arisztotelizmusa....................................434 Összegzés...................................................................................................435 A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1993–2022).......441 Források.....................................................................................................447 Irodalom.....................................................................................................475 Függelék.....................................................................................................513 Személynévmutató.....................................................................................555 Helynévmutató...........................................................................................577